Hírlevél feliratkozás
Hidi János Hartvig Áron
2022. június 1. 16:33 Tech

Minden adott Magyarországon a szén-dioxid gazdaságos megkötésére és tárolására, mégsem használjuk ki

(Hidi János a Cambridge Econometrics fenntartható befektetések vezetője, Hartvig Áron a Cambridge Econometrics elemzője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Magyarország által is deklaráltan támogatott uniós cél, hogy 2050-re a gazdaság üvegházhatású gázkibocsátása nettó nullára csökkenjen, ami azt jelenti, hogy csupán annyi kibocsátás történjen, amennyit a kibocsátást elnyelő megoldások még éppen kompenzálni tudnak. Ehhez a jelenlegi ismereteink mellett szükség lesz egyes ipari kibocsátók esetén a szén-dioxid leválasztására és föld alatti tárolására is. Ennek a technológiai megoldásnak a hazai lehetőségeit vizsgáltuk iparági szakértők bevonásával, és arra jutottunk, hogy Magyarország ehhez viszonylag jó adottságokkal rendelkezik, és a jövőben bizonyos feltételek mellett megvalósíthatók lesznek ilyen projektek.

A CCS4CEE nevű kezdeményezés keretében a kelet-európai régióban készül egy átfogó elemzés arról, hogy a szén-dioxid leválasztására és tárolására épülő megoldásoknak milyen kilátásai vannak. (Az ide tartozó megoldások angol elnevezése carbon capture and storage, ennek rövidítése a CCS, ami már a magyar szakmai szóhasználatban is elterjedt, mi is így hivatkozunk rá a továbbiakban.) A kezdeményezés részeként hazai szakértők körében felmértük*A CCS4CEE kezdeményezés finanszírozója az EGT (Európai Gazdasági Térség) Alap és a Norvég Alap. Ezt a két pénzügyi alapot az Európai Unió 16 tagországának társadalmi és gazdasági fejlesztésére hozta létre és tartja fenn három ország, Izland, Liechtenstein és Norvégia. A projekt végrehajtásának kiemelt partnerei a WiseEuropa, a Bellona, a CIVITTA, az Energy Policy Group (EPG), valamint az Institute for European Integration., hogy milyenek a CCS-megoldások hazai kilátásai, és mit kellene tennünk annak érdekében, hogy ilyen beruházások itthon is megvalósulhassanak.

Az Európai Unió 2019-es Zöld megállapodása kimondta, hogy az unió hosszú távú versenyképessége és fenntartható működése csak akkor érhető el, ha sikerül az üvegházhatású gázkibocsátást jelentősen leszorítani. Ehhez 2030-ra legalább 55 százalékos csökkentésre lesz szükség az 1990-es szintekhez képest, 2050-re pedig a nettó klímasemlegesség a kitűzött cél. Számos klímaforgatókönyv készült az EU-ban és világszerte, amelyek részleteikben ugyan különböznek, de abban többnyire megegyeznek, hogy a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés tarthatósága érdekében minden ismert dekarbonizációs – azaz a légkörben található és oda kerülő szén-dioxid csökkentésére irányuló – technológiai lehetőség alkalmazására szükség lesz. A fenntarthatóság tehát – jelenlegi ismereteink mellett – a kibocsátás csökkentése mellett nehezen képzelhető el a szén-dioxid leválasztására és tárolására épülő megoldások nélkül.

A szén-dioxid föld alatti tárolókba történő sajtolása már évtizedek óta ismert és alkalmazott technológia. Az olaj- és gáziparban elterjedt módszer az olajkinyerés növelésére, amellyel fenntartják a tárolóban lévő nyomást. Korábban is felmerült már, hogy ezt a technológiát más iparágakban is hasznosítsák a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, azonban az akkori alacsony EU-s szén-dioxid-kvótaárak mellett nem térült volna meg a befektetés.

