Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. szeptember 16. 16:10 Élet, Vállalat

Politikai támogatást kapott, hogy a kelet-európai halrúd és chips legyen olyan, mint a nyugati

Egy nappal azután, hogy az Európai Parlamentben (EP) éppen meglett a kétharmados többség a magyar illiberalizmust elítélő Sargentini-jelentés elfogadásához, sor került egy olyan szavazásra is, amelyben sokkal könnyebb volt elérni a képviselők elsöprő többségének támogatását.

Az EP-ben 464 támogató szavazatot kapott a cseh Olga Sehnalová által jegyzett jelentés, amely leegyszerűsítve azt mondja ki, hogy ha egy terméknek ugyanaz a gyártója/márkája és csomagolása, akkor az unión belül ne lehessen minőségi különbség az egyes tagállamokban forgalmazott verziók között. A jelentést a parlamenti patkó minden részéből támogatták, a szöveg csak 69 ellenszavazatot kapott, és 17 képviselő tartózkodott.

A voksolás előtti vitát végighallgatva nyilvánvaló, hogy egy olyan populista ügyről van szó, amely mögé pártoktól függetlenül szinte minden európai politikus szívesen áll be. Főleg ugyanis arról van szó, hogy az elmúlt években végzett tesztek szerint 

a nyugati államokban jobb minőségűnek bizonyult számos olyan termék, amelyet a keleti országokban is hasonló márkanév alatt forgalmaznak.

Keleten kevesebb a hal ugyanabban a márkájú halrudacskában, mint nyugaton, de a kenyérben is kevesebb a liszt, a narancslének álcázott keleti löttyben pedig egyenesen már narancs sincs. És ahogy például egy szlovén képviselő mondta, az ő országában a burgonyasziromban nincs burgonya, míg a nyugati fogyasztók eredeti krumplit kapnak a pénzükért.

A felszólaló képviselők többsége egyetértett abban, hogy nem lehet kétsebességes az unió, a hal, a liszt és a narancs a keleti polgároknak is jár, ha a nyugatiak megkaphatják; az egyező márkajelzés miatt ez a gyakorlat megtévesztő. Volt olyan képviselő, aki egyenesen bűnténynek nevezte ezt a különbségtételt, a többség azonban megmaradt a politikailag korrektebb keretek között, és a jogegyenlőségre, illetve a tisztességtelen piaci gyakorlatra helyezte mondandójának lényegét.

A gyártócégek egyébként azzal védekeznek, hogy a receptek természetes módon eltérhetnek egy-egy régióban, és ennek számos oka lehet. Egyrészt nem mindegy, hogy hol van a gyár, és oda honnan lehet alapanyagot beszállítani, másrészt szándékosan is módosíthatják a recepteket, ha meg akarnak felelni a helyi ízlésnek, és adott esetben a helyi pénztárcák vastagságának is.

Ha több a hal a rúdban, akkor drágább lesz, de így már nem biztos, hogy eladható a megfelelő mennyiségben egy szegényebb keleti tagállamban. Másrészt az is lehet, hogy egy régióban kevésbé szeretik a halat, ezért jobban ízlik nekik az „enyhébb” változat. A halas példa egyébként azért is jó, mert a konkrét vizsgált eset két nyugati ország között is kimutatta a különbséget, ami arra utal, hogy nem feltétlenül a keletre dobott silány verziók esetéről van szó.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU bevette a silány élelmiszerek elleni kelet-európai harc maszlagátLesz lehetőség a “kettős minőségű élelmiszerek” forgalmazását tiltani, ami szakmai nonszensz, de arra jó lehet, hogy befogják vele a kelet-európai lobbi száját.

Az ellenzők viszont általában a babatápszer példáját hozzák fel, mert annál nem lehet arra hivatkozni, hogy a csecsemők ízlésvilágához alkalmazkodnia kellene egy gyártónak. Másrészt pedig a jelentés nem kényszerítené a gyártókat a regionális ételváltozatok megszüntetésére, csak azt tenné kötelezővé, hogy ezek ne ugyanazon márkanév alatt fussanak, vagy egyértelműen jelöljék a csomagoláson, hogy a kérdéses narancslé például nem az a narancslé, aminek a keleti vásárló hiszi.

