Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. október 6. 18:10 Vállalat, Világ

Sok ország külföldön szerzi be a bankjegyeit, és ez néha érdekes esetekhez vezet

A Líbiát uraló rezsim nagy bajban volt 2011-ben, de a készpénz miatt még lehetetlenebb helyzetbe került. Az országot abban az időben a nyugati koalíció tagjaként bombázni kezdő Egyesült Királyság ugyanis visszatartotta Líbia készpénzét: 1,86 milliárd líbiai dínárt nem engedtek ki az országból, ahol fizikailag nyomtatták őket. Ezzel átmenetileg komoly pénzügyi zavart okozott az észak-afrikai országnak.

Londonban azért választhatták a nyomásgyakorlásnak ezt a módját, mert Líbia Angliában, a De La Rue nevű cégnél nyomtatja a bankjegyeit. Bár nagyon ritkán fordul elő, hogy hasonló problémák adódjanak a pénznyomtatással, az eset mégis jól jelzi, hogy a tevékenység külföldre helyezése nem éppen életbiztosítás egy országnak.

Ennek ellenére a De La Rue a BBC-nek azt mondta, hogy világszerte 140 jegybanknak dolgozik. Legnagyobb piaci versenytársa a német Giesecke & Devrient, amely 100 központi bankkal áll üzleti kapcsolatban, de a kanadai Banknote Company és az amerikai-svéd Crane is nagy nemzetközi szereplőnek számít.

A világ számos országa a határain belül tartja a bankjegyek nyomtatását és az érmék verését. Magyarország is ezek közé tartozik,

a két tevékenységet nálunk a Magyar Nemzeti Bank 100 százalékos tulajdonában lévő cégek végzik.

Sok kisebb országnak azonban nem éri meg fenntartani a saját nyomdát és verdét, ezért kénytelen külföldről behozni a saját pénzét. Ennek pedig lehetnek kockázatai: a múlt héten Libéria kormánya kénytelen volt bejelenteni, hogy elvesztett 104 millió dollár értékű papírpénzt. A bankjegyeket külföldön készítették, de a szállítmány nem sokkal az országba érkezés után eltűnt.

Bizonyos esetekben a pénzek utaztatása a nemzeti érzelmeket is fel tudja korbácsolni. Amikor például a kínai sajtó megírta, hogy a kínai állami pénzjegynyomda elnyert egy indiai rúpia nyomtatására kiírt tendert, Indiában nagy felháborodással fogadták a hírt. A két ország közötti határviták miatt érzékeny téma lehetett volna, hogy egy kínai állami cég hozzájut a rúpia biztonsági elemeivel kapcsolatos információkhoz, a hírt azonban India hamar cáfolta, leszögezve, hogy rúpiát csak az országhatárokon belül lehet előállítani.

A BBC összeállítása szerint évi 1-1,4 milliárd bankjegy nyomtatása alatt egy nyomda nem nagyon működhet nyereségesen, ezért azoknak a kisebb országoknak, amelyeknek nincs ennyire igényük, biztosan nem éri meg a saját gyártás. Az Egyesült Államok, amely természetesen szintén csak belföldön készít dollárt, évente 7 milliárd bankjegyet nyomtat.

Néhány alapinformáción kívül szinte semmit sem lehet tudni erről az iparágról, a nagy szereplők ugyanis érthető módon titkosan kezelik a részleteket. Általában évszázadok óta ezzel foglalkoznak a vezető társaságok, amelyek kínosan vigyáznak a hosszú évek alatt megszerzett piaci bizalomra.

Egy nyomda elvileg két módon is könnyen visszaélhet a helyzetével: egyrészt a megrendelt mennyiségnél több pénzt nyomtathat, másrészt a biztonsági elemek információit kiadhatja a hamisítóknak. Erre a kockázatra azonban a társaságok azt mondják, hogy az nem országfüggő, vagyis az állampolgároknak a hazai nyomdákban is ugyanúgy meg kell bízniuk, mint a külföldiekben.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTegnap még két és fél kiló bankjeggyel lehetett egy guriga WC-papírt venni VenezuelábanAkkora a hiperinfláció, hogy már nem számolják, hanem mérik a pénzt. De azért minden próbálkozás dacára messze vannak még a híres magyar hiperinflációtól.

Vállalat Világ bankjegy import nyomda pénz Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2019. augusztus 16. 15:54 Közélet, Vállalat

Tesla roncsok és klasszikus Ferrari-k házasításából épül fel egy új iparág

Lassan eljöhet a motorhang- és kipufogószagmentes veterántalálkozók ideje is.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 15. 11:21 Vállalat, Világ

Nem találnád ki, ki húzza a hasznot a kézműves sörök népszerűségéből

Kiugróan jól megy a Carlsbergnek, és ennek alapvetően három oka van: a kézműves sörök terjedése, az alkoholmentesek népszerűsége és az ázsiai forgalom erősödése.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 14. 06:48 Vállalat

Tóni, mit bohóckodsz, gyártsál festéket – így indult a ma már 12 milliárd forintot termelő gyár

A Poli-Farbe története aligha játszódhatott volna le máshol, mint az elmúlt 30 év Magyarországán. A rejtőjenős indulás után jött a csőd felé rohanás, majd egy észveszejtő felfutást követően a cég ott kötött ki, ahol az alapító szerette volna.

Fontos

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Stubnya Bence
2019. augusztus 17. 07:24 Világ

Három éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?

Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.

Bucsky Péter
2019. augusztus 16. 06:52 Közélet

Autósportokban erősít a Szijjártó család, az állami pénzek követik őket

Jelentős állami pénzek kerültek a külügytől a külügyminiszter testvére által vezetett kamionversenyes céghez.