Miközben a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság javítása adják a dekarbonizációs lehetőségeink alapjait, és a várható kibocsátáscsökkentésnek mintegy 80 százaléka ezekhez köthető, vannak olyan nehezen dekarbonizálható tevékenységek, mint például a cementgyártás, acél-, vegyipar vagy a hulladékfeldolgozás, ahol a kibocsátásmentes működés egyelőre nem ismert, vagy túl drága alternatíva lenne. Ilyen esetekben megfontolandó, hogy a jelenlegi eljárás fenntartása mellett a gyártás során keletkezett szén-dioxidot a kibocsátás helyén leválasszák, és alkalmas föld alatti helyeken hosszú távra eltárolják. Emellett a szén-dioxid légkörből való kivonásának és eltárolásának is lehet szerepe a jövőben mint „negatív emissziós” technológiának, a légköri szén-dioxid-koncentráció csökkentése érdekében. Jelenleg még csak egy ilyen üzem működik, az izlandi Orca, amely a levegőt szűrve választja le és tárolja el a szén-dioxidot.

Ezek a technológiai megoldások azonban jelenleg még csak kis volumenben működnek, évente mindössze 40 millió tonna szén-dioxidtól mentesítik a légkört. A 2050-es nettó zéró cél elérése érdekében azonban ennek az értéknek több mint százszorosára kellene növekednie. (Az emberiség éves szén-dioxid-kibocsátását 55 milliárd tonnára teszik a szakértők.) A cél azonban elérhető, amennyiben az iparági szereplők, a kormányzatok és a technológia fejlesztői összefognak és egyértelmű szabályozási, állami és piaci ösztönzők mentén elérik, hogy a CCS-technológia költségei csökkenjenek, így az széles körben elterjedjen.

A globális cél eléréséhez Magyarország is jelentősen hozzájárulhat. Ugyan itthon még nem került nyilvánosságra kifejezetten a CCS széles körű megvalósítására vonatkozó stratégia, vannak kapcsolódó tervek, amelyek építenek a CCS-re. Az egyik ilyen kiemelt dokumentum Magyarország nemzeti hidrogénstratégiája, amely 2030 után nagy mennyiségű, karbonszegény hidrogén előállításával számol. (A „karbonszegény” hidrogén előállításának egyik ismert módja, hogy a földgázból történő hidrogén kinyerése során keletkező szén-dioxidot mint mellékterméket leválasztják és eltárolják.) A karbonszegény hidrogén termelésének előnye, hogy már ismert technológiákkal történik, így elterjedése is gyorsabb lehet. Létezik ugyanakkor technológia a teljesen karbonmentes hidrogén előállítására is, ami megújuló energiaforrást alkalmaz, és vízbontással állítja elő a hidrogént. Ez egyelőre meglehetősen drága, valamint a megújuló energia és a szükséges elektrolizáló technológia is korlátosan elérhető. Arra azonban figyelni kell a szabályozás kialakításakor, hogy lehetőleg technológiasemleges legyen a beavatkozás, és ne korlátozza szükségtelenül az egyes alternatívákat a többi rovására.

A másik vonatkozó hazai stratégiai anyag a Nemzeti tiszta fejlődési stratégia, amely szintén megemlíti, hogy a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez szükség lesz CCUS-megoldásokra is. (A CCUS a CCS-megoldások bővebb köre, amelybe beleértik a leválasztott szén-dioxid hosszú távú hasznosítását is – angolul utilisation – nem csak föld alatti tárolását.) Ezek a dokumentumok azonban nem térnek ki a CCS-szel kapcsolatos részletekre, amelyek kidolgozására azonban szükség lesz ahhoz, hogy Magyarországon is elindulhassanak ilyen jellegű beruházások.

A hazai szakértőkkel készített interjúk során arra kerestük a választ, hogy mit lehetne tenni a közeljövőben annak érdekében, hogy CCS-megoldások Magyarországon is megvalósuljanak a következő évtizedekben.

A szakértői válaszok alapján a CCS hazai sikere érdekében jó adottságokkal rendelkezünk,

de ahhoz, hogy ezek meg is valósuljanak, szükség lesz iparági szabályozási, ösztönzési, támogatási, finanszírozási változásokra, és vannak szervezési és koordinációs teendők is.

