Hírlevél feliratkozás
Hidi János Hartvig Áron
2022. június 1. 16:33 Tech

Minden adott Magyarországon a szén-dioxid gazdaságos megkötésére és tárolására, mégsem használjuk ki

(Hidi János a Cambridge Econometrics fenntartható befektetések vezetője, Hartvig Áron a Cambridge Econometrics elemzője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Magyarország által is deklaráltan támogatott uniós cél, hogy 2050-re a gazdaság üvegházhatású gázkibocsátása nettó nullára csökkenjen, ami azt jelenti, hogy csupán annyi kibocsátás történjen, amennyit a kibocsátást elnyelő megoldások még éppen kompenzálni tudnak. Ehhez a jelenlegi ismereteink mellett szükség lesz egyes ipari kibocsátók esetén a szén-dioxid leválasztására és föld alatti tárolására is. Ennek a technológiai megoldásnak a hazai lehetőségeit vizsgáltuk iparági szakértők bevonásával, és arra jutottunk, hogy Magyarország ehhez viszonylag jó adottságokkal rendelkezik, és a jövőben bizonyos feltételek mellett megvalósíthatók lesznek ilyen projektek.

A CCS4CEE nevű kezdeményezés keretében a kelet-európai régióban készül egy átfogó elemzés arról, hogy a szén-dioxid leválasztására és tárolására épülő megoldásoknak milyen kilátásai vannak. (Az ide tartozó megoldások angol elnevezése carbon capture and storage, ennek rövidítése a CCS, ami már a magyar szakmai szóhasználatban is elterjedt, mi is így hivatkozunk rá a továbbiakban.) A kezdeményezés részeként hazai szakértők körében felmértük*A CCS4CEE kezdeményezés finanszírozója az EGT (Európai Gazdasági Térség) Alap és a Norvég Alap. Ezt a két pénzügyi alapot az Európai Unió 16 tagországának társadalmi és gazdasági fejlesztésére hozta létre és tartja fenn három ország, Izland, Liechtenstein és Norvégia. A projekt végrehajtásának kiemelt partnerei a WiseEuropa, a Bellona, a CIVITTA, az Energy Policy Group (EPG), valamint az Institute for European Integration., hogy milyenek a CCS-megoldások hazai kilátásai, és mit kellene tennünk annak érdekében, hogy ilyen beruházások itthon is megvalósulhassanak.

Az Európai Unió 2019-es Zöld megállapodása kimondta, hogy az unió hosszú távú versenyképessége és fenntartható működése csak akkor érhető el, ha sikerül az üvegházhatású gázkibocsátást jelentősen leszorítani. Ehhez 2030-ra legalább 55 százalékos csökkentésre lesz szükség az 1990-es szintekhez képest, 2050-re pedig a nettó klímasemlegesség a kitűzött cél. Számos klímaforgatókönyv készült az EU-ban és világszerte, amelyek részleteikben ugyan különböznek, de abban többnyire megegyeznek, hogy a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés tarthatósága érdekében minden ismert dekarbonizációs – azaz a légkörben található és oda kerülő szén-dioxid csökkentésére irányuló – technológiai lehetőség alkalmazására szükség lesz. A fenntarthatóság tehát – jelenlegi ismereteink mellett – a kibocsátás csökkentése mellett nehezen képzelhető el a szén-dioxid leválasztására és tárolására épülő megoldások nélkül.

A szén-dioxid föld alatti tárolókba történő sajtolása már évtizedek óta ismert és alkalmazott technológia. Az olaj- és gáziparban elterjedt módszer az olajkinyerés növelésére, amellyel fenntartják a tárolóban lévő nyomást. Korábban is felmerült már, hogy ezt a technológiát más iparágakban is hasznosítsák a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, azonban az akkori alacsony EU-s szén-dioxid-kvótaárak mellett nem térült volna meg a befektetés.

Miközben a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság javítása adják a dekarbonizációs lehetőségeink alapjait, és a várható kibocsátáscsökkentésnek mintegy 80 százaléka ezekhez köthető, vannak olyan nehezen dekarbonizálható tevékenységek, mint például a cementgyártás, acél-, vegyipar vagy a hulladékfeldolgozás, ahol a kibocsátásmentes működés egyelőre nem ismert, vagy túl drága alternatíva lenne. Ilyen esetekben megfontolandó, hogy a jelenlegi eljárás fenntartása mellett a gyártás során keletkezett szén-dioxidot a kibocsátás helyén leválasszák, és alkalmas föld alatti helyeken hosszú távra eltárolják. Emellett a szén-dioxid légkörből való kivonásának és eltárolásának is lehet szerepe a jövőben mint „negatív emissziós” technológiának, a légköri szén-dioxid-koncentráció csökkentése érdekében. Jelenleg még csak egy ilyen üzem működik, az izlandi Orca, amely a levegőt szűrve választja le és tárolja el a szén-dioxidot.

