Nincs még egy olyan ország a világon, ahol annyi világelső vállalat van, mint Németországban. A német gazdasági hetilap, a Wirtschaftswoche listája (pdf) szerint 450 német cég van, ami világelső a saját iparágában. Ezek közül sokat mindenki ismerhet, hiszen a Volkswagen és a Daimler az autógyártásban, az Allianz a biztosítási szektorban, vagy a BASF a vegyiparban első, de a Siemens, a Lufthansa, a TUI, a Bayer és az Adidas neve sem ismeretlen. A huszadik helytől viszont már olyan, jellemzően kis- és közepes cégek következnek, amelyek kevésbé ismertek.

A listának inkább ez a jelentősége. A híres német nagyvállalatokról mindenki tudja, hogy globális szinten is versenyképesek. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a Mittelstandnak is nevezett német kkv-szektorban több száz olyan vállalat van, amely elsőosztályú termékével, vagy szolgáltatásával megkerülhetetlen a világpiacon.

A középvállalatokat kutató IfM elnöke, Friederike Welter szerint a siker receptje az, hogy ezek a vállalatok „glokálisan” gondolkodnak. Mivel nem nagyvállalatokról van szó, ezért a cég a lokális környezetében működik, vagyis olyan beszállítói körrel rendelkeznek, amelyek helyben jelen vannak, miközben globálisan a piaci réseket keresik.

A vállalatok azért sikeresek, mert nem a tömegtermelésben igyekeznek felvenni a versenyt, hanem a nagy tudást igénylő, speciális eszközök gyártására vagy szolgáltatások nyújtására szakosodtak. Emellett más német cégekhez képest sokkal többet költenek kutatásra és fejlesztésre, hogy még innovatívabb megoldásokat találjanak ki. A piaci résekre specializált vállalatok tevékenysége egyébként is összetett, minden ügyfél egyedi megoldást akar. Ezeket a versenytársak sem tudják olyan könnyen lemásolni.

A világelső német kkv-k mindent meg is tesznek, hogy házon belül tartsák a tudást. Megbecsülik a munkatársakat, sokkal kisebb a fluktuáció, mint más cégeknél, emellett folyamatosan képzik a munkaerőt. Elképesztő összegeket költenek például a digitalizációra. A német hetilapnak nyilatkozó szakértő szerint a 3,6 millió német vállalatból mintegy 1500, a széles publikum előtt kevésbé ismert, világsikeres német cég van.

Hiába kötődik ezer szállal egymáshoz a német és a magyar gazdaság, az itteni kis- és közepes cégeknek még nagyon messze van a világsiker. A magyar gazdaság az innovációs világraglistán nem lépett lényegesen előrébb, folyamatosan a 30. és 40. hely között van. Pedig 2012-ben még a 25. leginnovatívabb országnak számít a világon, tavaly már csak a 39., míg idén a 33. helyre volt elegendő a pontszámunk. A digitalizációban sem sikerült javulnunk. A legfrissebb statisztikák szerint az Európai Unió 28 tagállamából a 23.-ak vagyunk. (Az elmúlt években a 20-21. helyről csúsztunk vissza).

Az Európai Bizottság által közzétett kutatásból kiderült, hogy hiába használják sokan az internetet Magyarországon, a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, és alacsony a természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika területén végzett hallgatók száma is.

Bár rengeteg uniós fejlesztési forrás áll a magyar kkv-szektor rendelkezésére, a közbeszerzések korrupt rendszere miatt gyakran nem a legjobbak nyernek, hanem sok esetben a kormányhoz közelálló vállalkozások.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a korrupciót is államosította a kormányBulgária után Magyarország a második legkorruptabb ország az EU-ban, kemény munka volt eljutni ide.

Az Európai Uniótól érkező támogatások ellenére Magyarország versenyképessége nem javul. Ezek az adatok is azt jelzik, hogy a hazai kis- és közepes vállalatok – a hangzatos politikai ígéretek ellenére – sem kerültek jobb helyzetbe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába a rengeteg pénz, egy helyben toporog a magyar gazdaság versenyképességeA világgazdasági fórum szerint túl nagy a korrupció Magyarországon, rossz az oktatás és az egészségügy. Sok cég még mindig az olcsó munkaerőre támaszkodik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat Olvasson tovább a kategóriában