Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. október 6. 18:10 Vállalat, Világ

Sok ország külföldön szerzi be a bankjegyeit, és ez néha érdekes esetekhez vezet

A Líbiát uraló rezsim nagy bajban volt 2011-ben, de a készpénz miatt még lehetetlenebb helyzetbe került. Az országot abban az időben a nyugati koalíció tagjaként bombázni kezdő Egyesült Királyság ugyanis visszatartotta Líbia készpénzét: 1,86 milliárd líbiai dínárt nem engedtek ki az országból, ahol fizikailag nyomtatták őket. Ezzel átmenetileg komoly pénzügyi zavart okozott az észak-afrikai országnak.

Londonban azért választhatták a nyomásgyakorlásnak ezt a módját, mert Líbia Angliában, a De La Rue nevű cégnél nyomtatja a bankjegyeit. Bár nagyon ritkán fordul elő, hogy hasonló problémák adódjanak a pénznyomtatással, az eset mégis jól jelzi, hogy a tevékenység külföldre helyezése nem éppen életbiztosítás egy országnak.

Ennek ellenére a De La Rue a BBC-nek azt mondta, hogy világszerte 140 jegybanknak dolgozik. Legnagyobb piaci versenytársa a német Giesecke & Devrient, amely 100 központi bankkal áll üzleti kapcsolatban, de a kanadai Banknote Company és az amerikai-svéd Crane is nagy nemzetközi szereplőnek számít.

A világ számos országa a határain belül tartja a bankjegyek nyomtatását és az érmék verését. Magyarország is ezek közé tartozik,

a két tevékenységet nálunk a Magyar Nemzeti Bank 100 százalékos tulajdonában lévő cégek végzik.

Sok kisebb országnak azonban nem éri meg fenntartani a saját nyomdát és verdét, ezért kénytelen külföldről behozni a saját pénzét. Ennek pedig lehetnek kockázatai: a múlt héten Libéria kormánya kénytelen volt bejelenteni, hogy elvesztett 104 millió dollár értékű papírpénzt. A bankjegyeket külföldön készítették, de a szállítmány nem sokkal az országba érkezés után eltűnt.

Bizonyos esetekben a pénzek utaztatása a nemzeti érzelmeket is fel tudja korbácsolni. Amikor például a kínai sajtó megírta, hogy a kínai állami pénzjegynyomda elnyert egy indiai rúpia nyomtatására kiírt tendert, Indiában nagy felháborodással fogadták a hírt. A két ország közötti határviták miatt érzékeny téma lehetett volna, hogy egy kínai állami cég hozzájut a rúpia biztonsági elemeivel kapcsolatos információkhoz, a hírt azonban India hamar cáfolta, leszögezve, hogy rúpiát csak az országhatárokon belül lehet előállítani.

A BBC összeállítása szerint évi 1-1,4 milliárd bankjegy nyomtatása alatt egy nyomda nem nagyon működhet nyereségesen, ezért azoknak a kisebb országoknak, amelyeknek nincs ennyire igényük, biztosan nem éri meg a saját gyártás. Az Egyesült Államok, amely természetesen szintén csak belföldön készít dollárt, évente 7 milliárd bankjegyet nyomtat.

Néhány alapinformáción kívül szinte semmit sem lehet tudni erről az iparágról, a nagy szereplők ugyanis érthető módon titkosan kezelik a részleteket. Általában évszázadok óta ezzel foglalkoznak a vezető társaságok, amelyek kínosan vigyáznak a hosszú évek alatt megszerzett piaci bizalomra.

Egy nyomda elvileg két módon is könnyen visszaélhet a helyzetével: egyrészt a megrendelt mennyiségnél több pénzt nyomtathat, másrészt a biztonsági elemek információit kiadhatja a hamisítóknak. Erre a kockázatra azonban a társaságok azt mondják, hogy az nem országfüggő, vagyis az állampolgároknak a hazai nyomdákban is ugyanúgy meg kell bízniuk, mint a külföldiekben.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTegnap még két és fél kiló bankjeggyel lehetett egy guriga WC-papírt venni VenezuelábanAkkora a hiperinfláció, hogy már nem számolják, hanem mérik a pénzt. De azért minden próbálkozás dacára messze vannak még a híres magyar hiperinflációtól.

Vállalat Világ bankjegy import nyomda pénz Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2021. január 15. 06:33 Közélet, Vállalat

Újabb százmilliókkal tömték ki a 2017-es vizes vb-t szervező, azóta csak botrányokat halmozó céget

Az évek óta botrányos körülmények között vergődő vállalatot a harmadik nekifutásra sem sikerült megszüntetni, újabb százmilliókat emésztett fel a működése.

Jandó Zoltán
2021. január 12. 16:43 Adat, Vállalat

Az óbudai vízilabda csapat Bugyiig megy uszodát építeni, hogy kaphasson rá 1,8 milliárdos támogatást

Ez lehet a felcsúti ifjúsági akadémia után a második legnagyobb beruházás az idén. A fejlesztés indokolt, csak az a furcsa, miért így kell megvalósulnia.

Jandó Zoltán
2021. január 12. 15:54 Vállalat

Évekre előre megelőlegezte a Fradinak a nemzetközi kupaszereplést az állami média

Az MTVA 300 millió forintnál is többet fizet, hogy műsorra tűzhesse azokat a meccseket, amelyekről a szerződés aláírásakor csak remélhette, hogy lesznek.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. január 14. 16:32 Adat

Csehország és Szlovákia harmadik hullámot kapott a nyakába, mert az ünnepek előtt lazított

Az óvintézkedések korai lazítása azonnal és drámaian érezteti a hatását a járványgörbéken.

Stubnya Bence
2021. január 14. 05:51 Közélet

Olyan lemaradást okoz az iskolákban a távoktatás, amit hosszú évek alatt lehet csak ledolgozni

Minél szegényebb és fiatalabb egy diák, annál komolyabb lemaradást okozhat neki a távoktatás.

Mészáros R. Tamás
2021. január 13. 17:39 Világ

Mit akarhat Kína valójában a híres Övezet és út kezdeményezésével?

Peking a Világbankot meghaladó értékben finanszírozott világszerte kikötőket, hidakat, erőműveket és vasutakat, ám hirtelen megtorpant a beruházások üteme.