Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. február 14. 06:51 Vállalat

A kaviárkirály magyar birodalma, ahol 60 millió forintos halak zsúfolódnak az omladozó kendergyár medencéiben

A szocializmus idején a román határnál fekvő kisváros, Komádi gazdasági életére a közeli kendergyár volt a legnagyobb hatással. A Sebes-Körös partján működő üzem volt a környék legnagyobb foglalkoztatója, a nyolcvanas években hatszázan dolgoztak itt, de a rendszerváltás után a legtöbb nagyüzemhez hasonlóan bezárták.


Az egykori kendergyár területe Komádinál.

A Külső-Iszap tanyának nevezett rész hamisítatlan rozsdaövezet, elhanyagolt, omladozó gyárépületekkel, lepusztult infrastruktúrával. A terület hátsó részén található, egykori kendergyári betonmedencéket azonban ismét működésbe hozták az elmúlt évtizedekben. A vízzel teli, szűkös medencékben több ezer hal úszkál, amelyeknek az összértéke milliárdos nagyságrendben van.

Európa egyik jelentős kaviár-előállítója működik a volt gyárterületen, a kaviár világtermelésének nagyjából egy százaléka származik az itt élő tokhalaktól (a kaviár a tokhal ikrája). A telephely tulajdonosa az amerikai Bill Holst, aki a világ kaviárpiacának egyik legbefolyásosabb szereplője. A 69 éves Holst éppen ezen a komádi tanyán kezdett el kaviárral foglalkozni húsz évvel ezelőtt (róla és a telepről is írtunk korábban az amerikai Forbes cikke alapján).

Bill Holst egy szeméttelepen kaviározik.

Bill Holst segédmunkásként kezdett dolgozni az Egyesült Államokban, majd az építőiparban lett sikeres vállalkozó, később több kavics- és homokbánya került a tulajdonába. Az egyik bányája mellett volt egy kisebb tó, amelybe halakat telepített, hogy gyerekei horgászhassanak, és Holst ekkor ébredt rá, hogy kifejezetten foglalkoztatja a halak gondozása.

Holstot egy barátja kötötte össze két magyar haltenyésztővel 1998 környékén, akiket egy amerikai konferencián ismert meg. A két szakember Komádiból érkezett az Egyesült Államokba, akik a kendergyár bezárása után egy nemzetközi génbank létrehozásán dolgoztak a kilencvenes években az üzem betonmedencéire alapozva. Abban a projektben orosz és ukrán befektetők is részt vettek, de az 1997-ben bedőlt, a halállomány megsemmisült, és a magyar tenyésztők azért is utaztak az Egyesült Államokba, hogy befektetőt keressenek a tokhaltenyésztéshez.

Az akkor 50 év körüli Holst addig külföldön sem járt sokat és még kaviárt sem evett, mégis felkeltette figyelmét a komádi lehetőség. Magyarországra repült, megvette a komádi telephelyet és 1998-ban megalapította a Forus Akvakultúra Kft.-t (a cégnév az angol for us, azaz számunkra szókapcsolatból jött).

“Ha minden rendben van, akkor Bill 2-3 évente szokott idejönni, de amikor átvettem a céget, évente többször is eljött” – mondta a cég ügyvezetője, Feledi Tibor. Az amerikai üzletember ilyenkor egy berettyóújfalui hotelben lakik, és 1-2 napot szokott maradni. Az ügyvezetőnek negyedévente kell jelentést küldenie neki, ha pedig kérdése lenne, Holst feleségének kell írnia, mert a tulajdonos elfoglaltságai miatt ritkán olvas e-maileket.

Ilyen medencékben élnek a tokhalak az egykori gyár betonmedencéiben.

Komádiban döntő többségében vágótokokat tenyésztenek, amelyek 7-8 év alatt válnak ivaréretté. Ebből adódóan eleinte semmilyen bevételt nem termelt a társaság, az első halak 2005-2006 környékén váltak kaviáréretté, azaz ekkor lehetett levágni őket, a kaviárjukat pedig hasznosítani. A telep sokáig nem hozott bevételt, de mégis a komádi telep jelentette Holst számára az alapot ahhoz, hogy felépítse a világ egyik legnagyobb kaviárbirodalmát.

A kilencvenes évek közepén komoly nehézségek elé nézett a kaviárpiac. Rohamosan csökkent a legálisan halászott tokhalak mennyisége a piacot korábban domináló volt szovjet tagköztársaságok területén. Ennek leginkább a túlhalászat, a környezetszennyezés és a szabályozás hiánya voltak az okai. Emiatt jelentős igény lett új beszerzőhelyekre. A kétezres években kezdtek el komolyabb mennyiségben akvakultúrában tenyészteni tokhalakat, és ennek a folyamatnak Holst volt az egyik meghatározó szereplője.

A komádi telep megvásárlása után Németországban megalapította a Desietra nevű céget, majd kínai befektetők keresték meg, hogy segítsen nekik tudásával és tőkéjével az első kínai kaviárüzem felépítésében. Ez lett a Hangzhou Qiandaohu, amely jelenleg a világ legnagyobb tokhalfarmja, a világpiac 30 százalékát ellenőrzi, az általa előállított Kaluga Queen-t pedig a világ legjobb kaviárjának tartják. Kína mára uralja a kaviárpiacot, az ottani akvakultúrából származik a globális kaviárexport negyede.