A beszélgetések során általános tapasztalat volt, hogy a CCS legfontosabb hazai érintettjei már keresik az együttműködési lehetőségeket. A szén-dioxid-leválasztás költsége jelentősen függ a kibocsátott gáz koncentrációjától, így iparáganként eltérő a CCS alkalmazásához szükséges beruházás mértéke. Viszont ezek az iparágak nem feltétlenül rendelkeznek tapasztalattal a szén-dioxid-szállítás és -sajtolás terén, míg mások igen. Ennek a koordinációnak a gyorsításában a kormányzat sokat segíthet, például a CCS-hez kapcsolódó minisztériumi munkacsoport vagy más, kijelölt felelős szervezeti egység felállításával, ahol a szükséges szabályozói, technológiai és piaci ismeretek találkozhatnak.

Számos hazai érintett érzi úgy, hogy készen áll CCS-technológiák megvalósítására, de az induláshoz koordinációs, szabályozási és pénzügyi támogatásra van szüksége. Többek között nagyban elősegítené a CCS-megoldások elterjedését, ha például a hidrogénstratégiában említett karbonszegény hidrogén (ami CCS-technológiával is előállítható) számára piacot teremtenénk, például a közlekedésben vagy a mezőgazdaságban, a karbonszegény megoldások bizonyos arányú felhasználásának előírásával. Ha ennek köszönhetően létrejön egy – kezdetben még mesterséges – piac a karbonszegény hidrogénre, akkor a CCS-beruházások megtérülése kiszámíthatóbb lenne.

Ehhez az is szükséges, hogy a karbonszegény technológiával előállított termékeket (például hidrogén, műtrágya) meg lehessen különböztetni a hagyományosan előállított változataiktól. Ezt olyan tanúsítványok bevezetésével lehet elérni, amelyek igazolják az adott termék eredetét, vagyis ellenőrizhető módon bizonyítják, hogy milyen forrásból származnak és mekkora az előállításukhoz kapcsolódó karbonkibocsátás. A vásárlók pedig – akik piaci vagy egyéb előnyöket szerezhetnek a karbonszegény termékváltozatok alkalmazásával – hajlandók lehetnek akár magasabb árat fizetni a környezetkímélőbb termékért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit lehet nagy tételben nyereségesen gyártani szén-dioxidból?Bemutatjuk azokat az utakat, amelyeken a következő években reálisan el lehet indulni a profitorientált, de klímacélokat is szolgáló CO2-feldolgozás felé.

Szükség van továbbá a CCS-hez kapcsolódó szabályozási háttér pontosítására, többek között a szén-dioxid leválasztására, szállítására és tárolására vonatkozó műszaki szabványok, biztonsági elvárások, valamint a fenntarthatósági forrásokból való támogatási jogosultságok tisztázása érdekében.

A nemzeti energia- és klímastratégiába szervesen be kell építeni a CCS-megoldásokat, amihez egyértelmű, rövid és hosszú távú célkitűzések, szabályozói előírások és állami támogatások is szükségesek.

A közelmúltban kialakult EU-s szén-dioxid-kvótaárak mellett, valamint a jelenleg érvényes szabályozói környezetben már most is elképzelhető, hogy egyes CCS-beruházások megtérülnének. A számos hazai CCS-lehetőség közül itt elsősorban azok jöhetnek szóba, amelyek a legkedvezőbb helyzetben vannak, tehát a legalacsonyabb költségekkel megvalósítható a leválasztás és tárolás: ahol nagy tisztaságú ipari szén-dioxid keletkezik melléktermékként, és amelyek viszonylag közel helyezkednek el az alkalmas tárolókhoz. De még a kedvező esetekben is hátráltatja a megvalósítást a CCS-szel kapcsolatos bizonytalanság, mind a tényleges technológiai költségek, mind pedig a jövőben várható szén-dioxid-kvótaárak alakulásával kapcsolatban. Az állam ezt a bizonytalanságot enyhítheti azzal, ha hosszú távra rögzíti a letárolt szén-dioxidért járó kompenzációt (például a szén-dioxid-kvótaár és a CCS tényleges költségei közötti különbözet megfizetésével).

