A világ 12 legnagyobb gumiabroncsgyártója közül négynek Magyarországon is van üzeme, és igazán nem panaszkodhatnak az első féléves teljesítményre a nemrég megjelent adatok szerint. Különösen a közülük hazánkban legutóbb gyárat építő indiai Apollo Tyres száguld, míg a legtöbb profitot a japán Bridgestone zsebelte be.
Régóta tudjuk, hogy darabszámot tekintve a világ legnagyobb gumiabroncsgyártója a Lego, de persze nem a játékok kiszűrése érdekében rangsorolják inkább árbevétel szerint az ágazati vállalatokat. Nem ugyanannyit ér ugyanis a piacon egy motorra és egy repülőgépre való abroncs.
Számítási nehézségeket inkább az szokott okozni, hogy számos cégcsoportban az abroncsgyártás csak egy a számos tevékenység közül, és nem lehet mindig megbízhatóan megítélni ennek az arányát. De mivel a profitot dollár milliárdokban mérő ágazatról van szó, vannak elemzőcégek, amelyek vállalkoznak a feladatra, és rendszeresen összeállítják a világ legnagyobb gumiabroncs-gyártóinak listáját. Ezt tették a brit Tire Industry Report készítői is az idei első féléves adatok alapján.
Az átlagos növekedés 7 százalék körül alakult, ennek a közelében teljesített a négy itteni gyártóból három: a Bridgestone (Tatabányán van üzeme), a francia Michelin (Nyíregyháza) és a dél-koreai Hankook (Dunaújváros). Kiemelkedően ment ugyanakkor az Apollónak, részben a tavaly áprilisban átadott gyöngyöshalászi üzemnek köszönhetően. Pedig a gyár még nem is érte el teljes kapacitását, amely évente 5,5 millió személyautó- és kisteherjármű-, valamint 675 ezer darab busz- és tehergépjármű-abroncs. Külön öröm az Apollo számára, hogy sikerült megelőznie hazai riválisát, az MRF-et, így már a legnagyobb indiai abroncsgyártó vállalatnak mondhatja magát.
A mezőny profitja már kevésbé alakult kedvezően, átlagosan csak 3,3 százalékkal nőtt, főleg a nyersanyagok, azon belül is elsősorban a szintetikus gumi és a korom drágulása miatt. De a cégek így sem panaszkodhatnak, a magyar érdekeltségűek közül 10 százalékos üzemi nyereséghányad fölött zárta a félévet a Bridgestone, a Michelin és a Hankook is, és bár az Apollo elmaradt ettől, de a 8 százalék is jelentős javulás 2017 első félévéhez képest.
A brit elemzés szerint ráadásul a második félévben nem kell számolni a dráguló nyersanyagok hatásával, így a nyereségek növekedésnek indulhatnak. Persze ebből a szempontból sem mindegy, hogyan alakul a világkereskedelem, tovább élezi-e Donald Trump amerikai elnök a konfliktusokat. Külön a magyar gyárak teljesítményéről nem szól az elemzés, az egész éveset tudhatjuk majd meg a magyarországi cégek beszámolóiból jövő tavasszal.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
