Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. október 14. 11:15 Élet, Vállalat

Miért vannak még mindig telefonfülkék?

Egy hónap 30 napja 720 órából áll, ezen belül egy átlagos magyar telefonfülkében több mint 719 órán keresztül az égvilágon semmi nem történik. Mármint távközlési értelemben, mert hogy mire használják még telefonáláson kívül a magyar telefonfülkéket, főleg a nagyobb városokban, arra nem térnénk ki.

Száz százalékot meghaladó mobiltelefon ellátottság mellett már jó ideje egyre nehezebb indokolni, hogy miért kell országszerte több mint 7 ezer telefonfülkét fenntartani. Egyelőre mégsem veszi senki a bátorságot, hogy a megszüntetésükről határozzon. A nyilvános állomásoknak manapság már csak az lehet a célja, hogy lemerült mobil mellett is lehessen telefonálni, adott esetben segítséget kérni.

Ennek ellenére jó pár országban már rég beszántották a nyilvános füléket. Érdekes módon a világ első olyan országa, ahol megszüntették őket, Jordánia volt, ahol már 2004-ben úgy érezték, annyi a mobiltelefon, hogy semmi értelme fenntartani az állomásokat. Finnországban 2007 elején szűnt meg az utolsó fülke, Belgiumban és Svédországban pedig 2015-ben bontották le az utolsókat. Utóbbi esetben már kevesebb mint 1200 fülke volt az országban, és a lakosság alig 1 százaléka használta, de ők sem rendszeresen.

Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló törvény és egy hozzá kapcsolódó rendelet szabja meg, hogy hol és hány telefonfülkét kell fenntartani. Ennek a 2015-ös jogszabálynak megfelelően nálunk még mindig ragaszkodnak ahhoz, hogy egy településen minden “megkezdett” 3 ezer lakosra legalább egy fülke jusson. Ha pedig egy településen nem laknak 3 ezren, akkor oda legalább egy telefonfülkét kell helyezni.

Ezek szerint Budapesten majdnem 600 a minimálisan fenntartott fülkék száma, de például a Zala megyei Iborfián is kell lennie egynek, pedig ott a legutóbbi adatok szerint csak nyolcan laknak.

Mivel ezt a sok fülkét tényleg nem használja már szinte senki, a szolgáltatóknak ráfizetéses az üzletág, ezt a két fő egyetemes távközlési szolgáltató, a Telekom és az Invitel is megerősítette. Utóbbi azt is elmondta, hogy a fülkék összesített távközlési forgalma nála évente 25-30 százalékkal esik vissza, és jelenleg egy fülke átlagosan már csak havi pár ezer forint bevételt hoz. Mivel a cégek számára ez kötelező szolgáltatás, az úgynevezett nettó elkerülhető költségeik megtérítését – amennyiben ezek meghaladják a szolgáltató éves árbevételének 1 százalékát – kérhetnék a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságtól. Úgy tudjuk azonban, hogy a két említett szolgáltatónál ez nem éri el a küszöbértéket, így a veszteségeket saját forrásból kell finanszírozniuk.

A Telekom azt mondja, Magyarországon a telefonfülkék aranykora a kilencvenes évek végén, 2000-es évek elején volt, akkor átlagosan havonta több mint 10 órát telefonáltak egy-egy fülkéből. Vagyis a hanyatlás már 15 éve tart, mi mégis ragaszkodunk a fülkéinkhez.

A Telekom sok mindennel próbálkozott, hogy a nála lévő közel 6 ezer állomás üzletileg is értelmezhető bevételt hozzon, de sem az SMS, sem a multimédiás funkciók nem vezettek eredményre. Úgy tűnik, hogy a helyzet menthetetlen, a felhasználókat nem érdekli a fülke, ezért a cégek a használatot folyamatosan figyelik, és a gazdaságtalanul üzemelő fülkéket folyamatosan bezárják – már ha megtehetik.

Ennek még mindig van tere, az Invitel területén például jelenleg közel 1400 nyilvános telefonállomás található, ez 60 százalékkal kevesebb, mint a 15-20 évvel ezelőtti csúcs, de még mindig 20 százalékkal meghaladja a törvényi kötelezettséget.

A leszerelt fülkék iránt egyébként mutatkozik némi érdeklődés, alapítványok, intézmények, de adott esetben még magánszemélyek is szoktak kérni belőle. Az Egyesült Államokban a nyilvános telefonfülke mindig is a bűnözők kedvelt eszköze volt, mert a szabályozás szerint nem lehet előzetes értesítés nélkül lehallgatni az utcáról folytatott beszélgetéseket. A fülkéket ezért ott sok helyen a városi elöljárók nyírták ki, annak érdekében, hogy a közbiztonság javuljon.

Fotó: Fortepan, Invitel

Élet Vállalat Invitel telefonfülke Telekom Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 14. 12:36 Élet

Miért lett hirtelen közellenség a városi terepjáró Németországban?

Nagyobb tömegű és magasabb építésű autó súlyosabb balesetet okoz, gondolnánk, de a statisztika nem feltétlenül ezt mutatja.

Avatar
2019. szeptember 12. 17:50 Élet

Sokan ráfizetnek, hogy nem akarnak szembesülni a siralmas anyagi helyzetükkel

A figyelmetlenség többféle lehet, de könnyen adóssághoz vezethet, ha homokba dugjuk a fejünk. Ezért fontos figyelemmel kísérni a személyes pénzügyeinket.

Váczi István
2019. szeptember 12. 11:46 Élet

Magyar üzletember vett milliárdos luxusvillát Los Angelesben

Los Angeles elitnegyedében, Bel-Airben vásárolt meg 6,1 millió dollárért (több mint 1,8 milliárd forint jelenlegi árfolyamon) Nagy György és felesége, Szekeres Ildikó – írja a Los Angeles Times.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 08:08 Vállalat

Az állam és a mobilhasználók is milliárdokat bukhatnak a tegnapi döntés miatt

Mindenki arra számított, hogy a Digi frekvenciát szerez magának és szétrobbantja a magyar mobilpiacot, erre egyszerűen kivágták őket a frekvenciatenderről.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 13. 15:11 Pénz

Ha a béremelkedést akarják eltüntetni, jöhet a 444 forintos euró

Ha a jegybank célja a gyenge forinttal a versenyképesség javítása, akkor nem kell megállniuk 333 forintnál.

Stubnya Bence
2019. szeptember 12. 06:51 Élet, Világ

Alig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverét

A világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?