Olcsóbb lehet a narancs, de ebbe belerokkannak a spanyol termelők
Óriási pánik van a spanyol mezőgazdaságban, az idei narancsszezon a katasztrofális kezdés után gyakorlatilag összeomlott. A piacot elárasztotta a déli féltekéről, elsősorban Dél-Afrikából érkező dömpingáru, amely úgy lenyomta az árakat, hogy a spanyol termelők a csőd szélén állnak. Választhatnak, hogy rájuk rohad a termés jelentős része, vagy mentik a menthetőt, és a mandarint, illetve a narancsot eladják ipari felhasználásra, lének.
A spanyolok árban képtelen versenyezni a dél-afrikaiakkal, főleg az eltérő munkaerőköltségek miatt. A spanyolokat eddig többé-kevésbé jól védte az uniós szabályozás, de idén ezen a pajzson is méretes rést ütöttek az afrikaiak.
A szabályok elvileg úgy vannak kitalálva, hogy a spanyol termelőknek ne kelljen közvetlenül versenybe szállni az olcsó importtal. Afrikából vámmentesen csak június 1. és október 15. között érkezhet étkezési narancs az unió kikötőibe, utána november 30-ig már szezonális vámot kell fizetni, amelynek az a célja, hogy az ekkor már szállításra kész spanyol termés fölé emelje az import árát. December 1. és május 31. között pedig úgy védik az uniós termelőket, hogy a vámot csak akkor kell megfizetni, ha az import ára egy bizonyos, évente előre meghatározott érték alá esik.
A legfontosabb, november 30-ig érvényes szezonális vám értéke azonban minden évben csökken
a felek közötti kereskedelmi szerződés szerint, hogy aztán a tervek szerint öt éven belül teljesen meg is szűnjön. Főleg ez az, amibe a spanyol termelők már most kezdenek belerokkanni.
A kisebb vámtételekkel egyidőben ugyanis a dél-afrikai termelők elkezdtek átállni olyan fajták termesztésére, amelyeknek érése jobban egybeesik a spanyol csúcsszezonnal. Ennek következtében idén már jóval több a dél-afrikai narancs a boltokban, mint az elmúlt években, ráadásul 2018-ban az időjárási körülmények spanyol szempontból annyira szerencsétlenek voltak, hogy a két ország főszezonját még jobban egymásra csúsztatták.
A spanyol érdekvédők a kormány segítségét kérték, konkrétan azt, hogy a madridi minisztérium lobbizzon az unióban még nagyobb védelemért. A dél-afrikai termelők viszont azt mondják, hogy a spanyolok elaludtak, és nem olyan új fajtákat termesztenek, amelyeket a vásárlók manapság jobban kedvelnek. Aztán pedig protekcionista intézkedésekkel akarják rákényszeríteni a kevésbé divatos narancsukat az európai fogyasztókra.
Mindenesetre a dél-afrikai import növekedése egyelőre megállíthatatlannak tűnik, ami azt is jelenti, hogy idővel a magyar boltokban is lejjebb kúszhatnak az árak. Az alábbi ábrák azt mutatják, hogy az elmúlt négy évben mennyibe került a mandarin és a narancs Magyarországon.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
