Tavaly megtört a lítiumion-akkumulátorok árának addig folyamatos mérséklődése, lépéskényszerbe hozva az autógyárakat, mivel az elektromos autók terjedését még mindig elsősorban az akkumulátorcsomag miatti magas áruk gátolja. A várakozások szerint az elmúlt évtizedet uraló árcsökkenés egy darabig még nem is tér vissza az akkumulátor-piacon, így az egyik lehetséges reakció a technológiaváltás lehet, ami igencsak kedvezne a kínai akkumulátoriparnak.
A lítiumos akkumulátorokban ugyanis többféle vegyület használatos, az autókba többnyire lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid (NMC) vagy lítium-vas-foszfát (LFP) alapú cellákat építenek be a gyártók. Egyelőre elterjedtebb az autóiparban a régebb óta alkalmazott NMC-technológia, ami a tömeg és a méret – pontosabban a teljesítménysűrűség – szempontjából előnyösebb, ám mintegy 20 százalékkal drágább az LFP-katóddal készített akkumulátoroknál.
A kilencvenes évek végén kifejlesztett, és manapság elsősorban a kínai vállalatok által gyártott LFP-s akkumulátorok részesedése azonban a költségcsökkentés fokozódó szüksége miatt most megnövekedhet járműiparban. Az LFP-re ugyanis bár a Texasi Egyetem egyik Nobel-díjas kutatója, John Goodenough talált rá, a benne rejlő üzleti lehetőséget mégis főleg Kínában látták meg a kétezres évek közepén, mivel jó megoldásnak tűnt az ország épp csak kialakulóban lévő elektromos járműiparának akkumulátorokkal való ellátására.
Idő közben javult az LFP-cellák hatékonysága, de azok a közlekedés területén főleg a tehergépjárművekben, illetve a statikus, például a szél- vagy naperőművek áramtermelését felvevő akkumulátorokban terjedtek el. A technológia Kína-központúsága viszont nem változott, 2022-ben az LFP-s akkumulátorok 99 százalékát az ázsiai országban állították elő, többek között a debreceni beruházásról ismertté vált CATL és a Komáromban működő BYD. Ez az arány az évtized végéig 96 százalékra süllyedhet a Bloomberg elemzése szerint, vagyis hiába vannak ambiciózus elképzelések más országokban is az LFP-akkumulátorokkal kapcsolatban, megmarad a kínai dominancia a piacon, az ott felhalmozott szakértelem legalábbis aligha megkerülhető.
Mindez a már fentebb említett tendencia miatt érdekes, miszerint egyre több autógyár választja a kínai LFP-cellákat, amelyek tavaly a legolcsóbb alternatívát jelentették a piacon. Közéjük tartozik például a Tesla, ami a sanghaji gyárában készült modelljeit már most LFP-s akkumulátorokkal szereli fel, és hamarosan a technológiában élen járó CATL-el együttműködve építheti új LFP akkumulátorgyárát az Egyesült Államokban. Hasonló lépésre szánta el magát a Ford is, szintén a CATL-t választva partnerként, sőt, a Mercedes és a Volkswagen is elköteleződni látszik a technológia mellett.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői mindeközben a kínai iparnak való kiszolgáltatottság mérséklésén igyekeznek, ami az akkumulátorok mellett például a napelemeket tekintve és számos, a zöld átállás révén előtérbe kerülő termékkategóriában is egyre erősebb. Az erre hivatott szabályok meghozása és befektetett dollármilliárdok ellenére a piaci körülmények a kínai beszállítók felé orientálják a cégeket, sőt, a CATL európai üzemlétesítéseit egyáltalán nem bánják a helyi a kormányok: a debreceni beruházást 320 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány és a németországi Arnstadtban nemrégen átadott CATL-üzem hírét is széles körben üdvözölték az ottani politikusok.
Az LFP-cellák térnyerése már a közelmúltban is tapasztalható volt, piaci részesedése 2021 januárja és 2022 szeptembere között 17 százalékról 31 százalékra nőtt, igaz, ez szinte kizárólag a Tesla és a BYD elektromos autóiba épített akkumulátorcsomagok révén történt. A folytatást tekintve pedig semmi biztosat nem lehet mondani, ugyanis a lítium ára a tavalyi év legvége óta sok elemző meglepetésére csökken, igaz, még mindig viszonylag magas, és többek szerint a lefelé mutató trend csak átmeneti. A zömmel afrikai, a gyermekek dolgoztatásától és borzasztó munkakörülményekről elhíresült kobaltkitermelők által szabott árakon azonban már érződik a technológiaváltás.
Az ártöbblet ellenére az NMC-cellák megmaradhatnak a drágább típusokban és a kifejezetten hatótávolságra optimalizált modellekben. Eközben az LFP-s akkumulátorok alacsonyabb teljesítménysűrűségét a kedvezőbb költségek mellett a műszaki előnyeik is kompenzálhatják: jobban viselik a teljes töltöttséget, kevésbé robbanás- és tűzveszélyesek és az élettartamuk akár kétszer hosszabb lehet az NMC-s akkumulátorokéhoz képest.
Tech
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.
Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán
Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
