Miért látni görögországi görögdinnyét a szupermarketekben, sőt, miért van az, hogy néha nincs görögdinnye a szezon közepén bizonyos boltokban? Tényleg a földeken rohad (sőt, robban) a dinnye, mert nincs, aki leszedje? Utánanéztünk, hogy mi az igazság.
A görögdinnyebiznisz nem jelentéktelen dolog Magyarországon, tavaly például az összesen 52 milliárd forintnyi gyümölcsexportunkból 5 milliárd tisztán a görögdinnye*Ugyan technikailag zöldségféléről van szó, a külkereskedelmi kategóriarendszerben gyümölcsként kezelik a görögdinnyét. volt. Összevetésül, almából és körtéből együttvéve 4,5 milliárd forintnyit vittek ki külső piacokra.
Érdekes trend, hogy miközben egyre kisebb területen termelik a dinnyét – 2004-ben még majdnem 12 ezer hektárról takarították be, idén a KSH szerint 5300 hektárra csökkenhet a betakarított terület -, a termésátlagok viszont, részben a kisebb termelők kiszorulása, részben a modernebb technológiák terjedése miatt évről évre javulnak. Ezért összességében nagyjából változatlan, 180-220 ezer tonna között ingadozik a magyar görögdinnye-termelés. Ennek a 60 százalékát eszik meg a magyarok, kétötöd pedig exportra megy. (Ez azt is jelenti, hogy tízmillió magyarra jut 120 ezer tonna dinnye, tehát minden július-augusztusban 6-6 kilogramm jut egy főre, ami nem elhanyagolható.)
Az utóbbi másfél évtizedben jelentősen megváltozott a görögdinnye-termelés Magyarországon belüli megoszlása is. Ugyan több körzetben is van hagyományosan erős dinnyetermelés, de az utóbbi néhány évben az örök uralkodó Békés megye mellé felzárkózott Szabolcs megye is, mellettük a többi táj (Baranya, Heves, Jász-Nagykun, Fejér, Tolna) nem igazán rúg labdába, legalábbis mennyiségben.
Fontos fejlemény, hogy az államilag szervezett dinnyekartell sikeresen stabilizálta az árakat. A kartellt 2012-ben szervezte a földművelési minisztérium, vélhetően a jó lobbierővel rendelkező, dinnye-érdekelt fideszes politikusok, a más ügyekből is ismert békési Simonka György és a jászsági Pócs János nyomásgyakorlásának eredményeként. Miután a GVH bejelentette, hogy vizsgálja az áregyeztetést, a miniszter gyakorlatilag legalizálta az állami kartellt. (Később az EU közbelépett, de ennek már nem volt jelentős hatása a piacra.)
A 2011-es, száz forint alatti termelői piaci árak után évek óta 125-140 forint volt az éves kilogrammonkénti átlagár a termelői piacokon:
A munkaerőhiány ugyan több gyümölcsnél nagy problémákat okozott, pont a dinnyénél nincs akkora gond. Egyrészt a viszonylag magas árak miatt a termelők ki tudják fizetni az idénymunkásokat – bármennyivel nehezebb is őket megtalálni -, és a dinnye-betakarítás kevésbé munkaigényes műfaj, akár a meggyszedéshez képest is.
A zöldség-gyümölcs szövetségként működő Fruitveb szerint az örök mezőgazdasági mumus, az időjárás sem a termelést, hanem inkább a fogyasztást érintette: a júliusi esősebb hetek alatt kevésbé volt kedvük a magyaroknak dinnyét enni.
A magyar dinnyekartell főleg a belső piacról szólt, a dinnye exportját értelemszerűen nem érinti, hiszen ott a névadó Görögországgal, Törökországgal, sőt Iránnal kellene versenyezni. Főleg a V4-országokba erős a magyar dinnyeexport, igaz, ezek átlagára elég alacsony, tavaly például átlagosan 49 forintért számolták el a Lengyelországba exportált dinnye kilóját. A Németországba vitt 11 ezer tonna már jobban megéri, ennek kilójáért 86 forintot kaptak a magyar termelők.
Az erős magyar export ellenére fér az országba import görögdinnye is, főleg a júniusi koraszezonban, tehát amikor Magyarországon még nem terem elég dinnye. De ezek mennyisége az utóbbi években elhanyagolható volt, ezért biztosan nem kell aggódni a külföldi dinnye dömpingjétől. Aki még augusztusban is külföldi dinnyét lát a polcokon, az örülhet, hiszen statisztikailag ritka esemény tanúja volt.
A dinnye-importadatok között a legérdekesebb talán az a 127 kilogramm francia görögdinnye, amit átlagosan 990 forintos áron hoznak be az országba, valószínűleg a téli dinnyeőrültek kedvéért. De az összesen 188 tonnányi szlovák és holland görögdinnye átlagára is igen magas, kilogrammonként 290 forint.
Az alábbi grafikonon látszik igazán, hogy valójában nem lehet nagy versenyről beszélni a magyar és a külföldi dinnyetermelők között, hiszen július-augusztusban már alig érkezett külföldről dinnye az utóbbi években. Az is látszik, hogy az utóbbi években folyamatosan erősödő szabolcsi dinnyevidék előtt nagy lehetőségek állnak: itt ugyanis augusztusban érik a dinnye, amikor az ország nagy részében – és pláne a déli országokban – már lecsengett a szezon, viszont továbbra is a dinnyefogyasztásra alkalmas a hőmérséklet. Így az augusztusi dinnyére különösen nagy exportkereslet van.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
