Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. október 6. 18:10 Vállalat, Világ

Sok ország külföldön szerzi be a bankjegyeit, és ez néha érdekes esetekhez vezet

A Líbiát uraló rezsim nagy bajban volt 2011-ben, de a készpénz miatt még lehetetlenebb helyzetbe került. Az országot abban az időben a nyugati koalíció tagjaként bombázni kezdő Egyesült Királyság ugyanis visszatartotta Líbia készpénzét: 1,86 milliárd líbiai dínárt nem engedtek ki az országból, ahol fizikailag nyomtatták őket. Ezzel átmenetileg komoly pénzügyi zavart okozott az észak-afrikai országnak.

Londonban azért választhatták a nyomásgyakorlásnak ezt a módját, mert Líbia Angliában, a De La Rue nevű cégnél nyomtatja a bankjegyeit. Bár nagyon ritkán fordul elő, hogy hasonló problémák adódjanak a pénznyomtatással, az eset mégis jól jelzi, hogy a tevékenység külföldre helyezése nem éppen életbiztosítás egy országnak.

Ennek ellenére a De La Rue a BBC-nek azt mondta, hogy világszerte 140 jegybanknak dolgozik. Legnagyobb piaci versenytársa a német Giesecke & Devrient, amely 100 központi bankkal áll üzleti kapcsolatban, de a kanadai Banknote Company és az amerikai-svéd Crane is nagy nemzetközi szereplőnek számít.

A világ számos országa a határain belül tartja a bankjegyek nyomtatását és az érmék verését. Magyarország is ezek közé tartozik,

a két tevékenységet nálunk a Magyar Nemzeti Bank 100 százalékos tulajdonában lévő cégek végzik.

Sok kisebb országnak azonban nem éri meg fenntartani a saját nyomdát és verdét, ezért kénytelen külföldről behozni a saját pénzét. Ennek pedig lehetnek kockázatai: a múlt héten Libéria kormánya kénytelen volt bejelenteni, hogy elvesztett 104 millió dollár értékű papírpénzt. A bankjegyeket külföldön készítették, de a szállítmány nem sokkal az országba érkezés után eltűnt.

Bizonyos esetekben a pénzek utaztatása a nemzeti érzelmeket is fel tudja korbácsolni. Amikor például a kínai sajtó megírta, hogy a kínai állami pénzjegynyomda elnyert egy indiai rúpia nyomtatására kiírt tendert, Indiában nagy felháborodással fogadták a hírt. A két ország közötti határviták miatt érzékeny téma lehetett volna, hogy egy kínai állami cég hozzájut a rúpia biztonsági elemeivel kapcsolatos információkhoz, a hírt azonban India hamar cáfolta, leszögezve, hogy rúpiát csak az országhatárokon belül lehet előállítani.

A BBC összeállítása szerint évi 1-1,4 milliárd bankjegy nyomtatása alatt egy nyomda nem nagyon működhet nyereségesen, ezért azoknak a kisebb országoknak, amelyeknek nincs ennyire igényük, biztosan nem éri meg a saját gyártás. Az Egyesült Államok, amely természetesen szintén csak belföldön készít dollárt, évente 7 milliárd bankjegyet nyomtat.

Néhány alapinformáción kívül szinte semmit sem lehet tudni erről az iparágról, a nagy szereplők ugyanis érthető módon titkosan kezelik a részleteket. Általában évszázadok óta ezzel foglalkoznak a vezető társaságok, amelyek kínosan vigyáznak a hosszú évek alatt megszerzett piaci bizalomra.

Egy nyomda elvileg két módon is könnyen visszaélhet a helyzetével: egyrészt a megrendelt mennyiségnél több pénzt nyomtathat, másrészt a biztonsági elemek információit kiadhatja a hamisítóknak. Erre a kockázatra azonban a társaságok azt mondják, hogy az nem országfüggő, vagyis az állampolgároknak a hazai nyomdákban is ugyanúgy meg kell bízniuk, mint a külföldiekben.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTegnap még két és fél kiló bankjeggyel lehetett egy guriga WC-papírt venni VenezuelábanAkkora a hiperinfláció, hogy már nem számolják, hanem mérik a pénzt. De azért minden próbálkozás dacára messze vannak még a híres magyar hiperinflációtól.

Vállalat Világ bankjegy import nyomda pénz Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2020. június 2. 12:59 Vállalat, Világ

Az olajfinomítókból két hónapig pénznyelő automaták lettek, és ezt a Mol is megérezhette

Az olyan üzemeket, mint például a százhalombattai, nem lehet könnyen leállítani, azok akkor is termelik az üzemanyagot, ha nem kell senkinek. Hova öntötték a sok benzint, amíg a kutakon alig tankolt valaki?

Torontáli Zoltán
2020. június 2. 10:14 Vállalat, Világ

Az önvezető kamion hátrányba hozza a családi vállalkozásokat és a környezetbarát vasutat

A kisebb cégek nem tudják finanszírozni az új technológiát, így versenyhátrányba kerülnek. Az önvezető kamion a környezetbarát vasúttól is piacot rabolhat.

Jandó Zoltán
2020. május 30. 07:01 Vállalat

Tavaly több mint 170 milliárdnyi bevételt hoztak Mészárosék építőipari cégei

És még sok százmilliárdot fognak a következő években, legalábbis a jóval 200 milliárd forint feletti rendelésállomány és az elnyert közbeszerzések erre utalnak.

Fontos

Váczi István
2020. június 1. 17:40 Világ

Újabb erős érv szól a négynapos munkahét mellett

Sok embernek most vagy pénze nincs, vagy ideje, ami a kelleténél is borúsabbá teszi a turisztikai kilátásokat. Rövidebb munkaidővel ezen is lehetne segíteni.

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 07:02 Élet

Megéri leköltözni vidékre, hogy zöldséget és gyümölcsöt termeljünk magunknak?

Két tévhit akadályozza, hogy egy család önellátóvá váljon élelmiszerből. Az egyik, hogy a pázsit helyett káposztát és uborkát kell nézni a ház ablakából, a másik, hogy a kapálásba bele kell rokkanni a cél érdekében. A számok mást mutatnak.

Jandó Zoltán
2020. május 29. 15:31 Vállalat

Öt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódja

Több mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében rekord.