Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. november 22. 16:52 Vállalat

Ha zöldmezősen fejlesztettünk volna, kaptunk volna támogatást, de nem tettük

Dale A. Martin, a Siemens magyarországi vezetője azt mondja, torz narratíva a multinacionális cégeket a pénz kilapátolásával vádolni. Azt is elárulja, hogy (egyelőre) nem sok megújuló energiát használ az otthonában, és Paks 2-ről is megvan a véleménye.

Nem tudom, hány olyan cég van, amely 130 éve van jelen Magyarországon, de a Siemens így számol, hogyan jön ez ki?

Az első budapesti villamosvonal 1887-ben Siemens&Halske technológiával épült, alsó áramszedővel. Az elektromos vezeték a föld alatt futott egy üregben. A rendszert később több városban is alkalmazták, például Brüsszelben, Párizsban, Chicagóban vagy New Yorkban.

Hányan dolgoznak ma a Siemensnél, érzik-e a munkaerőhiányt?

A cégcsoportnál ma mintegy 3500 fő dolgozik, ez 2010-hez képest gyakorlatilag kétszeres bővülés, de részben egyes vállalatok megvásárlásának is köszönhető. A munkaerőhiányt természetesen mi is érezzük, ezért legalább akkora hangsúlyt fektetünk a meglévő munkatársaink megtartására, mint az üres pozíciók betöltésére.

Milyen munkaerőre lenne inkább szükségük, szakmunkásokra vagy mérnökökre? A kormány az utóbbi időben (elsősorban a Parragh László vezette MKIK elképzelése alapján) a szakmunkások képzésére helyezi a hangsúlyt a közép- és felsőfokú képzésekkel szemben. Ez jó a cégnek?

Nekünk a magasan képzett szakmunkások és a mérnökök alkalmazása egyaránt fontos, mert a fejlesztésben és a gyártásban is érdekeltek vagyunk. A duális képzést mi már a kilencvenes években elindítottuk, természetesen teljesen függetlenül a mostani kormányzati elképzelésektől. Inkább úgy érezzük, hogy a kevésbé képzett munkaerőt szeretnék magasabb képzettségi szintre emelni, ami jó törekvés. A Siemensnél jó példák vannak egyrészt arra, hogy az új technológiákhoz milyen mértékben kell emelni a szakmunkásokkal szemben elvárt szaktudást, másrészt arra is, hogy egy-egy ilyen szakember milyen karriert futhat be.

A globális vállalatokra sokan úgy tekintenek, mint amelyek befektetések formájában hozzák a pénzt, de közben kifelé viszik a profitot. Tudjuk, hogy a Siemens sem filantróp okokból van jelen nálunk, de mégis, mit gondol erről, és merre hajlik a mérleg nyelve?

A Siemens az elmúlt években több tízmilliárd forint értékben hajtott végre beruházásokat Magyarországon. A budapesti, turbinalapátokat gyártó Power and Gas üzemet és a csepeli transzformátorüzemet is folyamatosan fejlesztjük. Legutóbb idén nyáron tettük le a turbinalapát-gyárban egy új gyártócsarnok alapkövét, és a korábbi egységet is bővítjük, ezzel több mint 100 új munkahelyet teremtünk.

A befolyó és kimenő pénzek mérlegelése pedig véleményem szerint nem ad teljes képet a valóságról. Ez a gondolatmenet ugyanis nem veszi figyelembe, hogy közben érték képződik. Ha egy növényt locsolok, akkor mérhetem, hogy mennyi vizet iszik, és azt is, hogy mennyit ad le, de ez nem a teljes kép, mert közben nő, oxigént termel, virágzik vagy árnyékot is ad. Sőt, részben ez tartja életben.

Ön szerint egy olyan országnak, mint Magyarország, érdemes-e támogatni a nagyvállalatok munkahelyteremtő beruházásait, ha ezek jellemzően a magyar tulajdoni háttérrel bíró kkv-szektorból vonnak el munkaerőt, gyengítve azt, hiszen az általános munkaerőhiány miatt nekik is szükségük lenne ezekre a dolgozókra?

Úgy látom, hogy ma Magyarország a nagyvállalatok beruházásait és a hazai kkv-kat is egyaránt támogatja. Véleményem szerint egy sikeres gazdaságban mindkét vállalati szektornak hangsúlyos szerepe van, kiegészítik egymást. A multinacionális vállalatok ma Magyarországon több százezer embert foglalkoztatnak, jelentősen hozzájárulnak a hazai GDP-hez, adót fizetnek és sok tekintetben a tevékenységüknek köszönhető az évek óta tartó jelentős külkereskedelmi többlet is. A kis- és középvállalkozások szerepe legalább ilyen fontos. Egy jól működő gazdaságban a magas minőségben és versenyképes áron termelő kkv-k partnerei, beszállítói a nagyvállalatoknak.

