Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. május 21. 13:31 Pénz, Vállalat

Letarolták a multik a magyar vetőmagpiacot, Magyarország egyszerű nyersanyag-exportőr lett

A rendszerváltás előtt a magyar mezőgazdaság fontos exportcikke volt a vetőmag, és a szakmában úgy emlékeznek, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még világszerte kifejezetten keresettek voltak a magyar nemesítésű fajták.

Ha csak a mennyiséget nézzük, akkor továbbra sincs gond. Magyarország ugyanis a hatodik legnagyobb vetőmagexportőr a világon, Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile mögött. A Vetőmag Szövetség adatai szerint tavaly 316 ezer tonna vetőmagot*A növények generatív szaporítóképletét nevezzük vetőmagnak, amelynek értékét az öröklött tulajdonságok, a fajtaérték és a vetőmag minősége határozza meg. Az a jó vetőmag, amelyben kevés az idegen fajtához tartozó szem, vagyis a hulladék, jó a csírázóképessége, hiszen ettől függ, hogy milyen termésátlagot hoz és megfelelő a nedvességtartalma, amely a vetőmag tárolása miatt elengedhetetlen. Mivel tavasszal és ősszel vetik a legtöbb növényt, ekkora kell a vetőmagvaknak is rendelkezésre állniuk, de mivel a vetőmagvakat is csak ugyanekkor lehet elvetni, ezért fontos, hogy a fél-egy évig tartó tárolási időszakot elviseljék. termesztettek a magyar gazdák 113 ezer hektáron.

 

Csakhogy emögött alig van magyar exportőr, magyar mezőgazdasági innováció pedig még kevésbé. Hiába foglalkozik Magyarországon 850 vállalkozás vetőmag termesztéssel és kereskedelemmel, ezek a magyar kivitelnek nagyjából csak az 5 százalékát adják. A maradék 95 százalékát három nagy multinacionális cég fedi le, a Monsanto, a Pioneer és a Syngenta. Ezek a cégek nagyrészt kukorica vetőmagot szállítanak a külpiacokra. Telefonon és emailben is kerestük a vállalatok, azonban nem reagáltak a megkereséseinkre.

A három nagyvállalatról annyit lehet tudni, hogy kiadják a gazdáknak a bázismagot, majd szerződést kötnek a termelőkkel, és a cég megvásárolja tőlük a késztermést, vagyis a vetőmagot. A multik vetőmag üzemmel is rendelkeznek, a Pioneer és a Syngenta zöldmezős beruházásban építette meg a feldolgozó gyárát, míg a Monsanto az egykori bábolnai IKR üzemét vásárolta meg.

Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatója általánosságban azt mondta a G7-nek, hogy az export tetemes részét a kukorica vetőmag teszi ki. (Kukoricából csak Franciaország exportál többet a kontinensen.)

A magyar vetőmag ágazat óriási változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A lenti grafikonon is jól kivehető, a rendszerváltáskor hirtelen visszaesett a vetőmag termelési területe, a felhasznált vetőmag mennyisége viszont meredeken emelkedni kezdett.

 

Ez főleg a vetőmag-behozatal hirtelen megjelenése miatt van. Ma már a magyar gazdák is külföldön nemesített bázismagokról szaporítják a vetőmagnak valót.

A vetőmag-üzletből elvileg kétféleképpen lehetne nyereséget csinálni. Az egyik a vetőmag termelése, a másik pedig a növények nemesítése. De hiába nő rohamosan a globális piac (1994 óta a hétszeresére nőtt a nemzetközi vetőmag-kereskedelem), az ázsiai, és azon belül is főleg a kínai vetőmag-import mindenhol letörte az árakat, és az egész ágazat jövedelmezősége visszaesett. Magyarországon az egész növénytermesztés nagy részt négy monokultúrából áll (kukorica, búza, napraforgó, repce), és a feldolgozóipari kapacitások sem olyan erősek, ezért nem lehet meglepetés, hogy hozzáadott érték nélküli nyersanyagexportőr lett az ország.

Önmagában vetőmagot sem lehet olyan egyszerűen gyártani. De megéri, mert például kukorica esetében közel duplaanyiért tudják eladni a kukorica vetőmagot, mint a hagyományos kukoricát. „Nagy a technológiai elvárás, figyelni kell a meghatározott izolációs távolság megtartására is” – mondta a G7-nek Kesjár Kammila, a Kesjár Flóra Kft. ügyvezetője. A hazai cég elsősorban zöldségfélék vetőmagját termeli és termelteti. Nemcsak Magyarországra, de a környező országokba is szállít.

