A légitársaságok nem bírják a tempót. Egyre nő az ágazat, de nincs elég pilóta, sőt, már a kiszolgáló személyzetet is lasszóval kell fogdosni. A járatokat mégis elindítják abban a tudatban, hogy majd menet közben törölnek néhányat, vagy bevállalják a késéseket is. Mindez nem túl jó hír az utasoknak.
A légitársaságok áprilisban induló nyári menetrendje olyan sűrű, hogy képtelenek lesznek a cégek teljesíteni a terveket. Újabb úticélok kerülnek a rendszerbe és még több gép áll szolgálatatba.
A munkaerőhiányt súlyosbítja, hogy életbe lép egy új szabályozás, ami a pilóták és a légi kísérők szabadságkiadását szigorította. Ebből már 2017 végén is komoly gond volt. A Ryanairnak például 2017 utolsó hónapjaiban a 4200 pilótájából ötszáznak kellett négy hét szabadságra mennie.
Korábban ugyanis az áprilistól márciusig terjedő év szerint engedték a szabadságolást, 2018-tól kezdve azonban a naptári év szerint kell alakítani a szabadságolási rendszert. Ennek következtében a hajózó személyzetnek (pilóták és légiutas-kísérők) december végéig ki kell venniük a szabadnapjaikat.
Az európai jogszabály-változásnak komoly hatása van a cégekre, mivel emiatt nem tudnak sakkozni a szabadságokkal. Korábban főszezonban hajtották az embereket, majd a szezon elmúltával adták ki a szabadságokat – de ennek most vége.
Az ágazat elképesztő ütemben nő, csak tavaly több mint egymilliárd utas fordult meg az európai repülőtereken. Eközben a repülőtéri infrastruktúra nem követi a forgalom bővülését. A legtöbb nagy, európai repülőtéren kapacitáshiány alakult ki, de a szükséges beruházások anyagi feltételei sem adottak sokszor.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) azt javasolja, hogy a repülőtereken a jövőben csak egyszer kelljen azonosítania magát az utasnak. Ha ugyanis az utasok úgy tudnak az utasfelvételtől a biztonsági ellenőrzésen át a beszállításig eljutni, hogy csak egyszer kell a személyazonossági igazolványát és a beszállókártyáját felmutatni, akkor gyorsul a beszállás.
A német hetilap, a Der Spiegel cikke szerint jövőre sokkal nagyobb káosz lesz az európai repülőtereken, mint idén nyáron volt. Pedig az sem volt kicsi. A Lufthansa-csoport például csak augusztus végéig 18 ezer járatot törölt. A munkaerőhiányt már a pórul járt utasok is megérezték, mivel a panaszaikra olyan automatikus üzenet érkezett, hogy majd négy hét múlva válaszolnak. A Spiegel szerint már az ügyfélszolgálaton sincs elég embere a légitársaságoknak.
Igaz, a Lufhansa-csoportnak kemény éve volt 2018-ban, kicsit elszámították magukat, amikor az Air Berlin csődbe ment és a Lufthansa leánycége, az Eurowings átvette a járatokat. „Túl ambiciózusak voltunk”, mondta Thorsten Dirks, az Eurowings vezérigazgatója.
Idén úgy próbálják megelőzni a káoszt, hogy „nagyvonalúbban” számítják a reptereken a ki-beszállás idejét. A légitársaságoknak ez a legérzékenyebb pontja, hiszen minél több időt tölt a földön a gép, annál kisebb a profit. Nem termel a járat, és még a reptéri illetéket is fizetni kell.
Az IATA adatai szerint 2018-ban megduplázódott késések száma, és ha jelenlegi trend marad 2040-ig meghétszereződhetnek a kétórás csúszások száma.
Magyarországon sem jobb a helyzet. Bár még nincs vége az évnek, de már most rekordról lehet beszélni, legalábbis, ami a késések miatt megítélt kompenzációt illeti. A budapesti kormányhivatal több mint 10,6 millió forintot ítélt meg a légitársaságokkal szemben a pórul járt utasoknak.
Az eddig elindított 408 eljárásból 202 végződött elmarasztalással, vagyis a légitársaságnak fizetni kellett a járat több mint három órás késése, vagy törlése miatt. A bejelentések 80 százaléka egyébként a fapados légitársaságokat érintette.
Ráadásul mindezeken túl van még egy kockázat, a Brexit, ami márciusban üthet be. Ha tényleg kilép Nagy-Britannia az Európai Unióból, annak a kontinens légi közlekedésére is hatása lesz.
Az EU-ban elég nagy szabadságuk van a légitársaságoknak, oda repülnek ahová akarnak. Ezt az uniós törvények, illetve a „nyitott égbolt” megállapodás szabályozza. Ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, akkor ezek a szabályok megszűnnek, és rengeteg repülő ragadhat a földön a brit reptereken, míg aláírják a szükséges kétoldalú szerződéseket az egyes országokkal, illetve az unióval.
Egyelőre akkora a bizonytalanság a Brexit körül, hogy nem tudni, mi lesz márciusban. Persze az is lehet, hogy minden marad a régiben. Mindenesetre a nyári vakáció előtt érdemes számolni a járatkésésekkel és a törlésekkel.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
