Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. február 16. 07:01 Vállalat

Éppen akkor lépett be a Mol a közösségi autózásba, amikor megnyílt az út a monopolizálás előtt

Csaknem négy éve pár üzletember kopogtatott be a Mol-hoz. Azt mondták, szeretnének egy közösségi autóbérlő szolgáltatást indítani, és jó lenne, ha a magyar olajvállalat is beszállna, ami akkor már nyíltan is a hagyományos olajbiznisz alternatíváit kereste. Elkezdődött az egyeztetés, de hiába osztották meg ötleteiket a vállalkozó üzletemberek, a tárgyalások nem vezettek eredményre.

Így a Mol nélkül vágtak bele, ennek eredményeképp indult el 2016 november 22-én az első budapesti közösségi autóbérlő, GreenGo néven. A GreenGo Car Kft. 45 százalékban a CE Rent Zrt., 20-20 százalékban a DonaDöme Kft. és Nobilis Kristóf, 15 százalékban pedig Michaletzky Bálint tulajdonában van.

A Mol azt mondja, több céggel, köztük a GreenGo-val is tárgyalt korábban.

Sőt, minden szóba jöhető lehetőséget körüljártunk és megvizsgáltunk. A legjózanabb döntésnek végül az integrált megközelítés bizonyult, amely logikusan és organikusan illeszkedik a Mol mobilitási stratégiájába

– teszik hozzá.

Az egykori potenciális üzlettársak mára versenytársak lettek, miután a Mol pár hete Limo néven elindította a saját autóbérlő szolgáltatását. Ez legtöbb elemében hasonlít a GreenGo-ra, még a választott autótípus is ugyanaz. A legjelentősebb különbség, hogy a GreenGo tisztán elektromos modelleket használ, ezzel szemben a Limo flottájának kétharmada benzines. Ez üzletileg is fontos szempont, mert az elektromos autóknak nem kell parkolási díjat fizetniük, a Mol esetében azonban a flotta kétharmadánál ezt a cégnek be kell kalkulálnia a költségekbe, hiszen azt nem a felhasználó fizeti.

A Mol piacra lépése éppen egybeesett a szolgáltatás jogi környezetének megváltoztatásával. A szabályokat átíró rendelkezéseket épp tavaly év végén, egy salátatörvénybe csomagolva szavazta meg a parlament. A Limo indulása előtt pár nappal az alábbi dolgok változtak meg:

  • A szolgáltatásnak eddig nem is volt külön jogi definíciója, most azonban már jól körül van írva, és közösségi autóbérlésnek nevezik.
  • A közösségi autóbérlés általános játékszabályainak meghatározása a kormány feladata lesz, hamarosan ki is jöhet a megfelelő rendelet.
  • Az önkormányzatok megkapták azt a lehetőséget, hogy az autóbérlést a helyi személyszállítási szolgáltatások integrált részeként határozzák meg.
  • Ha ez teljesül, akkor a település közlekedésszervezőjének (Budapesten a BKK-nak) feladatává lehet tenni a közösségi autóbérlő rendszer létrehozását és fenntartását.
  • Ekkor a közlekedésszervező kezelheti külön-külön a közösségi autót és a közösségi biciklit, de (nyilván az önkormányzat rendelete szerint) akár egybe is vonhatja a két szolgáltatást.

Ha lefordítjuk magyarra az említett jogszabályokat, és Magyarországon az autóbérlés szempontjából üzletileg egyetlen piacként értelmezhető Budapestre értelmezzük, akkor a következő, egyelőre szigorúan csak feltételes módban érvényes forgatókönyvet kaphatjuk:

A főváros a BKK-n keresztül megteheti, hogy a Bubival köti össze az autóbérlő rendszert, és mivel Bubiból csak egy képzelhető el a városban, ez azt jelenti, hogy “hivatalos” autóbérlőből is csak egy lesz.

Ez két további lehetőséget nyit meg:

  • egyrészt közvetlenül is monopolizálhatják a piacot, azaz csak a hivatalos, integrált szolgáltatást engedik működni, például licenszdíj fizetése mellett,
  • másrészt közvetetten is segíthetik a biciklivel egybeolvasztott szolgáltató működését, ha bizonyos kedvezményeket csak neki adnak meg, és ezzel versenyelőnyhöz juttatják.

Ha valóban vannak monopolista törekvések, és ahhoz a Bubit használják fel, akkor elég valószínű, hogy az maradhat a piacon, akié a közbringa lesz. Második Bubit építeni ugyanis egyrészt üzletileg tökéletesen értelmetlen, másrészt technikai értelemben is nonszensz elképzelés, hiszen a fővárostól kellene hozzá közterületeket kérni.

Amikor az új törvényt beterjesztő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot kérdeztük a monopólium lehetőségéről, érdemben nem válaszoltak, csak megismételték a törvényben leírtakat. A BKK pedig cikkünk megjelenéséig nem válaszolt arra a kérdésre, hogy szerinte szakmai szempontból indokolt lehet-e a bicikli- és az autóbérlés összevonása.

