Korábban többször is írtunk az egyre mélyülő társadalmi különbségekről Magyarországon. Ezt a képet tovább erősíti a Lánchíd pesti oldalán, a Széchenyi tér körül köröző vagy a felcsúti stadion VIP-parkolójába beálló luxusautó-koncentráció. A prémiumkategóriás autók elszaporodása nem csak egy szubjektív benyomás, 2010 óta több mint 50 százalékkal nagyobb arányban pörögtek fel az eladásaik, mint az összes személyautónak.
Ez amiatt is látványos változás, mert a válság után a személyautók eladásai is óriási ütemben nőttek. A KSH adatai szerint a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik – tehát új mellett külföldről importált használt autók – száma 2007 -től három év alatt a harmadára esett vissza. Azóta viszont hatalmas a növekedés, és a nálunk először forgalomba helyezett autók száma tavaly lényegében elérte a 2003-as csúcsévet.
Az autópiaci adatokkal foglalkozó Datahouse szerint az újonnan forgalomba helyezett autók száma is közel ilyen mértékben növekedett. 2010-ben 43 ezer új autót adtak el, tavaly pedig már 116 ezret. A növekedés tehát 167 százalékos volt ebben az időszakban. A prémiumkategóriás autók meghatározása nem egyértelmű, de az általunk ide sorolt típusok eladásai ennél jelentősen nagyobb mértékben, közel négyszeresre nőttek. 2010-ben mintegy 1800 ilyen autót adtak el, tavaly már 6900-at.
Az általunk prémiumkategóriásnak jellemzett autók négy csoportból állnak össze. A Datahouse által külön kigyűjtött luxuslimuzinok/kupék és nagyautók típusai, valamint a SUV-ok és a sportautók prémiummárkái*A két utóbbi kategóriánál tehát csak a márkát néztük, ami annyit torzít, hogy például a legolcsóbb Audik benne vannak, de a náluk drágább Ford- vagy Jeep-típusok nincsenek.. A nagyautók szerepeltek a legrosszabbul, 2010 óta 114 százalékkal nőttek az eladásaik, amely elmarad az összes személyautóétól. Ebben a szegmensben kimagaslik az Audi, a BMW és a Mercedes, az összes eladás több mint 70 százalékát ez a három márka adja.
Az újonnan eladott luxuslimuzinok és -kupék eladásai viszont jóval nagyobb mértékben, közel 250 százalékkal emelkedtek. Főleg a 7-es BMW-k és az S osztályú Mercedesek mentek nagyon. Ebben a kategóriában nyolc év alatt eladtak öt Rolls Royce-t, tíz Bentley-t, 24 Maseratit és közel száz Porsche Panaremát.
A pérmiumkategóriás sportkocsik eladásai háromszorosára nőttek nyolc év alatt, igaz, így is alig több mint háromszáz ilyen autót adtak el. A tavaly eladott 24 darab Porsche több mint tízszeres emelkedést jelent, és a BMW is megtízszerezte az eladásait. Nyolc év alatt ebben a kategóriában összesen harminc Ferrarit adtak el, 26 Maseratit és három Lamborghinit.
A legnagyobb arányban a városi terepjárók, a SUV-ok között nőtt a prémiumkategóriás autók száma, ez azonban mégsem számít kiemelkedő eredménynek. Akárcsak a világban, Magyarországon is leginkább a SUV-okról szólnak az új autók eladásai. Az összes új autó között 2010-ben még a tíz százalékot sem érték el a SUV-ok aránya, idén viszont már az eladott autók harmada SUV volt, ami kilencszeres emelkedést jelent. Tavaly majdnem annyit SUV-ot adtak el (39 ezer), mint 2010-ben személyautót (43 ezer).
Az Audi, a Volvo, a BMW és a Lexus is megtöbbszörözte az eladásait az elmúlt években, de mindegyiküket lekörözte a Mercedes, amely 2015-ben még csak negyedik volt a piacon, de tavaly már neki volt a legtöbb eladása.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
