Magyarországon a keleti és a nyugati országrész közötti fejlettségbeli különbségek számos társadalmi és gazdasági mutatóban tetten érhetőek, így például a cégek számának alakulásában is. Az ezer főre jutó vállalkozások száma keletről nyugat felé haladva az ország megyéi között jellemzően növekszik (a fővárosban pedig kiugróan magas) a KSH legutolsó 2013 és 2016 közötti statisztikái szerint. A Bisnode legfrissebb, 2018 első félévre vonatkozó adatai alapján megvizsgálhatjuk, hogy a két országrész közötti törés hogyan alakult az utóbbi években számos további mutató alapján.
A működő cégek száma Magyarország összes megyéjében csökkent 2017 és 2018 között, de kiemelhető Békés megye, ahol több, mint öt százalékos visszaesés volt. Jól látszik az is az alábbi térképen, hogy a nyugati megyéket kevésbé érintette a jelenség, mint a kedvezőtlenebb gazdaságföldrajzi helyzetben lévő déli és keleti térségeket.
A Bisnode Bedőlési Index (BBI)*A vizsgált időszakban indított csőd és felszámolási eljárások számát viszonyítja a Magyarországon működő cégek számához. tavalyi és az idei év közötti változása Csongrád és Somogy megyékben a legszembetűnőbb. Míg a csongrádi cégek körében egy százalékponttal megnőtt a bedőlés kockázata, addig a somogyiaknál fél százalékpontos csökkenés történt. A változásoknak köszönhetően egyrészt Heves megye megszabadult a legkockázatosabb térség címétől, amit éveken át viselt, ugyanis Csongrád a helyébe lépett, másrészt hangsúlyosabbá vált az ország két fele közötti különbség – ez az alábbi térképen a 2017-es és a 2018-as évek között váltogatva jól látszik.
A fizetési fegyelmet szemléltető Bisnode Paydex mutatónál viszont már nehezebb túl nagy folytonosságot találni területileg: 2017 és 2018 között teljesen átrendeződtek a megyei rangsorok. Komárom, Jász-Nagykun és Somogy megyében viszonylag stabilan alacsony az átlagos fizetési késedelem, a messze legtöbb cégnek otthont adó Budapesten pedig a fizetési határidők rövidebbek, mint a legtöbb megyében.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
