Van egy lényeges különbség a magyar és az ingatag német Vapiano éttermek között
A Vapiano SE, vagyis az olasz ételekre alapozott nemzetközi étteremláncot 2002-ben elindító német vállalat hosszas tárgyalások után 30 millió eurós hitelhez jutott. A Die Welt cikke szerint ez körülbelül megegyezik azzal a veszteséggel, amelyet 2017-ben hozott össze a cég, a 2018-as számokat pedig még nem lehet tudni, mert azokat csak júniusban hozzák nyilvánosságra.
Korábban a német sajtó alapján már mi is írtunk arról, hogy a Vapiano üzleti modelljén változtatni kell, mert a romló pénzügyi eredményeket a frankfurti tőzsdén alaposan büntetni kezdték a befektetők. Miután azonban most már a magyar sajtó is egyre sűrűbben foglalkozik az étteremlánccal, elmentünk a magyar Vapianóhoz, hogy tisztázzuk, üzletileg hogyan kapcsolódnak a német vállalathoz.
Kell-e például attól tartanunk, hogy ha nem megy jól a németek szekere, akkor a magyar éttermek is bajba kerülnek? A kérdésre azért nem egyértelmű rögtön a válasz, mert az ehhez hasonló nemzetközi franchise rendszerek olykor egész bonyolult szerkezet szerint működnek.
A magyar Vapiano éttermeket nem a német Vapiano SE üzemelteti, de még nem is a Vapiano SE magyar leányvállalata, olyan ugyanis nincs.
A négy budapesti és egy győri éttermet a VAP Magyarország Kft. építette és üzemelteti, ez pedig Sári Péter ügyvezető és német üzlettársa tulajdonában van. A franchise megállapodás, amelyet még 2006-ben kötöttek a német Vapianóval, kizárólagos jogot biztosít a két üzletembernek arra, hogy a márkát (a hozzá tartozó tartalmi és formai követelményeket szigorúan betartva) Magyarországon fejlesszék.
Sári Péter azt mondta nekünk, hogy a franchise díj arányos a forgalommal, vagyis az éttermek a bevétel egy bizonyos százalékát fizetik ki a német partnernek. Ám hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, ez a partner nem a most 30 milliós tőkebevonásra szorult Vapiano SE, hanem a Vapiano Franchising International GmbH., amelynek Luxemburgban van a székhelye.
Mivel a Luxemburgba utalt franchise díjon felül a magyar cégnek nincs semmilyen pénzügyi függősége és kapcsolata a németekkel, sem közvetlen előnye, sem hátránya nem származik abból, ha a tőzsdén jegyzett német cégnek éppen jobban vagy rosszabbul megy az üzlete. Amíg Vapiano márka létezik, a magyar egység függetlenül működhet, csak a forgalomarányos franchise díjat kell költségként elkönyvelnie.
A német Vapiano SE részvényeinek árfolyama euróban, az elmúlt két évben. Forrás: Google Finance
Ebből következően a magyar éttermek sorsát leginkább saját üzleti eredményeik befolyásolhatják. A cégcsoport tavaly 3 milliárd forint bevétel mellett több mint 100 millió forint adózás utáni eredményt mutatott ki.
Sári Péter azt mondja, szükségszerűen hosszú távra terveztek már kezdettől fogva, mert látták, hogy a Vapiano éttermek kialakítása és a márka itthoni megismertetése komoly összegeket emészt majd fel. A német cég egyébként a honlapján azt írja, hogy egy új piacon az első étterem beindítása 2-2,5 millió euróba, azaz 650-800 millió forintba kerül, de ebben még nincsenek benne az egyéb, helyi sajátosságokból fakadó költségek. Ezek a német beruházási összegek természetesen Magyarországon szolidabbak, de ettől függetlenül a magyar piacon is invesztícióigényes az éttermek beindítása.
Sári Péter azt mondta nekünk, amikor az első éttermet a Deák Ferenc utcában megnyitották (ez azóta a Vörösmarty térre költözött), a budapesti ingatlanpiac annyira túl volt árazva, hogy közel 40 százalékkal drágább volt az euróban számolt bérleti díj, mint Bécsben.
A Vapiano szabályozza, hogy az éttermek milyen minősített beszállítóktól vásárolhatják az alapanyagokat, ami pénzügyi szempontból azért lényeges, mert ahogy Sári Péter mondja,
nem fordulhat elő, hogy leugrok a sarokra, és veszek 15 kiló akciós lisztet a pizzához.
Mindez persze azért érdekes, mert így a költségek jelentős része nyugati/nemzetközi szinten van, az ételek árát viszont nem lehet a bécsi vagy a hamburgi szinthez igazítani. Az első pár évben a magyar Vapiano a tulajdonosok várakozásával összhangban nem is termelt nyereséget, de a második budapesti étterem megnyitása óta sikerült pozitív tartományba fordítani a cégcsoportot.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
