Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. január 16. 06:47 Vállalat

Egy magyar cég, amelyre német brókerek is rá merik bízni a titkaikat

Egyetemi projektből nőtt ki az egyik legértékesebb hazai startup, ami ma már nemzetközi vállalattá vált, Zürichben és Londonban is irodákat nyitott. A globális sikerhez az is kellett, hogy valóban nemzetközi céggé tudjanak válni, ezért is erősítettek német értékesítési igazgatóval. A Tresorit folyamatosan kísérletezik új termékekkel és szolgáltatásokkal. Gyorsan belátják, ha valamilyen ötlet nem jött be, ami segít abban, hogy innovatívak maradjanak.

Lám István ügyvezetővel a Tresorit Köztelek utcai irodájában találkoztunk. Néhány éve még a Nokia budapesti központja volt itt. Az informatikai vállalkozás nemcsak az irodaválasztásban, hanem a növekedésben és a cégméretben is szeretné elérni a legnagyobb IT sikersztorikat.

Az iroda 1100 négyzetméteréből 200-at a konyha foglalja el, de van egy 400 négyzetméteres tetőteraszuk is, hogy legyen hely a kollégáknak beszélgetni, lazítani is. Egyik legnagyobb értéküknek azt tartják, hogy sokkal közvetlenebb a munkatársak viszonya, mint a nagyvállalatoknál. De IT biztonsági cégről van szó, így nem az a szétszórt lazaság van, mint sok kezdő IT cégnél, meg kellett találniuk az arany középutat.

Lám István ügyvezető

Lám István 30 éves, ügyvezetőként három országban közel száz ember munkáját vezeti. Vállalkozó családban nőtt fel: vagy a könyvelésen játszott, vagy a garázsban az olajpumpákkal, mivel a családi házukban volt a szállítmányozási vállalkozásuk irodája.

Eredetileg nem tervezett vállalkozást indítani: az egyetemi tanulmányait úgy kezdte meg, hogy kutatói pályára lép, de két év után már a Tresoriton kezdett dolgozni barátaival. Az egyetemet elvégezte, mester diplomát szerzett a BME-n, de munkát már nem kellett keresni a diploma megszerzése után. Csak befektetőt.

A cégalapításba azért kezdtek bele, mert forrást kerestek a titkosított adatküldéssel kapcsolatos kutatási projektjükre. Az egyetemen találkoztak azzal, hogy vannak kockázati tőkések, akik szívesen adnak pénzt fejlesztésre egy ilyen felkapott területen.

A cég fő profiljává az vált, hogy a felhő alapú informatikai megoldások terjedésével kisebb és közepes cégeknek biztosítsanak a hagyományos szerveres adattárolásnál olcsóbban, ráadásul biztonságosabb adattárolást.

A Tresorit egy olyan biztonságos adattároló és -megosztó alkalmazás, aminél a két végpont, vagyis egy feladó és címzett eszköze (laptop, mobil és hasonlók) között szinte feltörhetetlen kommunikációs csatornát alakítanak ki. A technológia kialakítása miatt a Tresorit alkalmazottjai akkor sem tudnák megnézni, hogy mit tárolnak az ügyfeleik a szervereiken, ha aktívan próbálkoznának ezzel. 

A legnagyobb lépés

Nem könnyű egy az informatika és/vagy a kriptográfia iránt kevésbé érdeklődő embernek elmagyarázni, hogy mivel is foglalkozik a Tresorit. 2013-ban elég jó megoldást találtak erre: telekürtölték a világot, hogy aki fel tudja törni a rendszerüket, annak 10 ezer dollárt adnak. Ez annyira jól sikerült, hogy a CNN, a Lifehacker és a Gigacom is beszámolt róla, és ez egyetlen fillérjébe sem került a cégnek.

Lám Istvánnak egyébként mindenki azt tanácsolta, hogy nehogy meglépje ezt, mert túl nagy kockázat, ha valaki mégis feltöri a rendszerüket. De igazából ez volt a cég történetének legnagyobb dobása.

2013 áprilisában egyetlen hónap alatt 20 ezer százalékos növekedést értek el – természetesen egy alacsony bázisról. Ebben a hónapban nem nagyon aludtak, nagy kihívás volt a felhasználótömegek kezelése.

Piacok meghatározása

Kezdetekben az volt a cég célja, hogy szinte feltörhetetlen titkosítási megoldást nyújtson adatok két végpont közötti átadásához. Ez azonban nagyon kis része egy vállalat IT biztonsági igényeinek, ezek közé tartozik a tűzfal, a vírusirtó és több hasonló elem. De az ügyfelek érthető módon nem szeretnének minden részfeladatra más partnert szerződtetni, ezért a Tresoritnál is integrálni kellett minél több megoldást.