A gyártók persze azt is felvetik, hogy az ételek minőségének szabványos meghatározása nem lehet egyértelmű. És ez komoly érv, hiszen miért kellene például egy magasabb liszttartalmú kenyeret jobb minőségűnek tekinteni, amikor világszerte dieteikusok hada szeretné rávenni az embereket a lisztfogyasztás mérséklésére. Független szakember legyen a talpán, aki megmondja, hogy a vaj vagy a margarin a jobb minőség egy ételben, vagy éppen a tojást nagyon szeretni kell, esetleg kerülni, arról nem is beszélve, hogy cukorral jobb-e édesíteni vagy aszpartámmal. Ezek olyan viták, amelyek megítélése még a szakirodalomban sem egyértelmű, és ebben az összefüggésben a magasabb vagy alacsonyabb minőség gyakran értelmezhetetlen fogalom.

Az ehhez hasonló problémás kérdések tisztázására azonban állítólag már sikerült kidolgozni a módszertant, a jelentés mőgé nagy erőket felvonultató cseh-lengyel-szlovák trió ezen és a tesztelésen az elmúlt években rengeteget dolgozott. A vita már csak azon megy, hogy a jövőben felálljon-e egy külön hivatali szervezet a kettős minőség monitorozásra, és ha igen, akkor melyik uniós szervhez csatolják.

Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tavaly közölt egy 96 termékre vonatkozó összehasonlítást, amelynek eredményeit (pdf-ben letöltve) innen lehet böngészni.

Úgy tűnik azonban, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament eltérően ítéli meg a helyzet súlyosságát. Az ügy ugyanis már közel 7 éve napirenden van, és a Bizottság eddig azt erőltette, hogy a rendezéséhez elég lehet a tisztességtelen gyakorlatokról szóló irányelv módosítása. Tavaly Jean-Claude Juncker elnök is megszólalt az ügyben, fontosnak nevezte a vitát és megnyugtató rendezést ígért.

Ez azt jelenti, hogy inkább fogyasztóvédelmi kérdéssé tennék a kettős minőség ügyét, ami az élelmiszeripari cégek szempontjából enyhébb fenyegetettségnek számít: majd ha valakinek problémája lesz egy termékkel, akkor reklamál, és az ügyét a fogyasztóvédelmi eljárásokhoz hasonlóan elbírálják.

A parlamenti képviselők láthatóan nagyon kevésnek gondolják ezt, ők ugyanis

azt szeretnék, ha eleve tiltott lenne a kettős minőségű forgalmazás.

Ez ugyan nem jelenti azt, hogy például egy üdítőitalhoz ugyanabból a forrásból kell szállítani a vizet (hiszen a helyi víz összetétele alapvetően befolyásolhatja az ízvilágot), de azt igen, hogy a recepteknek ugyanolyanoknak kell lenniük, ha a márka és a csomagolás is megegyezik.

A Sehnalová-jelentés egy politikai dokumentum, ami azt jelenti, hogy a Parlament csak ajánlásokat tesz vele az Európai Bizottságnak, egy úgynevezett nem jogalkotási eljárásban. A Bizottság elvileg nem köteles átvenni a jelentés ajánlásait, ám a gyakorlatban mégis erre kényszerülhet. A parlamenti képviselők ugyanis megmutatták, hogy sokkal többet akarnak a Bizottság eddigi pepecselésénél, és hamarosan módjuk is lesz arra, hogy ennek érvényt szerezzenek.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv említett módosításáról ugyanis várhatóan novemberben szavaz a parlament, és ez már rendes jogalkotási eljárás lesz. Vagyis ekkor a parlament már az Európai Tanáccsal egyenrangú félként vesz részt a jogalkotásban, vele kell majd megegyeznie, és ha sikerül átvinnie az akaratát, akkor a Bizottságnak a végeredményt el kell fogadnia.

Élet Vállalat élelmiszer európai bizottság Európai Parlament halrúd kettős minőség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.