Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2022. november 2. 13:53 Támogatói tartalom, Tech

A 11 és 16 évesek közel ötödével próbált már kapcsolatba kerülni idegen a neten

Egy nagyobb vállalat vezetője családjával ment el vacsorázni, ami alatt odaadta telefonját kisgyerekének játszani. Egyszer csak megjelent a képernyőn egy több milliós utalásról szóló jóváhagyási kérés, amelyet a gyerek reflexből leokézott egy ujjnyomással.

Ilyen és ehhez hasonló anekdoták követték egymást a Magyar Telekom által szervezett múlt heti panelbeszélgetésen, amely a digitális szülőség kihívásait járta körbe. 

A beszélgetést ide kattintva lehet megnézni:

A történetek értelemszerűen csak utólag és kívülről szórakoztatóak, mégis találóan szemléltetik a digitalizáció terjedésével járó, korábban elképzelhetetlen élethelyzeteket. Hasonló felemlegetett online baleset volt egy lyukas órán megrendelt 240 pizzáról szóló történet.

Az esetek jól mutatják, hogy míg hagyományosan akkor félthették gyereküket a szülők, ha nem velük volt, most már akkor sincs biztonságban, ha mellettük ül a kanapén.

Az online biztonság és a digitális edukáció szerepe egyre inkább meghatározó a mindennapokban, mivel egyre fiatalabbak töltenek el egyre több időt online. A médiahatóság tavalyi felmérése szerint 2017-ről 2020-ra közel duplájára nőtt a telefonnal rendelkezők aránya a 7-8 évesek között, így a korosztály negyede rendelkezett ilyen eszközzel. 

A digitalizáció terjedése a veszélyeket is növeli. A felmérés szerint a 11 és 16 évesek közel ötödével próbált kapcsolatba kerülni egy idegen, ami kétszeres növekedés három év alatt. A 15-16 évesek közel harmada tart kapcsolatot olyan „ismerősökkel”, akiket személyesen sohasem látott. 

A gyerekek és így családjaik életét egyre inkább meghatározó jelenség miatt szervezett konferenciát és workshopot a digitális szülőségről a Magyar Telekom a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvánnyal, azzal a céllal, hogy tanácsokkal segítsenek tanárokat és szülőket. 

A konferencia amiatt volt sajátos, hogy nem külső szakértők javasoltak a mindennapokban nehézkesen adaptálható, laikusok számára túlságosan összetett megoldásokat, hanem maguk a főszereplők képviseltették magukat: hétköznapi – bár jól ismert – szülők és gimnáziumba járó gyerekek. 

Bizalmi viszony

A konferencia gerincét adó panelbeszélgetésen a médiahatóság, a Magyar Telekom és egy alkotópedagógiai műhely szakértője mellett a szülői oldalt Görög Zita modell-műsorvezető és Magyarósi Csaba vlogger képviselte, és rajtuk kívül három gimnazista is jelen volt. 

Bár a digitális szülőség előtti kihívásokat különböző aspektusokból közelítették meg a résztvevők, az egész beszélgetést ugyanaz a nézőpont uralta: tiltás helyett együttműködés és bizalmi viszony kiépítése.

Több résztvevő is eltérően gondolkodott a gyakorlati alkalmazásról – míg az egyik szülő gyereke 6 évesen mobilozhat, a másik 10 éves gyereke még nem – abban valamennyien egyetértettek, hogy a gyerekek és a szülő közötti bizalmi viszony kialakítása kulcskérdés. 

“Büszke vagyok arra, hogy a lányom már a harmadik mondatnál szólna, ha ráírna egy srác” – mondta Görög Zita, aki szerint egészen kicsit kortól úgy kell szocializálni a gyerekeket, hogy erős legyen a bizalom és merjen szólni szüleinek, ha problémái akadnak. 

“Szánjuk rá az időt a gyerekre, hogy kialakuljanak olyan készségei, amelyekkel önállóan fel tudja mérni az esetleges veszélyeket” – mondta Magyarósi Csaba. Szerinte a felnőttek felelőssége, hogy megtanítsák a gyerekeket felelősen használni az új technológiákat, ahogy a szülők tanítják meg azt is gyerekünknek, hogy ne vetkőzzön társaságban vagy ne álljon szóba idegenekkel.

Tiltás helyett beszélgetés

A résztvevők arról is beszéltek, hogy a mobilhasználatot sokszor jutalmazásként vagy fegyelmezésként használják szülők. Ez viszont nem feltétlenül előremutató, mert ha jutalmazzuk, akkor még inkább vágyottá tesszük a mobilozást, ha pedig büntetjük, az megtöri a bizalmi kapcsolatot: ha éppen veszélybe kerül az online térben, nem fogja elmondani a szüleinek. 

A tiltás amiatt sem vezet messzire, mert ha saját készüléke nem is lesz, az osztálytársakkal így is kiköthet felnőtt tartalmaknál. A kitettségtől tehát nem lehet teljesen megóvni, ezért is fontos, hogy a szülők sokat beszélgessenek a gyerekkel, és ha előjön egy kockázatos helyzet, akkor jól tudjon dönteni. 

A résztvevő gimnazisták is arról beszéltek, hogy minél jobban tiltva van valami, annál jobban vágynak rá. Így szerintük inkább az működik és épít a szülőkkel bizalmi kapcsolatot, ha együttműködnek és tudnak kompromisszumot kötni. “Fontos, hogy a szülők legyenek nyitottak az új dolgokra, mert ami új, nem feltétlenül rossz. Muszáj haladni a korral” – mondta egyikük. 

