Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. június 5. 16:27 Élet, Vállalat

Vennél olyan olcsó gyémántot, ami laborban készült?

A drágakő-iparban elég nagy horderejű bejelentésnek számít, hogy a világ vezető gyémántkereskedője végre úgy döntött, belép a mesterséges gyémántok piacára is. A De Beers egy új vállalatot alapított, hogy még véletlenül se keveredjen a fejekben az “igazi” vagyis a természetből bányászott, és az iparilag előállított, azaz mesterséges gyémánt.

A Lightbox márka alatt olyan drágaköveket forgalmaznak majd, amelyekből egy negyedkarátos csak körülbelül 50 ezer forintba fog kerülni. Ez arra utal, hogy a gyémántkészítés technológiája az elmúlt évtizedek kutatómunkájának köszönhetően most jutott el arra a szintre, hogy a világpiacot el lehessen árasztani az olcsóbb darabokkal.

Mivel a gyémánt csak szénatomokból áll (egy bizonyos, speciális elrendezésben), elvileg egyáltalán semmilyen különbség nem lehet a bányászott és a laborból származó gyémánt között. Tulajdonképpen szabad szemmel látható módon nincs is. Ám ennek ellenére nem fogják bezárni a bányákat, mert a természetes és a mesterséges között a vevők mindig különbséget fognak tenni, és ebben óriási üzlet van.

Azt már 1954 óta tudjuk, hogy gyémántot laborban is elő lehet állítani. A General Electric kutatóinak ekkor sikerült létrehozni azt az irtózatos nyomást (a körülöttünk lévő hétköznap érzékelhető légköri nyomás 50-60 ezerszeresét), amelyen egy széntartalmú vegyület 1300-1600 fokon elkezd gyémánttá alakulni. Később mások kifejlesztettek egy másik módszert is, amely leginkább a műanyagok gyártásához hasonlít. Ebben a szénatomokat rétegről rétegre építik egymásra. A De Beers-nek ezt sikerült olyan alacsony költségszintre vinnie, amelynek köszönhetően elindítja a tömegtermelést.

A mesterséges gyémántszemeket egyébként az iparban régóta széles körben használják különféle vágó- és csiszolóeszközökben, de olyan gyémántokat gyártani, amelyekből ékszerek készíthetőek, nehezebb. Pedig utóbbi a nagyobb üzlet: míg az ipari gyémántok világpiacának mérete évi 20 milliárd dollár körül mozog, az ékszeripari kövek forgalma 140 milliárd dollár.

Ráadásul, ha a mesterséges (ékszer)gyémántok olcsóbb verziói elárasztják a világpiacot, akkor elképzelhető, hogy az igaziak még értékesebbé válnak. Bár a kettő között szabad szemmel nem lehet különbséget tenni, az érzékeny műszerek számára néhány apróság könnyen elárulhatja a kő származását. Laborkörülmények között ugyanis a gyémántkészítés alacsonyabb hőmérsékletre vihető, ha bizonyos fém katalizátorokat használnak, és ezt gyakran megteszik, mert így olcsóbbá és technológiailag egyszerűbbé válik a gyártás. Ezeknek a fémeknek azonban nyomai maradhatnak a végtermékben is. Bár a természetes gyémántok képződésének helyét és pontos módját nem tudjuk megvizsgálni, mert nincs műszerünk, amit le tudnánk ereszteni legalább 150 kilométeres mélységbe, a bányászott gyémántok a feltételezések szerint nem fémek jelenlétében jöttek létre.

A drágakövek keletkezési idejét 100 millió, vagy akár milliárd években lehet mérni, ezzel szemben a mesterséges előállítás nem csak villámgyors, de van egy kereskedelmi szempontból nem elhanyagolható másik előnye is: a gyártás során adalékokkal a színét is lehet befolyásolni.

Élet Vállalat Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.