Hírlevél feliratkozás
2018. március 31. 16:05 Élet, Vállalat

Jön a postás, elvisz sétálni és lenyírja a füvet

A digitalizáció, a postai szektor liberalizációja, a 2008-as gazdasági válság miatt hozott költségcsökkentések és az e-kereskedelem mind oda vezettek, hogy a hagyományos postai tevékenységek egy része lejtmenetbe került.

Különösen a levélforgalomra igaz ez, a világ egyik legnagyobb postai szolgáltatója, az amerikai US Postal Service például 59 milliárd darabos csökkenést könyvelt el a levelek területén 2006 és 2015 között. Globális szinten a hagyományos levélforgalom volumene évente 4-6 százalékkal csökken, de van olyan hely is, például Dánia, ahol egy év alatt 19 százalékos volt a zuhanás. A KSH adatai szerint 2008 és 2016 között Magyarországon 28 százalékkal csökkent a levélpostai küldemények száma, a lakosság mellett a céges nagyfeladók is egyre kevesebb levelet küldenek.

Márpedig a világ postavállalatainak jelentős része még mindig a (marketing)levelekből szerzi árbevételének jelentős részét, van ahol 50 százalék feletti ez az arány. Az Accenture globális tanácsadócég tanulmánya szerint ugyanakkor az látszik, hogy az általuk vizsgált 26 postavállalatnál a levelekből szerzett bevétel aránya a 2007-es 55 százalékról 2014-re 44 százalékra csökkent. Van olyan posta – például a Poste Italiane –, amely szinte már csak mellékesen szállít ki leveleket, árbevételének körülbelül a háromnegyedét a pénzügyi szolgáltatásokból szerzi be.

Ráadásul mennyiségében a levelekből származik a legtöbb profit: a US Postal Service-t felügyelő szerv kutatása szerint a vizsgált 13 meghatározó postavállalatból 11-nél a profit 60 százalékát a levéltermékek adták a 2011-2015-ös időszak alatt. Sőt, három postánál (Ausztria, Hollandia és Norvégia) a levelek hoztak egyedül nyereséget.

Bár az utóbbi években a felfutó e-kereskedelemnek köszönhetően a csomagszállítás forgalma megugrott, ebben a szolgáltatásban éles a verseny, illetve más a költségstruktúra is, így a profittermelő képesség – legalábbis egyelőre – kisebb, mint a levélpostai küldeményeknél. A cégek több mint felénél a levelek profitrátája magasabb, mint a küldemények és logisztikai szolgáltatások marzsa. Emellett a postai cégek hiába emelik – az inflációt jelentősen meghaladó mértékben – díjaikat és szabdalják szét szolgáltatásaikat, ez csak részben kompenzálja az elkönyvelt mennyiségi visszaesést a leveleknél.

A nagy, sok esetben állami hátterű cégeknek főleg ezért kell új termékeket, szolgáltatásokat bevezetniük. Ehhez jó alapot adhat, hogy a postavállalatok többnyire nagy foglalkoztatók, és az országot lefedő komoly logisztikai háttérrel is rendelkeznek.

A fejlesztések egyik kiemelt új területe az idősgondozás. Az amerikai US Postal Service programjában a postások megadott címeket figyelnek, és jelzik, ha túl sok levél gyűlik fel a postaládában, ami arra utalhat, hogy a címzett lebetegedett, vagy egyéb gond történhetett vele.

A finn Posti az ország bizonyos részében a helyi szociális szervekkel együttműködve ebéd- és levélkiszállítást vállal fogyatékkal élőknek és olyan időseknek, akik nehezen tudják ellátni magukat. “Befriending Service” néven olyan szolgáltatást is indítottak, amelyben elviszik sétálni az időseket és társaságot biztosítsanak nekik. A legolcsóbb csomag heti egyszeri fél órás kiszállással 69 euróba kerül.

