Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. május 29. 17:08 Vállalat

Meglátták, hol a pénz a bankpiacon, és oda mentek

A hat magánszemély által 1996 végén alapított Dorsum az induláskor elsősorban brókercégeknek kínált nyilvántartási szoftvereket. Nem sokkal korábban nyílt meg a tőkepiac, és vált lehetővé, hogy magánszemélyek is vehessenek állampapírokat, vállalati kötvényeket vagy tartsák akár részvényekben a pénzüket. Erre a nyitásra pár év alatt több mint száz brókercég startolt rá, ám ezek egyre nehezebben tudták átláthatóan nyilvántartani az ügyfeleik tranzakcióit és számláit.

A Dorsum erre fejlesztette ki az első szoftvereit, és az első időkben gyakorlatilag kézről-kézre adták az ügyfelek egymás között. Ám ezeknek a brókercégeknek a döntő része ma már nem létezik. A piaci konszolidáció egybeolvadások, felvásárlások, megszűnések és látványos csődök (például Buda-Cash) közepette alaposan megrostálta a szereplőket, ma már két kézen meg lehet számolni azokat, akik jelentős méretűek, és talpon maradtak.

Utólag már jól látszik, ami akkoriban még egyáltalán nem volt egyértelmű: a Dorsumnak az informatikán belül a banki informatikában, és azon belül a befektetési ágnak kínált megoldásokban sikerült megvetnie a lábát. Ez egy réspiacon belüli réspiac, amelyből fokozatosan ki kellett bontani a további üzleti lehetőségeket.

A társaságnak a 2000-es évek második felében sikerült szintet lépnie. Egyrészt bementek a szoftvereikkel a nagybankok vagyonkezelési üzletágába (ekkor lett ügyfelük például a CIB, az MKB vagy az OTP), másrészt leányvállalatot nyitottak Romániában és Bulgáriában. Rokob Imre üzletfejlesztési igazgató azt mondta nekünk, a két balkáni országban lényegében a 2007-es uniós csatlakozás tette lehetővé a nemzetközi terjeszkedést. A pénzügyi szektor addig kevésbé átlátható keretrendszerét ekkor szükségszerűen uniós alapokra helyezték, ezt pedig a magyar fejlesztőgárda már ismerte, és jól tudta kezelni.

Ekkor már közel százan dolgoztak Budapesten, és a fejlődés végig organikus volt, vagyis nem vásároltak fel másokat. Ez a mai napig így is maradt. Évente általában kétszer toboroznak fejlesztőket, és a gyorsaságra építenek:

az állásbörze után pár nappal már a Dorsum irodájában ül az a rendszerint 30-40, előzetesen kiválasztott kezdő szakember, akik közül 10-nek nagyon gyorsan ajánlatot is tesznek.

Ez fürgébb tempó, mint amit a multik bírnak, és ha a potenciális új munkavállalók látják, hogy profi a cég, és a megfelelő tartományban van az ajánlott fizetés, akkor már nem is keresgélnek más lehetőségek után.

Rokob Imre azt mondja, szerinte a Dorsumnak az az előnye, hogy már nem startup vállalkozás, de nem is multi, alapvetően Budapesten van, de nemzetközi projekteket is bőven visz, és ez a keverék sok kezdő számára lehet meggyőző.

A számok egyébként ordítóan mutatják, hogy szellemi hozzáadott értékből él a társaság. Az egy főre jutó bruttó személyi költség 2017-ben havi 750 ezer forint körül volt, és évi 10-15 százalékkal folyamatosan emelkedik. Az idei árbevételi terv közel 5 milliárd forint, és ehhez várhatóan durván 4 milliárd forint költség párosul majd, amelynek 90 százaléka a dolgozóknak kifizetett bér. Leegyszerűsítve: magasan képzett informatikusok, pénzügyi szakemberek és a céges adminisztráció ül a budai vár tövében lévő irodaházban, az asztalon laptopokkal, így alig van más költség, mint a munkabér és a juttatások.

 

A tulajdonosok egy ideig egy offshore cégen keresztül birtokolták a céget. Ahogy mondták nekünk, annak idején úgy tekintettek erre a lehetőségre, mint formális, technikai üzleti eszközre, de amikor Magyarországon váratlanul szitokszó lett az offshore, visszaállították az eredeti viszonyokat.

A fluktuáció minimális, a munkatársak átlagosan 8 éve dolgoznak a Dorsumnál, ami az informatikában elég hosszú idő. Előfordult ugyan, hogy valaki hirtelen elhatározásból idegenvezetőnek állt, de ezt a kivételes és nem a szokásos jelenségek között tartja számon a céges história.