Ezek a technológiai megoldások azonban jelenleg még csak kis volumenben működnek, évente mindössze 40 millió tonna szén-dioxidtól mentesítik a légkört. A 2050-es nettó zéró cél elérése érdekében azonban ennek az értéknek több mint százszorosára kellene növekednie. (Az emberiség éves szén-dioxid-kibocsátását 55 milliárd tonnára teszik a szakértők.) A cél azonban elérhető, amennyiben az iparági szereplők, a kormányzatok és a technológia fejlesztői összefognak és egyértelmű szabályozási, állami és piaci ösztönzők mentén elérik, hogy a CCS-technológia költségei csökkenjenek, így az széles körben elterjedjen.

A globális cél eléréséhez Magyarország is jelentősen hozzájárulhat. Ugyan itthon még nem került nyilvánosságra kifejezetten a CCS széles körű megvalósítására vonatkozó stratégia, vannak kapcsolódó tervek, amelyek építenek a CCS-re. Az egyik ilyen kiemelt dokumentum Magyarország nemzeti hidrogénstratégiája, amely 2030 után nagy mennyiségű, karbonszegény hidrogén előállításával számol. (A „karbonszegény” hidrogén előállításának egyik ismert módja, hogy a földgázból történő hidrogén kinyerése során keletkező szén-dioxidot mint mellékterméket leválasztják és eltárolják.) A karbonszegény hidrogén termelésének előnye, hogy már ismert technológiákkal történik, így elterjedése is gyorsabb lehet. Létezik ugyanakkor technológia a teljesen karbonmentes hidrogén előállítására is, ami megújuló energiaforrást alkalmaz, és vízbontással állítja elő a hidrogént. Ez egyelőre meglehetősen drága, valamint a megújuló energia és a szükséges elektrolizáló technológia is korlátosan elérhető. Arra azonban figyelni kell a szabályozás kialakításakor, hogy lehetőleg technológiasemleges legyen a beavatkozás, és ne korlátozza szükségtelenül az egyes alternatívákat a többi rovására.

A másik vonatkozó hazai stratégiai anyag a Nemzeti tiszta fejlődési stratégia, amely szintén megemlíti, hogy a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez szükség lesz CCUS-megoldásokra is. (A CCUS a CCS-megoldások bővebb köre, amelybe beleértik a leválasztott szén-dioxid hosszú távú hasznosítását is – angolul utilisation – nem csak föld alatti tárolását.) Ezek a dokumentumok azonban nem térnek ki a CCS-szel kapcsolatos részletekre, amelyek kidolgozására azonban szükség lesz ahhoz, hogy Magyarországon is elindulhassanak ilyen jellegű beruházások.

A hazai szakértőkkel készített interjúk során arra kerestük a választ, hogy mit lehetne tenni a közeljövőben annak érdekében, hogy CCS-megoldások Magyarországon is megvalósuljanak a következő évtizedekben.

A szakértői válaszok alapján a CCS hazai sikere érdekében jó adottságokkal rendelkezünk,

de ahhoz, hogy ezek meg is valósuljanak, szükség lesz iparági szabályozási, ösztönzési, támogatási, finanszírozási változásokra, és vannak szervezési és koordinációs teendők is.

A beszélgetések során általános tapasztalat volt, hogy a CCS legfontosabb hazai érintettjei már keresik az együttműködési lehetőségeket. A szén-dioxid-leválasztás költsége jelentősen függ a kibocsátott gáz koncentrációjától, így iparáganként eltérő a CCS alkalmazásához szükséges beruházás mértéke. Viszont ezek az iparágak nem feltétlenül rendelkeznek tapasztalattal a szén-dioxid-szállítás és -sajtolás terén, míg mások igen. Ennek a koordinációnak a gyorsításában a kormányzat sokat segíthet, például a CCS-hez kapcsolódó minisztériumi munkacsoport vagy más, kijelölt felelős szervezeti egység felállításával, ahol a szükséges szabályozói, technológiai és piaci ismeretek találkozhatnak.

Számos hazai érintett érzi úgy, hogy készen áll CCS-technológiák megvalósítására, de az induláshoz koordinációs, szabályozási és pénzügyi támogatásra van szüksége. Többek között nagyban elősegítené a CCS-megoldások elterjedését, ha például a hidrogénstratégiában említett karbonszegény hidrogén (ami CCS-technológiával is előállítható) számára piacot teremtenénk, például a közlekedésben vagy a mezőgazdaságban, a karbonszegény megoldások bizonyos arányú felhasználásának előírásával. Ha ennek köszönhetően létrejön egy – kezdetben még mesterséges – piac a karbonszegény hidrogénre, akkor a CCS-beruházások megtérülése kiszámíthatóbb lenne.

