Nem kevés pénzt bukhat a profi amerikai futballiga (NFL), ha tartóssá válik a játékosok himnusz alatti tiltakozása, és a szurkolók egy része bojkottal reagál erre. A feketéket sújtó rendőri erőszak miatti tiltakozásnak már eddig is voltak mérhető hatásai, a liga ennél komolyabb, tartós hatásoktól is tart.

Colin Kaepernick, a San Francisco 49ers korábbi irányítója kezdte ezt a tiltakozást 2016-os előszezonban. A játékos a feketékkel szembeni, rendszerszerű rendőri brutalitásra szerette volna felhívni a figyelmet. Eleinte ült a himnusz alatt, majd egy játékostársa tanácsára térdelni kezdett. Az akció a kezdetektől megosztotta az NFL nézőit és játékosait.

Eleinte nem követték sokan Kaepernick példáját, de ez teljesen megfordult, amikor Donald Trump –több, mint egy évvel az első ilyen akció után – egy beszédében páros lábbal szállt bele az így tiltakozó amerikai focistákba. Az elnök szeptember 22-én beszélt arról, közben sokat káromkodva, hogy a csapattulajdonosok helyében lezavarná azokat a játékosokat a pályáról, akik nem adják meg a tiszteletet a nemzeti lobogónak.

Nem tudni mire számított Trump (talán csak valami másról szerette volna elterelni a figyelmet), de ha arra, hogy szavai miatt véget ér a tiltakozás, akkor mellé lőtt. A ligában ugyanis épp ellentétesen reagáltak. Azon a héten szinte minden csapat (esetenként még az egyébként konzervatív beállítottságú tulajdonosok is kiegészülve) térdelve, vagy összekapaszkodva hallgatta a meccs előtt az amerikai himnuszt. Sőt, voltak olyan együttesek, akik ki sem futottak a himnusz alatt a gyepre és még előadó is akadt, aki a „The Star-Spangled Banner” utolsó sorait énekelve letérdelt. A tiltakozók közül korábban többen nyíltan támogatták Trumpot, ebben a helyzetben azonban egy-két kivételtől eltekintve összezárt a liga a játékosok mögött.

Az elnök szavai azonban nem csak a ligát, hanem a szurkolók egy részét is feltüzelte, kiélezve az addig viszonylag elszigetelt konfliktust. Az amerikai sportsajtóban heteken belül megjelentek azok az elemzések, amelyek a térdeléssel, illetve az erre adott rajongói válaszokkal magyarázták az NFL iránti érdeklődés látszólagos csökkenését.

A meccsek nézettsége ugyanis immár másfél éve apad. Az idei szezon az első öt fordulójában például átlagosan 15,2 millióan követték a mérkőzéseket, ami 7 százalékos visszaesés a tavalyi, és 18 százalékos a 2015-ös számokhoz képest.

Nem teljesen egyértelmű, hogy a hanyatlást mi okozza. De valószínűleg nem ez az elsődleges ok, hiszen az első három fordulóban nagyobb volt a visszaesés, mint most, a botrány kitörése óta. Mindenesetre joggal tarthatják a dolgot kockázatnak: egy október eleji felmérés szerint például a közel minden harmadik amerikai gondolja úgy, hogy a játékosok tiltakozása miatt kisebb valószínűséggel néz majd NFL meccseket a jövőben. Ráadásul Trump gyakorlatilag a térdelő csapatok meccseinek bojkottjára szólított fel, és a szurkolók egy része el is kezdett szerveződni.

Ennek akár üzleti következménye is lehet, különösen a tévés és a szponzori piacon. Nagyobb kockázata a tévében lehet, bár egy louisiana-i seriff már jelezte, hogy egysége többet nem vesz Fordokat, ha az autógyártó ezt követően is kiáll a liga mellett.

Az NFL 13,5-14 milliárd dolláros éves bevételének ugyanis durván fele, 7 milliárd dollár jön közvetítési jogokból (ez forintban 1824 milliárd, megközelíti az idén uniós forrásból megvalósuló magyarországi fejlesztések értékét, és négyszerese a teljes hazai felsőoktatás éves költségvetésének). Bár a szerződések egy jelentős részét évekre előre lekötötték, akadnak olyanok, amelyekről épp most tárgyal a liga, és ezeken az egyeztetéseken rontja az alkupozíciójukat a kialakult helyzet.

A legnagyobb kockázat, hogy fokozódik a konfliktus, és vagy tömeges nézői bojkottba, vagy – és talán ennek van nagyobb esélye – játékosi sztrájkba fut ki. Előbbi miatt rövidtávon inkább a nagy amerikai tévécsatornák aggódhatnak. A Twenty-First Century Fox részvényeinek célárát részben az NFL-botrányok miatt a Credit Suisse például már csökkentette is, igaz, az árfolyam sokat nem változott. A játékosi sztrájk viszont az egész ligát megrengetheti anyagilag.

Nem lenne példa nélküli, hogy a játékosok ellenállása miatt valamelyik nagy amerikai ligában meccseket kell törölni, az ilyen esetek azonban mindig komoly bevételkiesést okoztak az adott sportágnak. Az eddigi legdurvább sztrájk, ami miatt a teljes 1994-es baseball bajnokságot törölték, egymilliárd dollárjába került a csapattulajdonosoknak, a legutóbbi NFL-es kihagyáson (még 1987-ben) pedig csak a játékosok 80 millió dollárt buktak. Pedig akkor a közelében sem járt az NFL pénzügyi teljesítménye a mostaninak.

Nem véletlen, hogy a liga és a tulajdonosok látszólag megpróbálják húzni az időt arra várva, hogy magától elül a dolog. Ha a véleményüknek hangot adó játékosok mellé állnak, akkor a tévécsatornák irányából kerülhetnek erős nyomás alá, és hosszabb távon sokat veszthetnek a közvetítési bevételekből. A térdelés betiltásával viszont akár egy sztrájkot is kockáztathatnak, aminek – mint láthattuk – még súlyosabb következményei lehetnek.

(AFP/Europress)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ Donald Trump közvetítési jogok NFL Olvasson tovább a kategóriában