A belga bPost is időseket célzó szolgáltatással állt elő: a cég önkormányzatoknak segít felmérni az elmagányosodott és szociális segítségre szoruló idősek helyzetét. A ráció itt is az, hogy a postás az ismerős arc, akivel könnyebben beszélgetnek az idősek.

A holland PostNL igény szerint két holland reptérre kiviszi az utasok csomagjait, hogy ne nekik kelljen cipekedniük a városon keresztül, és akár be is csekkolják a bőröndöt.

Hasonló szolgáltatása van a spanyol Correosnak is, amely a RENFE vasúttársasággal utazók postán feladott csomagjait viszi el az ország turisztikailag leglátogatottabb helyeire egy napon belül.

A brit Royal Mail eközben megnyitotta járműkarbantartó telephelyeit és több mint ezer autószerelő szolgáltatásait árulja cégeknek, flottakezelőknek.

Talán a finn Posti merészkedett a legtávolabbra azzal, hogy nyáron fűnyírást is vállal, de meglocsolják a teraszon hagyott növényeket is, amíg a lakók nyaralnak. A Securitas biztonsági céggel együttműködésben pedig egyfajta távfelügyeleti szolgáltatást is vállalnak az ország egyes részein.

Vannak olyan postai cégek is, amelyek elszállítják az újrahasznosítható hulladékokat. A svájci és ausztrál Nespresso üzletekben például díjmentesen lehet felvenni zacskókat, amelyekbe a használt kávékapszulákat lehet elhelyezni, majd az egészet berakni a postaládába – esetleg postán feladni –, ahonnan a svájci vagy ausztrál postás elviszi egy logisztikai központba, onnan pedig visszakerül a Nespressóhoz vagy a feldolgozótelepre. A svájci posta emellett már használt ruhák begyűjtését is vállalja. Az indokok között itt is egyértelműen megjelenik a hagyományos postai szolgáltatások hanyatlása.

A postacégek az utóbbi években kezdtek rájönni arra is, hogy jelentős mértékű adattal rendelkeznek azokról a településekről és ügyfelekről, ahová szállítanak, és hogy ezeket az adatokat fel is lehetne használni valamire. Ennek egyik egyszerűbb formája a direkt marketing küldemények célba juttatása: a Canada Post például irányítószámra, vagy egészen egy-egy személyre lebontott okos direkt marketing levél szolgáltatást kínál.

A Deutsche Post DHL is nyújt hasonló szolgáltatást: az e-kereskedőknél vásárlók adatait összevetik a saját adatbázisukkal, és így tudnak célzott marketinganyagok elkészítésében segíteni.

Az Accenture szerint a jövőben két területre mindenképpen érdemes lesz figyelni. Az egyik az egymással interneten kommunikáló eszközök piaca (Internet of things), amely a következő öt évben a postai szolgáltatóknál is berobbanhat. Mivel az okos eszközök egyre olcsóbbá válnak, a postacégek is egyre jobban tudják majd ezeket használni ahhoz, hogy a költségeiket optimalizálják. A postásautókra szerelt érzékelő például leolvashatja a kuka jelét, és tudhatja, hogy még nincs teli a szemetes, vagyis nem kell üríteni.

A drónok is megjelennek, de az Accenture elsősorban nem a csomagszállítást említi, mert szerintük itt egy darabig még nem fognak tömegesen elterjedni. Kisegítő eszközként lehet egyelőre nagyobb szerepük a postai szolgáltatásoknál, például monitorozni lehet velük a kiszállítás hatékonyságát, vagy új kiszállítási pontokat lehet azonosítani, esetleg valós idejű forgalomfigyelést tesznek lehetővé, hogy a földi kiszállítók el tudják kerülni a dugókat. A csomagszállításban inkább a 2020-as évektől robbanhatnak be, amikor már a szabályozási keretrendszert is egyre több országban megteremtik.

Élet Vállalat Accenture csomag idősek levél posta postás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.