Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2019. január 21. 17:04 Pénz, Vállalat

Egy cég bebizonyította, hogy nem muszáj tönkretenni a bolygót a ruhagyártással

Első hallásra furcsának tűnhet, hogy egy szocialista országban gyártják a világ egyik legkörnyezetkímélőbb farmernadrágját. A világ sok országában az amerikai farmerek testesítették meg a szabadság iránti vágyat a hidegháborúban, Vietnam ráadásul harcolt is az amerikaiak ellen, emellett pedig még mindig viszonylag szegény, így aztán közel sem magától értetődő, hogy egy ottani cég, a Saitex a környezetbarát textilipar egyik úttörője.

A Ho Si Minh-város (a korábbi Saigon) melletti gyárban a farmerkészítéshez szükséges víz 98 százalékát újrahasznosítják, írja az üzemet bemutató részletes anyagában a Bloomberg hírügynökség. A világ nagy részén egy nadrág legyártása során 80 liter vizet használnak fel, a környezettudatos technológiának köszönhetően a Saitex farmerjai azonban csak 8 deciliter víz felhasználásával készülnek el.

A globális ruhaipar évente annyi vizet használ el, mint amennyit a Nílus szállít a Földközi-tengerbe.

Ennek a megközelítőleg 79 milliárd köbméternek a nagy részét öntözésre használják a gyapottermesztők, de a textilipar is rengeteg vizet igényel. A farmerek színezése és a vegyszeres koptatása mind-mind vízigényes művelet.

A Saitex éves szinten 430 millió liter vizet spórol meg, ami 432 ezer ember átlagos fogyasztásának felel meg. Ehhez olyan korszerű mosógépek beszerzésére volt szükség, amelyek 75 százalékkal kevesebb vizet használnak fel a korábbiakhoz képest. Ez nemcsak a környezetnek tesz jót, hanem a vízszámlának is: a korábban forintban közel 200 milliós kiadás megfeleződött.

De ez még nem minden. Míg sok textilgyár egyszerűen a szabadba engedi a mérgekkel teli szennyvizét, a Saitex összetett szűrőrendszerrel iható minőségűvé tisztítja, amit a cég tulajdonosa demonstrált is, amikor ivott belőle egy pohárral. A kiszűrt káros és újra nem hasznosítható anyagokat betonnal keverik össze, és kiszárítva építőanyagként értékesítik.

Csak becslések vannak arra nézve, hogy mekkora szennyezést lehet a világ ruhagyárainak tulajdonítani. Ha csak a gyártási hulladékokból indulunk ki, akkor azt lehet mondani, hogy Kínában, Indiában, Bangladesben és Délkelet-Ázsiában éves szinten 92 millió tonna szövethulladék halmozódik fel, ami a Boston Consulting Group és a Global Fashion Agenda tanulmánya szerint 2030-ra eléri a 148 millió tonnát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy póló elkészítéséhez 2,5 évre elég ivóvíz kellMinden hatodik ember a ruhaiparban dolgozik, ez az egyik legszennyezőbb iparág.

A Saitex kétmillió dollárt fektetett be csak a vízellátásba. Emellett az elektromos áramot megújuló energiából nyeri, nap- és biomassza-erőmű termeli az áramot. A vietnami cég egyedüliként kapta meg az országában az amerikai LEED-tanúsítványt, ami a környezettudatos technológiák alkalmazását igazolja.

Itt olyan egyszerű ötletekre kell gondolni, mint a gyárcsarnok tetőszerkezetén elhelyezett ablakok. A cég ennek is köszönhetően tudta 80 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását. Az elkészült farmereket ugyanis nem gépekkel szárítják, hanem felhúzzák a tető alá, és a nap melege, illetve a munkaterületről felfele áramló levegő szárítja meg a ruhákat.

A cég már régóta működik, olyan márkáknak készít farmereket, mint a Ralph Lauren, a Calvin Klein és a Tommy Hilfiger. A Saitex abban bízik, hogy az összes divatmárka adoptálni fogja a kezdeményezést.

Az optimizmusnak kőkemény üzleti racionalitása van, a környezetbarát technológiával ugyanis profitot lehet termelni. A Saitex évente 1,7 millió dollárt spórol meg a víz- és az áramszámlán a hasonló méretű, de hagyományos eljárásokkal működő versenytársakhoz képest. Nem mellékes körülmény, hogy ezek a beruházások hat éven belül megtérültek.

Szorosan nem függ össze a környezetvédelemmel, de a vállalat HR-gyakorlata sem mondható tipikusnak az iparágban. A ruhaipar az olcsó munkaerőre épít, a Saitex viszont azt tervezi, hogy az Egyesült Államokban hoz létre két üzemet a következő két évben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKorábban teheti tönkre az életünket a klímaváltozás az ENSZ új jelentése szerint, mint eddig gondoltukHa nem változtatunk, már 2040-re komoly válság lesz a Földön a klímaváltozás miatt. Úgy tűnik, a 1,5 fokos felmelegedés lesz az új küszöb.

Pénz Vállalat farmer környezetszennyezés környezetvédelem textilipar Vietnam Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kasnyik Márton
2019. szeptember 18. 12:41 Pénz

Elfogyott a dollár New Yorkban, a válság óta először lépett közbe a Fed a pénzpiacon

Olajsokk, rekordhiány, leolvadó banki tartalékok - ez mind közrejátszott abban, hogy egy fél magyar GDP-nyi pénzzel kellett megtámasztania a rendszert a Federal Reserve-nek.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 13. 15:11 Pénz

Ha a béremelkedést akarják eltüntetni, jöhet a 444 forintos euró

Ha a jegybank célja a gyenge forinttal a versenyképesség javítása, akkor nem kell megállniuk 333 forintnál.

Stubnya Bence
2019. szeptember 13. 13:11 Pénz, Világ

Újraindítják a pénznyomdát Európában, kérdés, hogy ez mire lesz elég

Nagy fordulatot jelentett be az európai pénzpolitikában Mario Draghi szerdán, azonban ő is tisztában van vele, hogy német költségvetési élénkítés nélkül tehetetlen az európai jegybank.

Fontos

Stubnya Bence
2019. szeptember 18. 15:24 Adat, Világ

Már most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbért

Vannak kockázatai is a háromszázezer forintos lengyel minimálbérnek. A lengyel cégek remélik, hogy csak választási ígérgetés a lengyel kormány új terve, pedig Lengyelország eddig is élen járt a minimálbér emelésében a régión belül is.

Avatar
2019. szeptember 17. 15:09 Élet

Lehet demokratikus és piaci választ adni a klímaváltozásra?

Lehet, hogy hiába várunk erre, ha nem hozunk létre olyan intézményeket, amelyek hatékonyan vezetnék ezt a folyamatot. Hozzászólás az extrapoláció-vitához.

Stubnya Bence
2019. szeptember 17. 07:02 Adat, Vállalat

Nem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött így

Nem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.