Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

A hosszabb távú buszos utazás piaca, amint arról korábban is írtunk, Európa-szerte, így nálunk is fellendülőben van. Mi leginkább csak a Bécs felé (esetleg nyáron az Adriára) tartó buszokra kattantunk rá, amióta a német Flixbus beszállt a fuvarozási jogokkal rendelkező Volánbusz mellé, ám az unióban ennél sokkal szélesebb körben nyertek teret a magánbuszos cégek.

A távolsági piacot sok helyen (Anglia, Németország, Svédország) már évekkel ezelőtt liberalizálták, vagyis a korábbinál sokkal kevesebb megkötés maradt a szolgáltatásban, és ezeken a területeken bárki piaci alapon végezheti a tevékenységet, szinte bárhol.

Leegyszerűsítve most arról megy a vita az uniós döntéshozatali mechanizmusban (az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európa Tanács háromszögében), hogy hasonló módon szabadabbá tegyék-e a piacot egész Európában, vagy inkább ne. Bár a héten született európai parlamenti döntés még nem végleges jogi módosítás, de olyan mérföldkőhöz érkeztünk, amikor érdemes megnézni, milyen jövője lehet a buszos szolgáltatásoknak.

A szabadabb verzióra az Európai Bizottság tett javaslatot még 2017 novemberében, mert a testület úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer egyrészt nem alakít ki megfelelő versenyt, és így a távolsági buszozás drágább, mint lehetne, másrészt nem tud elég hatékonyan a környezetszennyezőbb autózás alternatívája lenni.

A javaslat egyik leglényegesebb pontja az, hogy a jövőben a külföldön bejegyzett cégek is indíthatnának menetrend szerinti távolsági buszjáratokat egy országban. A tervek szerint a 100 kilométernél hosszabb járatok ebből a szempontból teljesen szabaddá válnának (jelenleg ez külön helyi engedélyekhez kötött, illetve menetrend szerinti nem is lehet másképp a szolgáltatás).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyszer csak kiderült, hogy rengeteg magyar akar Bécsbe utazniNagyon megugrott a Budapestről Bécsbe utazók száma, de csak azóta, amióta az állami cég beállt a Flixbus informatikai ernyője alá.

Miért fontos ez?

Ha jelenleg például egy német buszos cég Belgiumban akar ilyen járatokat indítani, akkor mindenképpen egy belga szolgáltatót kell bevonnia alvállalkozóként. A javaslat szerint azonban a lehetőség kinyílna, például egy Magyarországon bejegyzett társaság is lehetne a német fővállalkozó alvállalkozója Belgiumban.

Maradva az egyszerűség kedvéért ennél a példánál: a magyar alvállalkozó sofőrjei magyar szerződéssel dolgozhatnának, márpedig ez nem mindegy a bérszintben és az adózásban lévő nagy különbségek miatt. Megjelenne itt is a vita, hogy egy keleti székhelyű cégnél alkalmazott sofőrnek milyen juttatásokat kell kapnia, ha földrajzilag nyugaton dolgozik, szinte állandóan ott tölti az idejét.

Amint azt az elmúlt években a közúti teherfuvarozásban is láttuk, mindez oda vezethet, hogy nyugat-európai szempontból nézve a piacot aláássák az olcsóbb keleti munkavállalókkal dolgozó cégek, vagy a nyugati cégek erre a célra alapított keleti fióktelepei. A teherszállításban emiatt évek óta komoly háború dúl, a buszosokat azonban eddig a szigorúbb szabályok miatt ez elkerülte.

A kamionos példák alapján a helyzet megítélése azért nehéz, mert a keleti vállalkozók térnyerése növeli a versenyt, lejjebb viszi az árakat, és ez első megközelítésben jó lehet a busszal utazóknak is, és pont ez lenne a fő célja az Európai Bizottságnak.

Ugyanakkor hosszabb távon a változtatások tönkre is tehetik a nyugat-európai piacot. Ha nem elég körültekintő a szabályozás, akkor a szabad piac kimazsolázza a profitot termelő útvonalakat, ott leviszi az elérhető hasznot, és nem lesz lehetőség a veszteséges vonalak keresztfinanszírozására. A bérháború felborítja a nyugati sofőrök bérszintjét, csökken a pálya iránti amúgy sem nagy érdeklődés, miközben a szektor a szabályváltozásoktól függetlenül is munkaerő hiánnyal küzd.

A kelet-európai buszos vállalkozásoknak rövid távon kedvező lehet a döntés, mert kijuthatnak a nyugati piacokra, de azzal is számolniuk kell, hogy ha csak az alacsony árakkal képesek versenyezni, akkor a munkavállalóik nem fognak nyugati bért keresni, miközben idejük döntő részét Európa nyugati felén kell tölteniük.

A menetrend szerinti buszos közlekedésnek a rövid távú, illetve városon belüli nyújtása olyan közszolgáltatás, amelyet sokszor a veszteség ellenére is biztosítania érdemes egy államnak vagy régiónak. A liberalizáció ezért nem terjedne ki továbbra sem ezekre a 100 kilométernél rövidebb menetrend szerinti utakra.

A szakmai szervezetek további aggodalma, hogy a buszos liberalizációhoz nem igazítják hozzá a vasúti szabályokat, és pont a német példa mutatja azt, hogy így a buszok a vasúttól vesznek el utasokat. A cél eredetileg az volt, hogy az utasok autó helyett szálljanak buszra, és ne a vasút helyett, mert végső soron a vasút a legjobb megoldás környezetvédelmi szempontból. Ám ha a vasút a kötöttebb szabályai miatt nem tud labdába rúgni a busszal szemben, akkor ez a törekvés nem életszerű. Hasonló folyamat zajlott le például Németországban, ahol alig van verseny a távolsági buszok között, de a vasút-busz vetélkedés rendkívüli módon kiéleződött.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkezdődött egy magyar sikerágazat kiszorítása Nyugat-EurópábólA nyugati közlekedési miniszterek akarata érvényesült, így olyan új szabályozás készül, amely nagyon megnehezíti a kelet-európai fuvarozócégek nyugat-európai működését.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat alvállalkozó busz Európai Parlament fuvarozás szabályozás utas Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Nagy Zsolt
2024. március 26. 04:37 Vállalat

Dollármilliókat spórol a gyártóknak egy magyar fejlesztés, ami megmutatja, hogyan lehetnek extra hatékonyak

Az EPIC Innolabs adatelemzéssel és szimulációk készítésével segíti a termelés optimalizálását többek között olyan multiknak, mint az Audi vagy az Apollo Tyres.

Torontáli Zoltán
2024. március 20. 12:40 Adat, Vállalat

Egyre összetettebb problémát jeleznek a magyarországi munkaerőköltség, bér és árfolyam adatok

Gyors ütemben nő Magyarországon a munkaerő költsége, euróban nézve is, a dolgozók azonban még nagyobb béremelést szeretnének. Mi lesz így ebből?

Torontáli Zoltán
2024. március 14. 09:11 Vállalat

A Bookingot milliárdokra büntette a GVH pszichés nyomásgyakorlás miatt, mit fog csinálni most a Temuval?

A Booking nyomásgyakorlása piskóta a Temu gyakorlatához képet, sőt ez a fajta marketing a Temu működésének lényege. Ezt kaszálhatja el a magyar hatóság a magyar e-kereskedők panaszára indított eljárásban?

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.