Azt tűzték ki célul, hogy minden más szolgáltatóval összehasonlítva náluk legyen a legegyszerűbb az adatok biztonságos tárolása és megosztása, ne legyen szükség több rendszerben azonosításra, bonyolult felhasználói felületekre, ha jobban is meg lehet oldani. Nagyon biztonságos adatküldő rendszerek korábban is léteztek, titkosított e-mailek például már a kilencvenes évek közepén is voltak. Ezek azonban az átlagos felhasználónak túlságosan bonyolultak voltak. Ezért olyan megoldás kellett, amit bárki tud használni.

A világ legnagyobb informatikai cégei is mind a felhőalapú informatikában látják a jövőt, de ők leginkább a nagyvállalatokra koncentrálnak. Hiába bővül a piac, a felhőszolgáltatók között ádáz a verseny.

A globális teljes IT-költések harmadát teszik ki a felhő alapú szolgáltatások, de a kiadások kétharmada még mindig a hagyományos, cégeknél elhelyezett szerverekre megy. Ez nem egy felkapott terület, ezért ttt már kevesebb cég versenyez. A Tresorit felhő szolgáltatóként erre a piacra céloz: azt mutatják meg ügyfeleiknek, hogy ők a felhőben nagyobb biztonságot tudnak nyújtani, mint mások a helyben telepített szervereken. Különösen a sok szenzitív adattal dolgozó szektorok – mint például a jogi, pénzügyi, egészségügyi és telekommunikációs ágazat – jelent érdekes és jól fizető piacot, ezek a cégek ugyanis nem tudnak más, nem megfelelő biztonságot nyújtó felhőszolgáltatókkal együtt dolgozni.

A magánfelhasználók nem számítanak célpiacnak, mégis elindították a Tresorit Send szolgáltatást, amit „biztonságos WeTransferként” lehet leírni. Ez ráadásul ingyenes is – erre leginkább hírvivőként tekintenek, ami segíthet minél több felhasználóval megismertetni a céget.

Svájci vagy magyar?

Az adatbiztonsággal kapcsolatban nagyon fontosak az emberek percepciói. Egy magyar vállalatra kevesen tekintenek a világban a kiszámíthatóság és a biztonság letéteményesére, viszont egy svájcira annál inkább. Mivel svájci befektetők is beszálltak a cégbe, és az adatbiztonságot nagyon fontosnak tartó német nyelvű országok a fő piacuk, adta magát a zürichi iroda megnyitása. Így az egyik fő üzenetük lehet, hogy svájci biztonságot adnak ügyfeleiknek. A cégre a szigorú svájci adatvédelmi szabályok vonatkoznak, ami az ügyfeleknek is biztonságot ad. Harmadik félnek pedig akkor sem tudják az adatokat kiadni, ha akarják, mert ők is csak a metaadatokhoz fernek hozzá.

A svájci identitás fontos az értékesítésben, de ennél talán még lényegesebb a helyi piacokat ismerő értékesítői hálózat felépítése. Egy kezdő cégnek ez igen nehéz feladat: hogyan tud egy német vagy angol, a felhőszolgáltatások értékesítésében jártas és talpraesett szakembert megtalálni és megfizetni?

Lám István szerint az első években nem keresték az értékesítés egyértelmű fókuszát, de ma már sokkal tudatosabbak ebben: a DACH országok (Németország, Ausztria, Svájc) a fő piacuk Európán belül. A fő ügyfeleik pedig a kkv-k, közülük a közepes, néhány száz fős cégekre koncentrálnak leginkább. A pénzügyi vállalkozások kifejezetten érdekesek számukra, mert közülük még mindig kevesen bíznak meg a felhőszolgáltatásokban.

Magyar fejlesztőközpont

A cég tulajdonosi struktúrája – a többkörös, összesen 18 millió eurós befektetéseknek köszönhetően is – nemzetközi. Az értékesítési stratégia meghatározásában nagy segítség, hogy az egyik legjelentősebb magyar startup alapítója, a LogMeIn-t elindító Anka Márton is a befektetőjük, és tud ebben segíteni.

Az értékesítők alig tizede magyar, mert mindenhol helyi szakemberekre támaszkodnak, elengedhetetlen ugyanis a megfelelő nyelv- és kulturális tudás. A szakemberek nagyobb részét megpróbálják Budapestre hívni, de azért ez sokszor nem olyan könnyű, kevesen akarnak ideköltözni. A német értékesítési igazgatójuk például Münchenből ingázik.