Holst a komádi tenyészetet is integrálta az érdekeltségei közé,a Forus a Desietra partnercégeként működik. Németországból hozzák ide a 3-4 éves vágótokokat, amelyeket Komádiban nevelnek kaviáréretté, majd kizárólag a Desietrának értékesítik őket. A 7-15 éves, 13-14 kilós halakat kamionnal viszik vissza Németországba, ahol feldolgozzák őket. A vágótokok testsúlyának 13-15 százaléka lesz ikra. A vágótok kaviárjának kilogrammonkénti kiskereskedelmi ára – Feledi Tibor szerint – nagyjából 800-1300 dollár körül mozog, tehát egy kaviárérett hal értéke nagyjából 400 ezer forinttól kezdődik.

Videónk a telephelyről. 

A telepen azonban ennél lényegesen értékesebb halak is élnek. A vágótokok mellett van jópár viza (oroszul beluga), amelyeknek ikrája a világ legdrágább kaviárjának számít. A természetben 18-20 év kell ahhoz (ez akvakultúrában csökkenthető), hogy egy nőstény viza ivaréretté váljon. Ekkor egy száz kilogramm körüli példányban levágásakor körülbelül 20 kilogramm kaviár van.

Mivel a beluga kaviár értéke kilogrammonként akár 7-10 ezer dollár (2-2,8 millió forint) körül is mozoghat, egy 100 kilós viza értéke 40-60 millió is lehet. Egy ilyen hal tehát többet ér, mint egy átlagos budapesti lakás, vagy egy alig használt Ferrarit is lehet belőle venni. A telepen élnek 2004-ben született vizák is, azonban ők még nem lettek ivarérettek, de erre már csak néhány évet kell várni.

A vizák levágása tehát jelentős plusz bevételhez juttathatja majd a céget, amely az elmúlt években kezdi visszahozni a tenyésztésbe fektetett pénzt. Ugyan a kétezres évek második felében enyhén növekedtek a bevételei, 2010 és 2013 között nagyjából stagnált a cég. Feledi Tibor érkezésével azonban lendületet kapott a társaság.

A 36 éves ügyvezető 2014-ben érkezett a céghez, irodáját egy egykori gyári melléképületben rendezték be. A zizegő konvektor, az ajtó mellett elhelyezett felmosó szett és a bevetésre kész gumicsizmák jelzik, hogy ez nem az a tipikus fehérgalléros munkahely. A biológus végzettségű Feledi Tibor 2014-ben került ide ügyvezetőknek, előtte a szarvasi Halászati Kutatóintézetnél foglalkozott tokhalakkal.

Feledi Tibor az irodájában.

“Egy haláleset után, mindenféle átmenet nélkül kellett átvenni a céget” – mesélte az igazgató, aki eleinte tartott attól, hogy hogyan fogja megállni a helyét kutatóintézeti alkalmazottként érkezve. “Hirtelen beosztottból főnök lettem, és ez olyan döntések elé állított, amelyekhez hasonlóban sem volt részem korábban” – mondta.

A legnagyobb nehézséget az emberekkel való bánásmód okozta számára. “Volt pár személyi döntés, amin sokat kellett rágódnom. Fegyelmet tartani sem volt egyszerű dolog” – tette hozzá. A telepen jelenleg tízen dolgoznak, közülük heten foglalkoznak közvetlenül a halakkal. Feledi azt mondta, a cégvezetésbe fokozatosan tanult bele, a tokhalakhoz értő kutatóként viszont a szakmai résszel kevésbé volt problémája, bár kaviárt ő is csak azt követően kóstolt, hogy a céghez került. A kezdeti nehézségek leküzdésében és a későbbi munkában hatalmas segítséget jelent neki a jelenlegi telepvezető, a cég könyvelője és a jogi képviselője.

Feledi Tibor érkezése óta mindenesetre jelentősen emelkedett a cég forgalma, több mint háromszorosára nőtt az árbevétel, 100 millió forintról 320 millióra. A társaság üzemi eredménye is folyamatosan javult, tavaly már közel 150 millió forint volt.

 

Éves szinten 3,5-4 tonna kaviár készül a Komádiban nevelt tokhalakból, az összes halállomány súlya pedig 110-120 tonna körül mozog. Ez hamarosan közel a kétszeresére nőhet egy közelmúltban történt felvásárlásnak köszönhetően. Az amerikai Forbes decemberben írt arról, hogy Bill Holst több európai országban, köztük Magyarországon terjeszkedhet. Feledi Tibor azt mondta nekünk, hogy a múlt hónapban el is indult a bővülés.

A Komáditól bő húsz kilométerre fekvő Békés megyei Vésztőn is működött egy tokhalfarm. Itt ráadásul nemcsak tokhalat tenyésztettek, hanem kaviárt is állítottak elő, a Hvg.hu két éve részletes portrét közölt a helyről. A Forus ennek a telepnek a halállományát vette meg. A jelenleg körülbelül 35-40 százalékos kapacitáson futó üzemet szeretnék felfejleszteni, és kihasználni annak nagyjából 80-90 tonnás kapacitását.

Vállalat cégportré gasztronómia kaviár Komádi Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2019. november 18. 06:47 Közélet, Vállalat

Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel

Kétszázmilliárd forintra értékelték fel Orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon.

Stubnya Bence
2019. november 17. 12:28 Vállalat

Már amerikai óriáshonlapokon dolgoztak, amikor itthon még nem vették őket komolyan

Egy műszaki egyetemi kollégiumi szobából indult a Stylers Group. Mára félmilliárdos bevételük van. A munkaerőhiányra olyan megoldásuk van, amit itthon csak nagyvállalatok engedhetnek meg maguknak.

Váczi István
2019. november 15. 06:52 Adat, Vállalat

Lejtőre került az autóipari foglalkoztatás a legfontosabb megyében

Dübörög a járműipar termelése Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobb cégek létszáma viszont fogyni kezdett. Országosan a rendelésállomány is apad.

Fontos

Bucsky Péter
2019. november 19. 06:59 Közélet

Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét

Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.