Első lépésként egy CCS-próbaprojekt elindítása ajánlható, amely során tesztelik a szabályozási háttér és a technológiai lehetőségek működőképességét, például egy nagy tisztaságú, ipari szén-dioxid-forrástól egy közeli, kimerült szénhidrogénmezőhöz történő elszállítással és tárolással, és folyamatosan figyelik és elemzik az esetleges környezeti és biztonsági kockázatokat. Hosszabb távon pedig kiterjedt földtani vizsgálattal kellene felmérni a hazai szén-dioxid-tárolási potenciált, különös tekintettel a mélyen elhelyezkedő sós vizes geológiai formációkra.

A CCS-kirakó elemei tehát mind megtalálhatók Magyarországon:

  • vannak olyan jelentős ipari szén-dioxid-kibocsátók, amelyek számára a CCS jelentheti a legolcsóbb klímasemlegességi megoldást;
  • vannak ismert és működőképes megoldások a szén-dioxid leválasztására és szállítására;
  • vannak föld alatti tárolási lehetőségek (egy részük ismert, mint egyes letermelt szénhidrogénmezők, másik részük még feltárásra vár, mint a sós vizes geológiai formációk), valamint
  • vannak olyan intézmények, ahol a szükséges szabályozói háttér és szaktudás rendelkezésre áll.

Továbbá egyre erősödő igény van a klímasemlegesség elérésére, amit támogat a hosszú távon várhatóan egyre magasabb szén-dioxid-kvótaár is. Némi pénzügyi támogatással, szigorodó szabályozói elvárásokkal, és az érintettek közti szorosabb koordinációval itthon is megvalósulhatnak majd CCS-beruházások.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szén-dioxid kiporszívózása a légkörből még mindig sci-fi, de már egyre kevésbéA vártnál gyorsabban csökkentik áraikat a cégek, amik képesek kivonni a légkörből a szén-dioxidot, de még így is messze vannak a versenyképességben a fáktól. Az iparág mindenesetre optimista.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA zöld hidrogén a mindent elsöprő megoldás?Új alkalmazásokban biztosíthat szén-dioxid-mentes energiát vagy alapanyagot a zöld hidrogén, de elterjedésének sikere nagyban függ a jövőbeli technológiáktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem tudják a klímakutatók, hogy miért, de hirtelen sokkal rosszabbak lettek a klíma-előrejelzésekHirtelen borulni látszik egy 40 éves szakmai konszenzus, de ennél is aggasztóbb, hogy nem tudják, mi az oka.

Tech CCS-technológia fenntarthatóság hidrogén klímaváltozás klímavédelem szén-dioxid Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Avatar
2022. december 1. 12:00 Tech

Több millió Iphone hiányzik majd a piacról a kínai óriásgyárban kitört zavargások miatt

Az Apple kulcsfontosságú gyártási központjában, Csengcsouban a tervezettnél valószínűleg közel 6 millióval kevesebb Iphone Pro telefont fognak legyártani – írja a Bloomberg egy meg nem nevezett bennfentesre hivatkozva.

Bőgel György
2022. november 29. 16:29 Tech

Úgy tűnik, nem egy újabb dotkomlufi durran a techszektorban, de attól még fájni fog

Két évtizeddel ezelőtt alapjaiban remegett meg a tech-szektor. A mostani válság újult erővel esik neki, de a visszaesés okai korántsem azok, mint a dotkomlufi idején.

Kabos Eszter
2022. november 26. 14:34 Tech, Világ

A legnagyobb nyertesek között vannak a magyarok a roamingdíjak eltörlése nyomán

Az európai fogyasztók nyertek a roamingárak letörésével, a magyar felhasználók a legnagyobb nyertesek közé tartoznak.

Fontos

Forint Ferenc
2022. december 3. 07:25 Élet, Támogatói tartalom

Lakáshitel: vége felé közeledhet a kamatemelkedés?

Végre megcsillan a fény az alagút végén, ugyanis a hitelkamatokat befolyásoló egyes pénzpiaci mutatók már csökkenésnek indultak.

Stubnya Bence
2022. december 2. 17:25 Adat, Pénz

Orbán bejelentése elgáncsolta a tárgyalásokat a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emeléséről

Közel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.