Pünkösdhétfőn, délután fél kettő magasságában néhány fillér híján 320 forintot kellett fizetni egy euróért. Ennél két éve nem volt magasabban az árfolyam, de még ennél is többet mond, hogy az euró története során csak kétszer járt magasabban a forintjegyzés, és akkor is csak nagyon rövid ideig.
Ezzel párhuzamosan a magyar államkötvények hozama is megugrott, azaz a befektetők magasabb kamatot várnak el a magyar államnak nyújtott hitelükért. Ez természetesen drágábbá teszi az államadósság finanszírozását.
A hazai szempontból kedvezőnek éppen nem nevezhető folyamat hátterében alapvetően nemzetközi események állnak. Magyarországot és a forintot még mindig a fejlődő országok és devizáik csoportjába sorolják, és ebben a körben akadnak mostanában gondok. Törökország és Argentína miatt is sokan aggódnak, tegnap pedig hozzáadott a bizalmatlan hangulathoz az ijesztő tervekkel érkező új olasz kormány.
Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája szerint a forint gyengülését is 60-70 százalékban ezek az események okozták. Ráadásul a magyar fizetőeszközt sok minden nem védi ilyen helyzetben, a feltörekvő országok körében ugyanis nálunk a legalacsonyabb az állampapírok hozama.
Olyannyira kevés kamatot fizet a magyar állam a hitelezőinek, hogy egyes időtávokon még akkor is többet kapnának, ha amerikai államkötvényeket vásárolnának.
Utóbbi kockázata pedig mégiscsak némileg alacsonyabb. Hosszabb távon egyébként ez a másik oka annak, hogy a fejlődő piaci devizák gyengülnek. Az amerikaiak ugyanis elkezdték emelni a kamatokat, közben a dollár is erősödött, így pedig ezek a befektetések vonzóbbá váltak.
Az USA-felé fordulás elsősorban a külföldi befektetőkre jellemző. Ők korábban is könnyebben fordultak el a magyar befektetésektől, mint a hazaiak. Az elmúlt években jellemző volt, hogy a nemzetközi befektetők helyére magyarok léptek, így az államadósság finanszírozása is látványosan átalakult. Miközben még 2013-ban is külföldiek finanszírozták az államadósság több mint felét, ma már közel 70 százalékban belföldi kézben vannak az állampapírok.
Ez egyébként komoly sikere a magyar gazdaságpolitikának és jelentős szerepe van abban, hogy a forint viszonylag stabil. Még a mostani kilengés sem számít igazán nagynak, különösen a többi fejlődő piaci devizához képest.
A mostani helyzet rontja a forint helyzetét, hogy a magyarországi befektetők sem tehetik minden pénzüket magyar állampapírba. Az intézményi befektetőknél (bankok, tőkealapok, stb.) jellemzően van egy olyan szabályzat, amely meghatározza, hogy az összes rendelkezésükre álló forrás mekkora részét tarthatják különböző befektetésekben. Az előző évek növekedésének eredményeként pedig valószínűleg a magyar államkötvények esetében sokan elérték ezt a határt. Így most, amikor a külföldiek elkezdték eladni a hazai kötvényeket, a korábbiakkal ellentétben valószínűleg kisebb volt a belföldi kereslet is.
Túlságosan azért nem kell aggódni. Móró Tamás szerint kisebb kilengések ugyan lehetnek, mivel azonban a hazai deviza sokkal stabilabb, mint akár néhány évvel ezelőtt, nem valószínű, hogy jelentősen gyengülne a forint a mostani szinthez képest. Az elemző szerint a Magyar Nemzeti Bank sem szeretne 320 forintnál tartósan magasabb euróárfolyamot. A Matolcsy György vezette jegybank ugyan az export élénkítése miatt viszonylag gyenge*A magyar exportot a gyenge forint támogatja. Ha ugyanis a hazai fizetőeszköz nem túl erős, akkor euróban kevesebbet kell fizetni a magyar termékekért, azaz azok olcsóbbá válnak az euróban kereső fogyasztók számára. Ez pedig növeli a magyar termékek külföldi versenyképességét., ugyanakkor stabil forintban érdekelt.
Éppen ezért, hogy ha tartóssá válnak az elmúlt napok tendenciái*Azaz a tőkekivonás a feltörekvő piacokról, így Magyarországról is, és ennek eredményeként a forint gyengülése, illetve a hazai hozamok emelkedése., akkor az MNB valószínűleg tenni fog ez ellen. Ebből a szempontból érdekes lehet, hogy épp ma tart kamatdöntő ülést a jegybank. Bár valószínűleg agresszív lépésre nem kell számítani Matolcsyéktól, szóban azért megpróbálhatják hűteni a kedélyeket.