A közösségi bringa üzemeltetője jelenleg a Közbringa Kft., amely a biciklik gyártójának (Csepel Zrt.), és a szolgáltatás informatikai-technológiai hátterét biztosító T-Systems Zrt.-nek a tulajdonában van. A Mol-nak jelenleg csak annyi köze van a Bubihoz, hogy névadó szponzorként jelentősebb összeget fizet, és ezzel alaposan hozzájárul a 85 százalékban uniós pénzből kiépített, és a bérlési díjakból magát eltartani képtelen Bubi bevételeihez.

Még mindig erősen feltételes módban fogalmazva: ahhoz, hogy a Mol az autóbérlésben monopolhelyzetbe jusson, előtte még a Bubi üzemeltetését is át kellene vennie. A Mol erre azt mondta nekünk, hogy

a jogszabály-változás még nem lépett hatályba, ezért felelőtlenség lenne spekulációkba bocsátkozni arról, hogy a BKK összevonja-e a közbringa- és a közösségi autóbérlő rendszert. A Mol éppen ezért nem kommentálja a jogszabály-változás Mol Bubira vagy akár a Mol Limóra gyakorolt hatását, a jövőre vonatkozó tervei pedig üzleti titoknak minősülnek.

A GreenGo alapító-résztulajdonosa, Michaletzky Bálint azt mondja, ők a piaci versenyt támogatják.

A BKK-tól cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy évente mennyibe kerül a Mol-Bubi fenntartása, és meddig szól a Közbringa Kft.-vel kötött szerződése, illetve tervezik-e azt meghosszabbítani. Korábbi sajtóinformációk szerint mindenesetre a Bubira évente 250 millió forintot kell költeni, a Mol pedig most azt mondta nekünk, hogy a forgalomban lévő kerékpárok számának alapján nyújt szponzori támogatást. Ez 2014-ben 38 millió, 2015-ben 122 millió, 2016-ban 123 millió, 2017-ben pedig 141 millió forint volt. A fenntartást tehát már valószínűleg több mint 50 százalékban a Mol fedezi. Azt azonban a Mol sem mondta meg, hogy a szerződése meddig szól a BKK-val, csak azt közölte, hogy hosszú távra kötötték. Úgy tudjuk, 2019-ben jár le a megállapodás.

Az, hogy a Mol Limo 300 autója közül 200 benzines, azért lehet érdekes, mert a főváros eddig hangoztatott, elektromos autókat előtérbe helyező törekvései ellen megy. Úgy tudjuk, hogy az egyik legnagyobb nemzetközi szereplő, a Car2Go pár éve éppen azért nem lépett be a magyar piacra, mert a főváros csak elektromos autókkal szerette volna beengedni, a cég pedig nem találta ehhez megfelelőnek az e-autós infrastruktúrát. Budapestnek még a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött, az elektromos töltőállomások fejlesztését rögzítő megállapodásában is az szerepel, hogy az autómegosztást tisztán elektromos járművekre lenne célszerű felépíteni.

A car2go autója Lyonban. Fotó: AFP/Europress

A Mol ezzel szemben kétharmad részben benzines autókkal operál. Ez a befektetés szempontjából szinte mindegy, hiszen az elektromos autó magasabb beszerzési költségét az olcsóbb üzemeltetés ellentételezi. A nagy különbséget a parkolási díjak megfizetése jelenti, mert az nagyon megdobja a költségeket. Megkérdeztük ezért a Mol-tól, hogy a jövőben a Limo autók számára megpróbál-e kedvezményes parkolási lehetőségeket, vagy egyéb előnyöket (például buszsáv-használatot) kérni a fővárostól vagy a kerületektől. A cég azt válaszolta, hogy

a Mol támogatni tud minden olyan elképzelést, amely a közösségi autómegosztó rendszerek autóit díjkedvezményben részesíti, tekintettel arra, hogy – nemzetközi tapasztalatok alapján – legalább 3-5, de később akár 10 magánjárművet is kiválthatnak, így végső soron hozzájárulnak a környezet tehermentesítéséhez.

Vállalat autóbérlés Bubi Budapest GreenGo közösségi autóbérlés Mol Mol-Bubi monopólium Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

2019. február 22. 10:56 Vállalat

Mészáros Lőrinc családja magához ölelte az egykori Simicska-birodalom ékkövét

A Simicska-birodalom felosztása során a mezőgazdasági érdekeltségek Mészáros Lőrinchez kerültek, aki a fiát ültette a Mezort Zrt. igazgatóságába.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Hajdu Miklós
2019. február 20. 14:39 Vállalat

Lagerfeld nem csak a divathoz értett, üzletileg is nagyot alkotott

A divatipar mellett a márkaépítés területén is sikeres volt a tegnap elhunyt divattervező.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.