2015-ben a növekedés újabb választás elé állította a társaságot: gyakorlatilag kinőtték az országot. Ekkor azt kellett eldönteni, hogy a Dorsumból megpróbálnak egy általános szoftverházat építeni (értsd: alapvetően a meglévő ügyfélkörnél maradnak, és nekik más banki szoftvereket is fejlesztenek), vagy maradnak a szűkebb területükön, a vagyonkezelés réspiacán, és külföldön bővülnek. A második verzió nyert.

A vagyonkezelő szoftvereket nem egyszerű a kelet-európai országok között mozgatni, mert még az uniós keretrendszer ellenére is sok egyedi feltételnek kell megfelelni. A nagyobb nyugat-európai konkurensek érdemben nem mozdulnak rá a keleti piacra, mert az nyugatról nézve viszonylag kis méretű, szétszabdalt, és helyi szakismeret nélkül szinte lehetetlen boldogulni rajta. Ez adja meg a Dorsumnak azt a lehetőséget, hogy

a helyi viszonyokhoz könnyebben alkalmazkodva Varsótól Szófiáig ügyfeleket szerezzen.

Tálcán kínálja magát a lehetőség, hogy a Dorsumot egy nagyobb banki informatikai cég felvásárolja, ilyen megkeresések folyamatosan érkeznek is, de a tulajdonosok egyelőre nem léptek erre az útra. Az alapítók közül mára Kő Róbert maradt (vezérigazgatóként) a meghatározó tulajdonos, és bár tavaly Spéder Zoltánnak is volt vételi opciója a társaságra, azt végül lezárták azzal, hogy Gerendai Károly és szigetes társai fektettek be az üzletbe.

A Dorsum csapata. Komócsi Sándor nemzetközi projektigazgató, Sallai Péter fejlesztési igazgató, Nádoryné Viga Ilona HU business igazgató, Csorba Gyula stratégiai vezérigazgató-helyettes, Kő Róbert vezérigazgató, Rokob Imre üzletfejlesztési igazgató, Lackó Gábor pénzügyi és operatív vezérigazgató-helyettes. Fotó: Győrffy Anna

Rokob Imre azt mondja, a jövőben elképzelhető, hogy olyan külső befektető is szerepet kapjon, aki a tőkén felül szakmai tartalommal is gazdagítja a céget. A jelenlegi növekedést a stabil ügyfélkörtől származó bevétel biztosítja, a tíz legnagyobb partnertől származik a cég bevételének 70 százaléka. A jövőben olyan szakmai befektető lehet érdekes, amely új, nyugat-európai vagy távolabbi piacokra tudná kivinni a Dorsumot, de úgy, hogy a jelenlegi pozícióit is megtarthassa; ilyen lehetőség pedig eddig még nem merült fel.

A bevételen belül 70 százalékos a hazai forgalom aránya, de a növekedés most már főleg külföldről jön, ezért szeretnék elérni, hogy az export 50 százalékra emelkedjen. Vagyis egyenlő mértékű legyen a magyarországi értékesítéssel, amelytől közben szintén növekedést várnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat banki informatika cégportré Dorsum informatika Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Nagy Zsolt
2024. március 26. 04:37 Vállalat

Dollármilliókat spórol a gyártóknak egy magyar fejlesztés, ami megmutatja, hogyan lehetnek extra hatékonyak

Az EPIC Innolabs adatelemzéssel és szimulációk készítésével segíti a termelés optimalizálását többek között olyan multiknak, mint az Audi vagy az Apollo Tyres.

Torontáli Zoltán
2024. március 20. 12:40 Adat, Vállalat

Egyre összetettebb problémát jeleznek a magyarországi munkaerőköltség, bér és árfolyam adatok

Gyors ütemben nő Magyarországon a munkaerő költsége, euróban nézve is, a dolgozók azonban még nagyobb béremelést szeretnének. Mi lesz így ebből?

Torontáli Zoltán
2024. március 14. 09:11 Vállalat

A Bookingot milliárdokra büntette a GVH pszichés nyomásgyakorlás miatt, mit fog csinálni most a Temuval?

A Booking nyomásgyakorlása piskóta a Temu gyakorlatához képet, sőt ez a fajta marketing a Temu működésének lényege. Ezt kaszálhatja el a magyar hatóság a magyar e-kereskedők panaszára indított eljárásban?

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.