Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. május 22. 10:35 Pénz, Vállalat

Miért lett hirtelen 320 forint egy euró, és meddig marad ez így?

Pünkösdhétfőn, délután fél kettő magasságában néhány fillér híján 320 forintot kellett fizetni egy euróért. Ennél két éve nem volt magasabban az árfolyam, de még ennél is többet mond, hogy az euró története során csak kétszer járt magasabban a forintjegyzés, és akkor is csak nagyon rövid ideig.

Ezzel párhuzamosan a magyar államkötvények hozama is megugrott, azaz a befektetők magasabb kamatot várnak el a magyar államnak nyújtott hitelükért. Ez természetesen drágábbá teszi az államadósság finanszírozását.

A hazai szempontból kedvezőnek éppen nem nevezhető folyamat hátterében alapvetően nemzetközi események állnak. Magyarországot és a forintot még mindig a fejlődő országok és devizáik csoportjába sorolják, és ebben a körben akadnak mostanában gondok. Törökország és Argentína miatt is sokan aggódnak, tegnap pedig hozzáadott a bizalmatlan hangulathoz az ijesztő tervekkel érkező új olasz kormány.

Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája szerint a forint gyengülését is 60-70 százalékban ezek az események okozták. Ráadásul a magyar fizetőeszközt sok minden nem védi ilyen helyzetben, a feltörekvő országok körében ugyanis nálunk a legalacsonyabb az állampapírok hozama.

Olyannyira kevés kamatot fizet a magyar állam a hitelezőinek, hogy egyes időtávokon még akkor is többet kapnának, ha amerikai államkötvényeket vásárolnának.

Utóbbi kockázata pedig mégiscsak némileg alacsonyabb. Hosszabb távon egyébként ez a másik oka annak, hogy a fejlődő piaci devizák gyengülnek. Az amerikaiak ugyanis elkezdték emelni a kamatokat, közben a dollár is erősödött, így pedig ezek a befektetések vonzóbbá váltak.

Az USA-felé fordulás elsősorban a külföldi befektetőkre jellemző. Ők korábban is könnyebben fordultak el a magyar befektetésektől, mint a hazaiak. Az elmúlt években jellemző volt, hogy a nemzetközi befektetők helyére magyarok léptek, így az államadósság finanszírozása is látványosan átalakult. Miközben még 2013-ban is külföldiek finanszírozták az államadósság több mint felét, ma már közel 70 százalékban belföldi kézben vannak az állampapírok.

 

Ez egyébként komoly sikere a magyar gazdaságpolitikának és jelentős szerepe van abban, hogy a forint viszonylag stabil. Még a mostani kilengés sem számít igazán nagynak, különösen a többi fejlődő piaci devizához képest.

A mostani helyzet rontja a forint helyzetét, hogy a magyarországi befektetők sem tehetik minden pénzüket magyar állampapírba. Az intézményi befektetőknél (bankok, tőkealapok, stb.) jellemzően van egy olyan szabályzat, amely meghatározza, hogy az összes rendelkezésükre álló forrás mekkora részét tarthatják különböző befektetésekben. Az előző évek növekedésének eredményeként pedig valószínűleg a magyar államkötvények esetében sokan elérték ezt a határt. Így most, amikor a külföldiek elkezdték eladni a hazai kötvényeket, a korábbiakkal ellentétben valószínűleg kisebb volt a belföldi kereslet is.

Túlságosan azért nem kell aggódni. Móró Tamás szerint kisebb kilengések ugyan lehetnek, mivel azonban a hazai deviza sokkal stabilabb, mint akár néhány évvel ezelőtt, nem valószínű, hogy jelentősen gyengülne a forint a mostani szinthez képest. Az elemző szerint a Magyar Nemzeti Bank sem szeretne 320 forintnál tartósan magasabb euróárfolyamot. A Matolcsy György vezette jegybank ugyan az export élénkítése miatt viszonylag gyenge*A magyar exportot a gyenge forint támogatja. Ha ugyanis a hazai fizetőeszköz nem túl erős, akkor euróban kevesebbet kell fizetni a magyar termékekért, azaz azok olcsóbbá válnak az euróban kereső fogyasztók számára. Ez pedig növeli a magyar termékek külföldi versenyképességét., ugyanakkor stabil forintban érdekelt.

Éppen ezért, hogy ha tartóssá válnak az elmúlt napok tendenciái*Azaz a tőkekivonás a feltörekvő piacokról, így Magyarországról is, és ennek eredményeként a forint gyengülése, illetve a hazai hozamok emelkedése., akkor az MNB valószínűleg tenni fog ez ellen. Ebből a szempontból érdekes lehet, hogy épp ma tart kamatdöntő ülést a jegybank. Bár valószínűleg agresszív lépésre nem kell számítani Matolcsyéktól, szóban azért megpróbálhatják hűteni a kedélyeket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat deviza euróárfolyam forint Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Torontáli Zoltán
2025. július 16. 11:06 Élet, Pénz

Mindent vivő negyedik otthonfelújítási program érkezhet a most futó három mellé

Az építőipar a jelenlegieknél grandiózusabb kormányzati vállalást javasol, hogy ha már elindul az Otthon start, akkor legyen használt lakás lába is.

Pletser Tamás
2025. július 12. 17:09 Pénz

Van egy katonailag is fontos ásvány, amelynek hamarosan meglesz a nyugati ellátási lánca

A nyersanyagbefektetések iránt érdeklődőknek is érdekes lehet az antimon, amelynél pár éven belül jelentősen csökkenhet Amerika keleti függősége.

Gergely Péter
2025. július 12. 06:00 Pénz

Visszatért a nulla forintos folyószámlák kora

Egyre több bank hozza vissza a nulla forintos számlavezetési díjjal elérhető konstrukciókat, de ezek csak elsődleges számlaként használva elérhetők.

Fontos

Hajdu Miklós
2025. július 18. 09:09 Világ

Ráfüggött Amerikára az európai autóipar, mielőtt Trump belekezdett a vámháborúba

Az uniós autóipar export utáni hozzáadott értékének ötöde volt köszönhető az amerikai vásárlóknak a legutóbbi adatok szerint. A magyar feldolgozóiparban 10 százalék ez az arány.

Stubnya Bence
2025. július 18. 06:09 Közélet

Választási ígéretként a bérlakások építése, hatalomra jutva az eladásuk jellemző idehaza

Most a Tisza ígér bérlakásépítési programot, de ezt a rendszerváltás óta szinte az összes párt megtette. Közben a bérlakásállomány egyre fogyatkozott.

Hajdu Miklós
2025. július 17. 13:57 Közélet

Csökken a népesség, pang az ingatlanpiac az önazonossági törvénnyel elsőként élő városban

A mezőkeresztesi lépés mögött a romák betelepülésének megakadályozása állhat, legalábbis a polgármester korábban erre kérte a helyieket.