Tavaly megtört a lítiumion-akkumulátorok árának addig folyamatos mérséklődése, lépéskényszerbe hozva az autógyárakat, mivel az elektromos autók terjedését még mindig elsősorban az akkumulátorcsomag miatti magas áruk gátolja. A várakozások szerint az elmúlt évtizedet uraló árcsökkenés egy darabig még nem is tér vissza az akkumulátor-piacon, így az egyik lehetséges reakció a technológiaváltás lehet, ami igencsak kedvezne a kínai akkumulátoriparnak.

A lítiumos akkumulátorokban ugyanis többféle vegyület használatos, az autókba többnyire lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid (NMC) vagy lítium-vas-foszfát (LFP) alapú cellákat építenek be a gyártók. Egyelőre elterjedtebb az autóiparban a régebb óta alkalmazott NMC-technológia, ami a tömeg és a méret – pontosabban a teljesítménysűrűség – szempontjából előnyösebb, ám mintegy 20 százalékkal drágább az LFP-katóddal készített akkumulátoroknál.

A kilencvenes évek végén kifejlesztett, és manapság elsősorban a kínai vállalatok által gyártott LFP-s akkumulátorok részesedése azonban a költségcsökkentés fokozódó szüksége miatt most megnövekedhet járműiparban. Az LFP-re ugyanis bár a Texasi Egyetem egyik Nobel-díjas kutatója, John Goodenough talált rá, a benne rejlő üzleti lehetőséget mégis főleg Kínában látták meg a kétezres évek közepén, mivel jó megoldásnak tűnt az ország épp csak kialakulóban lévő elektromos járműiparának akkumulátorokkal való ellátására.

Idő közben javult az LFP-cellák hatékonysága, de azok a közlekedés területén főleg a tehergépjárművekben, illetve a statikus, például a szél- vagy naperőművek áramtermelését felvevő akkumulátorokban terjedtek el. A technológia Kína-központúsága viszont nem változott, 2022-ben az LFP-s akkumulátorok 99 százalékát az ázsiai országban állították elő, többek között a debreceni beruházásról ismertté vált CATL és a Komáromban működő BYD. Ez az arány az évtized végéig 96 százalékra süllyedhet a Bloomberg elemzése szerint, vagyis hiába vannak ambiciózus elképzelések más országokban is az LFP-akkumulátorokkal kapcsolatban, megmarad a kínai dominancia a piacon, az ott felhalmozott szakértelem legalábbis aligha megkerülhető.

Mindez a már fentebb említett tendencia miatt érdekes, miszerint egyre több autógyár választja a kínai LFP-cellákat, amelyek tavaly a legolcsóbb alternatívát jelentették a piacon. Közéjük tartozik például a Tesla, ami a sanghaji gyárában készült modelljeit már most LFP-s akkumulátorokkal szereli fel, és hamarosan a technológiában élen járó CATL-el együttműködve építheti új LFP akkumulátorgyárát az Egyesült Államokban. Hasonló lépésre szánta el magát a Ford is,  szintén a CATL-t választva partnerként, sőt, a Mercedes és a Volkswagen is elköteleződni látszik a technológia mellett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz amerikai piacot is egyre inkább beveszi a Debrecenben gyárat építő CATLA CATL megjelenése az Egyesült Államokban is ellenérzéseket vált ki, igaz, nem környezetvédelmi okok miatt.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői mindeközben a kínai iparnak való kiszolgáltatottság mérséklésén igyekeznek, ami az akkumulátorok mellett például a napelemeket tekintve és számos, a zöld átállás révén előtérbe kerülő termékkategóriában is egyre erősebb. Az erre hivatott szabályok meghozása és befektetett dollármilliárdok ellenére a piaci körülmények a kínai beszállítók felé orientálják a cégeket, sőt, a CATL európai üzemlétesítéseit egyáltalán nem bánják a helyi a kormányok: a debreceni beruházást 320 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány és a németországi Arnstadtban nemrégen átadott CATL-üzem hírét is széles körben üdvözölték az ottani politikusok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyugodtan söröztek a városban a CATL vezetői a németországi beruházás bejelentése utánA vállalat most átadott türingiai beruházásával kapcsolatban környezetvédelmi aggályok helyett inkább a német-kínai viszony problémái merültek fel.

Az LFP-cellák térnyerése már a közelmúltban is tapasztalható volt, piaci részesedése 2021 januárja és 2022 szeptembere között 17 százalékról 31 százalékra nőtt, igaz, ez szinte kizárólag a Tesla és a BYD elektromos autóiba épített akkumulátorcsomagok révén történt. A folytatást tekintve pedig semmi biztosat nem lehet mondani, ugyanis a lítium ára a tavalyi év legvége óta sok elemző meglepetésére csökken, igaz, még mindig viszonylag magas, és többek szerint a lefelé mutató trend csak átmeneti. A zömmel afrikai, a gyermekek dolgoztatásától és borzasztó munkakörülményekről elhíresült kobaltkitermelők által szabott árakon azonban már érződik a technológiaváltás. 

Az ártöbblet ellenére az NMC-cellák megmaradhatnak a drágább típusokban és a kifejezetten hatótávolságra optimalizált modellekben. Eközben az LFP-s akkumulátorok alacsonyabb teljesítménysűrűségét a kedvezőbb költségek mellett a műszaki előnyeik is kompenzálhatják: jobban viselik a teljes töltöttséget, kevésbé robbanás- és tűzveszélyesek és az élettartamuk akár kétszer hosszabb lehet az NMC-s akkumulátorokéhoz képest.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech akkumulátor akkumulátorgyártás autóipar catl lítium Olvasson tovább a kategóriában