Egyre többen igyekszenek meglovagolni az építőipar folyamatosan javuló teljesítményét. Az Opten adatai szerint csak az idei harmadik negyedévben három híján ezer új vállalkozást alapítottak az ágazatban, de majdnem ennyi meg is szűnt. (Ezzel ez a szektor az egyetlen, ahol több vállalatot hoznak létre, mint amennyi megszűnik.)
A hatalmas cserélődés arra utal, hogy kiugróan labilis a cégek helyzete.
A vállalkozási kedv javulása nem meglepő, hiszen a kereslet is rohamosan nő. Az árak emelkednek, egyre több lakás épül, és a szektor termelési adatai is erősek. A KSH adatai szerint január és augusztus között közel 1400 milliárddal bővült a termelés, ez az egy évvel korábbinál 28 százalékkal magasabb. Mind az épületek, mind az egyéb építmények építése nagyon pörög, utóbbi közel 40 százalékkal.
A kilátások sem romlanak: a szerződésállomány alakulása arra utal, hogy a felfutás még jó ideig eltarthat. Az építőipari cégeknek augusztus végén 330 milliárd forintnyi megrendelése volt, január óta pedig 605 milliárd forintnyi megbízást kaptak. Utóbbi harmadával haladja meg az egy évvel korábbit.
Ilyen iparági környezetben nem meglepő, ha sokan akarnak piacra lépni.
A szemek előtt pergő dollárjelek miatt azonban sok esetben nem csak a valóban hozzáértők hoznak létre céget, egyre több a kókler is az építőiparban.
Különösen igaz ez úgy, hogy a szektor komoly munkaerőhiánnyal küzd. Az ágazatban már hosszú ideje panaszkodnak, hogy a jó szakemberek eltűntek, a megmaradók pedig nem megfelelő színvonalon dolgoznak.
Emiatt nem csak a vállalatalapítások, a megszűnések száma is nagyon magas. A szaldó ugyan még mindig pozitív (azaz több társaság jön létre, mint amennyit törölnek), a különbség azonban elenyésző, a 988 cégbezárás pedig kiugróan sok.
Magyarul rendkívül nagy a fluktuáció, ami labilis helyzetet jelez. Az Opten adatai szerint az előző negyedévben minden hatodik építőipari cég megszűnt, de volt olyan megye, ahol a 25 százalékot is meghaladta ez az arány, a fővárosban pedig – ahol az új lakásépítések koncentrálódnak – 23,2 százalék volt. Ez még szektorszintű összehasonlításban is rengeteg.
Egy korábbi Opten jelentés szerint a fluktuációs index minden iparágat figyelembe véve 10-11 százalék között mozgott országosan a harmadik negyedévben, és egyetlen megyében sem haladta meg a 16 százalékot. A július és szeptember közötti három hónapban egyébként összesen 9409 cég szűnt meg Magyarországon, azaz minden tizedik bezárt vállalkozás az építőiparban ténykedett.
Az Opten szerint az ágazatban tapasztalható kiugró cégtörlési arány egy másik problémás tényezővel is összefüggésbe hozható, mégpedig azzal, hogy itt rendkívül sok a rövid életű mikrovállalkozás. Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy természetesen nem lehet általánosítani, de a mikrocégek egy része kicsúszhat a kormányzati szervek ellenőrzése alól, így a szektor teljesítményének egy részét elég nehéz mérni és ellenőrizni.
Ezt támasztja alá, hogy továbbra is magas a felszámolások száma: a harmadik negyedévében 249 építőipari cég ellen indult ilyen eljárás, márpedig ezeknél az esetek nagy részében hiába várják pénzüket a hitelezők, megrendelők. Akárcsak a kényszertörléseknél, amivel a megszűnések döntő többsége zárul. Éppen ezért a hitelezők sokszor eleve nem is próbálkoznak a behajtással, mert nem, hogy az eredeti követelést, de még a behajtási költségeiket sem tudják begyűjteni.
Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger
