Eddig főleg a szájalás és szimbolikus intézkedések mentek abban a kereskedelmi háborúban, amit az amerikai elnök a jelek szerint mindenképpen ki szeretne robbantani. De most már kezd élessé válni a helyzet. A korábbi bejelentés alapján pénteken életbe lép az éves szinten 34 milliárd dollárnyi kínai termékre vonatkozó, 25 százalékos kiegészítő amerikai importvám.
A kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője közölte: az érintett termékkör közel 60 százalékát az országban letelepedett külföldi vállalatok állítják elő, köztük amerikaiak. Azaz az Egyesült Államok saját magát lövi lábon az intézkedéssel. A kínai illetékesek persze nem elégednek meg azzal, hogy az amerikai vámok káros hatásairól beszélnek. Közölték azt is, hogy azonnal életbe léptetik az ellenintézkedéseket, és olyan amerikai termékeket fognak megsarcolni, mint a városi terepjárók, a szójabab és még egy sor agrártermék.
Beszéltek erről már korábban is, amire Trump azzal reagált: ellenintézkedésként akár évi 400 milliárd dollárnyi kínai importra vet ki pluszvámokat.
Itt még nem tartunk, de a konfliktus már így is mélybe taszította az ázsiai tőzsdéket. Ha az Egyesült Államok és Kína is 50 milliárd dollárnyi árura vet ki pluszvámot, az a Bloomberg becslése szerint 0,2 százalékponttal veti vissza a kínai növekedést. Ha a konfliktus eszkalálódik, akkor ez 0,5 százalékpont is lehet.*Tavaly az ország gazdasága 6,9 százalékkal nőtt, az idei terv 6,5 százalék. Az elemzők egy része szkeptikusan viszonyul a hivatalos növekedési adatokhoz.
A legnagyobb mértékben valószínűleg nem is az amerikai vagy a kínai gazdaságot sújtja majd a kereskedelmi konfliktus, hanem az olyan kisebb országokat, amelyek gazdasági teljesítménye nagymértékben a nemzetközi értékláncoktól függ. Ilyen értéklánc például, ha a Németországban összeszerelt Audiba Győrben gyártott motor kerül.
A londoni Pictet alapkezelő szakemberei az alapján állították össze a kereskedelmi háborúban legsérülékenyebb országok listáját, hogy exportjuk hány százaléka kapcsolódik nemzetközi értékláncokhoz.*Ebben a Kereskedelmi Világszervezet adatait vették alapul. Magyarország a negyedik helyen, Csehország és Szlovákia között végzett. A kínai-amerikai konfliktus ettől függetlenül persze sokkal jobban sújtja (majd) például Dél-Koreát, de mivel az Egyesült Államok és az EU között is egyre súlyosabb a kereskedelmi konfliktus, a lista hazánk szempontjából is releváns.
A trend amúgy is világszerte afelé mutat, hogy egyre komolyabb akadályok tornyosulnak a szabad kereskedelem előtt. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) a napokban tette közzé rendszeresen publikált jelentése legfrissebb kiadását, amely azt mutatja: a május közepét megelőző fél évben a világ 20 legnagyobb gazdaságában (G20) kétszer annyi a kereskedelmet megnehezítő intézkedést hoztak, mint az azt megelőző hat hónapban.
Szám szerint 39-ről van szó, köztük új és megemelt vámokkal, ezekhez kapcsolódó nehezített eljárásokkal és külkereskedelmet sújtó adókkal. Egy hónapra tehát átlagosan és kerekítve hat jutott, ami a korábbi fél év értékének kétszerese. Roberto Azavedo WTO-főigazgató szerint ez különösen annak fényében aggasztó, hogy a május közepe óta bejelentett intézkedéseket ez a statisztika még nem tartalmazza. Hozzátette: mindez súlyosan veszélyezteti a gazdasági növekedést. Ezek az intézkedések 74 milliárd dollárnyi kereskedelmi forgalmat érintettek, ami az egy évvel korábbi hasonló időszak másfélszerese.
Szerencsére azért az ellentétes folyamatok sem álltak le, a vizsgált féléves időszakra 47 kereskedelemsegítő intézkedés jutott. Értékben kifejezve már kevésbé derűs a kép, mert a közel 83 milliárd dollárnyi érintett árukör csak feleakkora, mint 2016-17 hasonló időszakában.