A Siemens elsősorban organikusan fejleszt, kevés állami támogatást veszünk igénybe, telephelyeink szinte kizárólag a közép-magyarországi régióban vannak, ahol a munkahelyteremtésre nincs támogatás. Ha egy másik régióban zöldmezősen fejlesztettünk volna, akkor pályázhattunk volna támogatásra, de nem ehhez igazítottuk a terveinket, hanem a meglévő üzemek teljesítményére alapoztunk. Ez jelentős különbség a kkv szektorhoz képest, ahol előfordulhat, hogy nem a tényleges szükségletekből, hanem abból indulnak ki, hogy mire lehet támogatást kapni.

Több mint tíz éve volt, de ma is nagyon káros hatásai lehetnek annak, hogy a Siemens korrupciós gyakorlata lebukott Németországban. Nemrég a Volkswagen került igen nehéz helyzetbe a dízelmotorok emissziós csalásával. Hogyan érintették ezek az esetek? Mi a garancia arra, hogy ma ez a gyakorlat már nem létezhet?

Ahogy az ember, úgy egy vállalat is arról ismerszik meg, hogy mit tesz nehéz helyzetekben. A Siemens világszinten 170 éves történelmében is voltak krízisek, és kétségtelen, hogy a legutóbbi a 2006-os ügy volt. Ezután világszerte, így Magyarországon is megújult a compliance (előírásoknak való megfelelést ellenőrző) rendszerünk, ami azóta példamutató más vállalatok számára is. Vállaltuk a felelősséget, megtettük a megfelelő lépéseket.

Miért kötött a kormánnyal stratégiai megállapodást a Siemens, mi egy ilyen megállapodásnak az értelme?

A kormány gazdaságfejlesztésének egyik pillére a nagyvállalatok munkahelyteremtésének támogatása volt. A Siemens 2013-ban kötötte a megállapodást, amely egyfajta elismerése annak, hogy a vállalat hosszú évek óta jelentős szereplő a hazai iparban, oktatásban, és olyan nehéz időkben is, mint a gazdasági világválság, olyan beruházásokat hajtott végre, amelyek több száz új munkahelyet teremtettek. Számunkra ez az elismerés a fő értéke a megállapodásnak.

Német gyökerű, energetikában vastagon érdekelt vállalatként a Siemens meglátása szerint a Paks2 által termelt áramnak milyen piaca lesz? Mit jósol, el tudjuk adni olyan áron a paksi áramot, hogy a beruházás megtérüljön a tervezett idő alatt?

Minden országnak megvan a joga és felelőssége, hogy megválassza, mennyi áramot importál és mennyit termel. Ezt számos tényező befolyásolja, és tény, hogy Magyarországnak a jelenlegi technológiák használatával nincsenek erős megújuló energiafelhasználási lehetőségei. Így van logika abban, hogy egy bevált technológiát (is) alkalmazzon az ország az energiamixben, a hatékony fosszilis és megújuló energiaforrások mellett.

Elárulja, hogy a családja milyen energetikai rendszerű háztartást vezet? Mennyi a megújulók aránya a rezsiben?

Egyelőre még nincs megújulónk, de épp most tervezzük, hogy belefogunk egy geotermikus megoldásba, napkollektorral kiegészítve, amely így számításaim szerint 70 százalékban fogja fedezni a rezsiköltségeinket.

Vállalat Dale A. Martin interjú Siemens Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2021. október 27. 15:01 Vállalat

Most kell megvenni a karácsonyi ajándékot a Puma vezérigazgatója szerint

Üresebbek lesznek a bolti polcok, mint szeretnénk - mondta a topmenedzser.

Váczi István
2021. október 26. 17:23 Vállalat

Az ellátási gondok miatt már zagytározókból vonják ki a ritka ásványkincseket

A nyugati kormányok besokalltak a kínai függéstől és az ellátási problémáktól, a nagy bányacégek pedig igyekeznek ezt kihasználni.

Torontáli Zoltán
2021. október 25. 10:00 Támogatói tartalom, Vállalat

Tévedés, hogy fel kell bontani a magyar városok utcáit a kábelfektetéshez

Az 5G technológia fejlesztése kapcsán városainkban ismét előjöhetnek az útbontások, az ebből eredő kellemetlenségek, dugók, zajhatások, pedig létezik egy zöldebb és biztonságosabb módszer.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. október 26. 06:52 Világ

Kínában 65 millió lakás áll üresen, de az ingatlanpiac problémái ennél mélyebbek

A szellemvárosoknál nagyobb probléma, hogy Kínában az ingatlan a legfontosabb befektetési eszköz, ami a vagyoni egyenlőtlenségek elszaladásában is nagy szerepet játszik.

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.