Kesjár Kamilla szerint a szántóföldi kultúrák – búza, vagy kukorica – esetében kisebb a kockázat, hiszen a rosszul sikerült termést még el lehet adni takarmánynak. A zöldség-ágazatban azonban rizikósabb a vetőmagtermesztés, hiszen a növény csírázási képessége csak a betakarítást követően derül ki. Ha jó a termés vetőmagnak, akkor mehet a szemétbe.

Hogy sikerült-e a dolog, azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) régiós laboratóriumaiban döntik el, amikor bevizsgálják őket. Alkalmanként és tételenként ötezer forint a vizsgálat ára, és ha áldását adja a hivatal, akkor a vetőmag megkapja a fémzárolt minősítést (ez egyfajta minőségi garancia). A Nébih tájékoztatása szerint az elmúlt négy évben több mint 160 ezer tételt vizsgáltattak be a termelők.

 

A vetőmag nemesítése*A vetőmagot úgynevezett bázismagból hozzák létre, vagyis az a termelő, aki vetőmag termesztéssel foglalkozik, bázismagot vet el a földjein. Ennek a termése lesz a vetőmag, amelyet a gazdáknak elad. A növénynemesítés feladata a megfelelő minőségű és tulajdonságú bázismagok létrehozása. még ennél is jövedelmezőbb lehet, de ehhez még több kitartás és szerencse kell. Egy-egy fajta nemesítése akár 5-10 évig is eltarthat mivel a magokat ugyanis el kell vetni és meg kell várni, míg kikel. Tehát a kísérleti növények tulajdonságai – például a szárazságtűrés, hozamnövekedés, vegyszerekkel szembeni ellenállás – csak a termés beérése után derül ki biztosan. Aztán újra el kell vetni, és újra ellenőrizni kell, és a legtöbb kísérlet nem is sikeres. Ha viszont bejött a dolog, akkor 25 éves növényfajta oltalmat szerezhet a nemesítő, ezalatt az idő alatt a forgalomba hozott vetőmagok árának 10-20 százalékát szedheti be licenszdíjként.

A magyar nemesítés egy része állami kézben maradt a rendszerváltás után, de a szakmának nincs túl jó véleménye a hazai nemesítésről, eredmények sem nagyon vannak. A hibrid vetőmagok sorában lényegében kiszorultak a hazai nemesítésű vetőmagok, a repce és a búza esetében egy százalék az arány, míg a hibrid kukorica kevesebb, mint tíz százalékát adja a magyar fejlesztésű fajták.

Pénz Vállalat Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Bucsky Péter
2022. június 21. 04:34 Pénz

5 hónap alatt 42 milliárdot bukott az állam azon, hogy hatósági árassá tette az üzemanyagot

A korábban Európában relatív drágának számító magyar üzemanyagárak harmadával maradnak el az uniós átlagtól, ezzel ösztönözve a többletfogyasztást és így az áfabevételeket.

Jandó Zoltán
2022. június 17. 15:04 Adat, Pénz

Az elszálló áraknak köszönhetően ömlik a pluszbevétel a költségvetésbe

Hat év alatt megduplázódhat az állam áfabevétele, miközben korábban hét év alatt adóemeléssel is csak 50 százalékkal nőtt. Nem csak ezért jutott azonban sokak eszébe az áfaemelés lehetősége.

Hobot Péter
2022. június 17. 09:34 Pénz, Támogatói tartalom

Ilyen energiaárak mellett már sok kkv-nak is megéri napelemet telepíteni

Az ALTEO modellje szerint egy átlagos magyar kkv 35 forint körül fizetett kilowattóránkként a vásárolt áramért 2020-ban, miközben egy napelemes beruházás fajlagos költsége csak 21 forint körül alakult.

Fontos

Kalotay Kálmán
2022. június 24. 16:18 Vállalat, Világ

Túlélik-e a háborút a magyar cégek Oroszországban?

A kölcsönös közvetlen beruházások aránya alacsony, a gazdasági szankciók azonban egyes cégeknek igencsak fájhatnak.

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 12:47 Világ

Lenne egy jó módszer arra, hogy azonnal lássuk, mekkora az infláció

Egy német tanulmány megerősíti, hogy hasznos lenne rögtön a boltok kasszáinál mérni az árakat és az egyes termékek eladási volumenét is.

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 10:42 Világ

Versenyt futnak a kutatók az idővel, hogy a klímaváltozást elviselő búzát nemesítsenek

Soha véget nem érő sziszifuszi munka folyik, amelyet az ipar nem támogat.