A gyerekeknek is fontos a szülői támogatás, mert a környezetük nyomása miatt még ha akarnának, akkor is nehéz lenne kimaradna a folyamatos online jelenlétből. Az egyik gyerek arról számolt be, hogy “egy hétig olyan helyzetben volt, hogy a szüleinél volt a telefonja”, és a szülei ekkor arra csodálkoztak rá, hogy mennyi üzenetet kapott ez idő alatt. “Több mint 500 üzenetet kaptam és ekkor szembesültem azzal, hogy az időm felét kiteszi az online élet” – mondta. 

A panelrésztvevők gondolatai számos esetben egybeestek Gyurkó Szilviáéval, aki a társrendező Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője. A konferencián Gyurkó hét pontban foglalta össze, hogy mi vihet közelebb a digitális szülőséghez: 

Ahol a gyerek van, ott kell szülőnek lenni. Ha ez a digitális térben van, akkor a szülőknek is szükséges képbe kerülniük, hogy tudják a számukra talán alapból idegen közegben támogatni a gyereküket. 

  • A szülőtől nem válasz, hogy nem ért hozzá. A szülőség tanulható – pelenkázni vagy kúpot adni sem tud senki alapból -, így ha ma valamit nem ért, azt holnapra megtanulhatja. 
  • Nem kell tökéletes szülőnek lenni – a szülőség egy folyamat, egy közös út, ami mind a gyereket, mind a szülőt formálja. A gyerek pedig “piszkosul méltányolja a próbálkozásainkat”, azaz értékelik, ha megpróbálja a szülő megérteni, támogatni őket. 
  • A vita természetes. A digitális térrel kapcsolatban is természetes, ha nem ért egyet szülő és gyerek, ha viták előre – kompromisszumok felé – visznek.  A digitális szülőség ne abból álljon, hogy a gyereket kontrollálja a szülő, hanem abból, hogy kérdez és a közös megoldást keresi. 
  • A gyereket is be kell hozni a közös döntésekbe. Eljárt az idő afelett, hogy “okos felnőttek” szorosan védik a gyerekeket, ehelyett a biztonságos közeg megteremtése lehet a cél, amiben a gyerek képessé válik, hogy jól boldoguljon. A gyerek részvétele nélkül semmit nem ér a digitális biztonság, mert sosem jutunk el addig, hogy mindenre felkészüljünk. 
  • A világtörténelemben a szülők mindig is tanultak a gyerekektől, mert számos innováció először köztük terjedt el, mint például a bicikli. A gyerekek trendszetterek és mindig a szülők előtt jártnak, ebből a szempontból a digitális világ sem kivételes. 
  • Komoly felelőssége van a szabályozó szerveknek és a digitális teret uraló cégeknek. Nem egyedül a szülők felelőssége a gyerekek részvétele a digitális világban, hanem az azt kialakító és ellenőrző intézményeké is. 

Gyurkó Szilvia előadása és a panelbeszélgetés után pedig szintén a leginkább érintettekkel, a szülők aktív részvételével folytatódott az esemény. A vendégként érkező szülők négy workshop közül választhattak, és ezeken a kiscsoportos foglalkozásokon többek között a szülői önbizalom fejlesztéséről vagy az online tér biztonságosabbá tételéről szerezhettek ismereteket. 

A tudatosdigitalis.hu weboldalon tippeket találunk, hogyan tehetjük biztonságosabbá a gyerekek okoseszközeit, és tesztelhetjük, mennyire vagyunk tudatos posztolók a gyerekeinkkel kapcsolatban.

 A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.

Támogatói tartalom Tech digitális biztonság gyerekek online lét szülők támogatói tartalom Telekom Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Évi 711 milliárd dollár: ennyi lenne a Föld túlélésének ára

Úgy tűnik, árcédulát kell rakni a természetre ahhoz, hogy ne pusztítsuk el.

Bucsky Péter
2022. november 23. 13:16 Támogatói tartalom, Tech, Vállalat

Kisvállalkozások a kiberbűnözők célkeresztjében

A koronavírus-járvány óta háromszorosára növekedett a kibertámadások száma. A támadások automatizációja és a hibrid munkavégzés terjedése miatt egyre nagyobb a digitális vállalati szolgáltatások fenyegetettsége is. A vállalkozások kiberbiztonsági kérdésekben ma már a nagy technológiai cégek szakembereit is segítségül hívhatják.

Debreczeni Anna
2022. november 22. 17:50 Pénz, Támogatói tartalom

Nem fogod elhinni, de van, ahol olcsóbb a csokimikulás, mint tavaly

Utánajártunk, mennyibe kerülnek a Mikulás-nap környékén tipikusan keresett édességek most négy áruházláncban.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. november 25. 19:33 Közélet, Vállalat

Tarlós célját is teljesíti Karácsony a milliárdos nyereségű FCSM visszavásárlásával

Amellett, hogy egységesen kezelheti a jövőben a főváros a vízi közműveket, egy régi konfliktus is lezárulhat a csatornázási művek külföldi befektetőjével.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Nagy Zsolt
2022. november 25. 09:03 Tech, Világ

Az oroszok a világ legfejlettebb elektronikai haditechnikáját vitték Ukrajnába, rá is faragtak

Az invázió első napjaiban lehengerlő erőt mutatott az orosz elektronikai hadviselés. Túlságosan erőset.