A cég alapítói balról jobbra: Szebeni Szilveszter, Lám István, Szilágyi György

A cég életében az is fontos volt, hogy bár az alapítók közül ketten is informatikusok (Lám István és Szebeni Szilveszter), de alapvetően a pénzügyi és menedzsment kérdésekkel foglalkoznak. A pénzügyi jelentések, a számítások elkészítésében jól jön az analitikus képesség, és írtak maguknak saját vállalatirányítási rendszert is. Szilágyi György közgazdászként szállt be a cég alapításába – ma már mégis ő vezeti a programozókat, ő felel a termékfejlesztésért.

Tudni kell kiszállni

Amerikában is próbálkoztak már, az Apple applikációinak készítettek egy olyan rendszert, amivel a felhasználók az egészségügyi adataikat biztonságosan és név nélkül tudják az applikáció készítőinek átadni. Egyre nagyobb igény is van erre, de fejlesztőknek készített rendszereket készíteni teljesen más gondolkodásmódot, kiszolgálást igényel, mint kkv-knak eladni. Úgy érezték, hogy ez az erőforrások szétforgácsolása lenne, így inkább kiszálltak ebből.

A biztonságos technológiát más területen is fel lehet használni: a Facebook körüli botrányok idején találták ki, hogy egy biztonságos közösségi oldal fejlesztéséhez meglenne a szaktudásuk. A #DeleteFacebook hullám ellenére nem kapták fel az Indigogón a közösségi finanszírozási kampányukat, így végül a Preevatnak elnevezett titkosított közösségi portálból nem lett semmi. Lám István azonban ezt egy cseppet sem bánja: egy fejlődő, innovatív startupnak minél több dolgot ki kell próbálnia – de azt is be kell tudni látni, ha valami éppen nem jött be.

Pénzügyileg stabilan

Első ránézésre talán kevesen gondolnák, hogy jól megy a Tresoritnak, hiszen a pénzügyi eredmény negatív. Ez azonban a technológiai startupoknál normális üzletmenet: pontosan arra kapták az összesen közel 5,8 milliárd forint befektetést a kockázati tőke befektetőktől, hogy minél gyorsabban tudjanak fejlődni. A cég ugyanakkor cash-flow szinten pozitív.

 

Idén szeptemberben ezen a téren nagyot léptek, hiszen a 3TS Capital, Európa egyik vezető növekedésitőke-befektetője és a budapesti, az OTP-hez tartozó Portfolion 11,5 millió eurót fektetett a cégbe, ami az egyik legnagyobb tőkeemelés a magyar startupoknál, és nemrég a Day One Capital is befktett a cégbe. A LogMeIn (30 millió dollár), Prezi (72,8 millió dollár), Ustream (103,8 millió dollár) után az egyik legtöbb befektetést, 18 millió dollárt elérő cég lett a Tresorit.

A Tresorit számára az is lehetőség, hogy egyre több adatlopási, biztonsági botrány van a világban, ami a kisebb cégek figyelmét is egyre jobban ráirányítja az adatbiztonsági kérdésekre. Az uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) életbe lépése is abba az irányba visz, hogy a cégeknek sokkal tudatosabban kell az adatokkal bánniuk. Lám István szerint ez az első igazi szabályozás az adatokkal kapcsolatban, ami nagyjából olyan hatást vált ki, mint amikor a könyvelést és a számlaadást bevezették a gazdaságban. A Tresorit az adatokkal igényesen bánó és használó cégek partnere kíván lenni.

A Tresorit ügyvezetőjeként Lám István tisztában van vele, hogy mi a cégvezetés mandátuma a befektetők felé. A kockázati tőke befektetők általában 5-10 éves távlatban el akarják adni részesedésüket, hiszen azért fektettek be, hogy haszonnal túladjanak a cégen.

Szóba jöhet, hogy egy szakmai befektető felvásárolja őket, esetleg egy magántőkealap vásárolja ki a befektetőket, és az alapítók velük vihetik tovább a céget. Ezen ők még nem gondolkodnak, de van egy közös víziójuk: a felhőalapú titkosításban globálisan – de lehetőleg Európában – piacvezetők szeretnének lenni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat cégportré siker startup tresorit Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Bucsky Péter
2024. április 4. 04:34 Közélet, Vállalat

Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak

Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.

Hajdu Miklós
2024. március 31. 04:32 Élet, Vállalat

Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé

Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.