Ehhez az is szükséges, hogy a karbonszegény technológiával előállított termékeket (például hidrogén, műtrágya) meg lehessen különböztetni a hagyományosan előállított változataiktól. Ezt olyan tanúsítványok bevezetésével lehet elérni, amelyek igazolják az adott termék eredetét, vagyis ellenőrizhető módon bizonyítják, hogy milyen forrásból származnak és mekkora az előállításukhoz kapcsolódó karbonkibocsátás. A vásárlók pedig – akik piaci vagy egyéb előnyöket szerezhetnek a karbonszegény termékváltozatok alkalmazásával – hajlandók lehetnek akár magasabb árat fizetni a környezetkímélőbb termékért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit lehet nagy tételben nyereségesen gyártani szén-dioxidból?Bemutatjuk azokat az utakat, amelyeken a következő években reálisan el lehet indulni a profitorientált, de klímacélokat is szolgáló CO2-feldolgozás felé.

Szükség van továbbá a CCS-hez kapcsolódó szabályozási háttér pontosítására, többek között a szén-dioxid leválasztására, szállítására és tárolására vonatkozó műszaki szabványok, biztonsági elvárások, valamint a fenntarthatósági forrásokból való támogatási jogosultságok tisztázása érdekében.

A nemzeti energia- és klímastratégiába szervesen be kell építeni a CCS-megoldásokat, amihez egyértelmű, rövid és hosszú távú célkitűzések, szabályozói előírások és állami támogatások is szükségesek.

A közelmúltban kialakult EU-s szén-dioxid-kvótaárak mellett, valamint a jelenleg érvényes szabályozói környezetben már most is elképzelhető, hogy egyes CCS-beruházások megtérülnének. A számos hazai CCS-lehetőség közül itt elsősorban azok jöhetnek szóba, amelyek a legkedvezőbb helyzetben vannak, tehát a legalacsonyabb költségekkel megvalósítható a leválasztás és tárolás: ahol nagy tisztaságú ipari szén-dioxid keletkezik melléktermékként, és amelyek viszonylag közel helyezkednek el az alkalmas tárolókhoz. De még a kedvező esetekben is hátráltatja a megvalósítást a CCS-szel kapcsolatos bizonytalanság, mind a tényleges technológiai költségek, mind pedig a jövőben várható szén-dioxid-kvótaárak alakulásával kapcsolatban. Az állam ezt a bizonytalanságot enyhítheti azzal, ha hosszú távra rögzíti a letárolt szén-dioxidért járó kompenzációt (például a szén-dioxid-kvótaár és a CCS tényleges költségei közötti különbözet megfizetésével).

Első lépésként egy CCS-próbaprojekt elindítása ajánlható, amely során tesztelik a szabályozási háttér és a technológiai lehetőségek működőképességét, például egy nagy tisztaságú, ipari szén-dioxid-forrástól egy közeli, kimerült szénhidrogénmezőhöz történő elszállítással és tárolással, és folyamatosan figyelik és elemzik az esetleges környezeti és biztonsági kockázatokat. Hosszabb távon pedig kiterjedt földtani vizsgálattal kellene felmérni a hazai szén-dioxid-tárolási potenciált, különös tekintettel a mélyen elhelyezkedő sós vizes geológiai formációkra.

A CCS-kirakó elemei tehát mind megtalálhatók Magyarországon:

  • vannak olyan jelentős ipari szén-dioxid-kibocsátók, amelyek számára a CCS jelentheti a legolcsóbb klímasemlegességi megoldást;
  • vannak ismert és működőképes megoldások a szén-dioxid leválasztására és szállítására;
  • vannak föld alatti tárolási lehetőségek (egy részük ismert, mint egyes letermelt szénhidrogénmezők, másik részük még feltárásra vár, mint a sós vizes geológiai formációk), valamint
  • vannak olyan intézmények, ahol a szükséges szabályozói háttér és szaktudás rendelkezésre áll.

Továbbá egyre erősödő igény van a klímasemlegesség elérésére, amit támogat a hosszú távon várhatóan egyre magasabb szén-dioxid-kvótaár is. Némi pénzügyi támogatással, szigorodó szabályozói elvárásokkal, és az érintettek közti szorosabb koordinációval itthon is megvalósulhatnak majd CCS-beruházások.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szén-dioxid kiporszívózása a légkörből még mindig sci-fi, de már egyre kevésbéA vártnál gyorsabban csökkentik áraikat a cégek, amik képesek kivonni a légkörből a szén-dioxidot, de még így is messze vannak a versenyképességben a fáktól. Az iparág mindenesetre optimista.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA zöld hidrogén a mindent elsöprő megoldás?Új alkalmazásokban biztosíthat szén-dioxid-mentes energiát vagy alapanyagot a zöld hidrogén, de elterjedésének sikere nagyban függ a jövőbeli technológiáktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem tudják a klímakutatók, hogy miért, de hirtelen sokkal rosszabbak lettek a klíma-előrejelzésekHirtelen borulni látszik egy 40 éves szakmai konszenzus, de ennél is aggasztóbb, hogy nem tudják, mi az oka.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech CCS-technológia fenntarthatóság hidrogén klímaváltozás klímavédelem szén-dioxid Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Pintér Róbert
2024. március 15. 04:36 Tech, Világ

Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb

Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.

Hidi János
2024. március 9. 04:36 Tech, Világ

Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán

Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.

Bucsky Péter
2024. március 8. 14:42 Támogatói tartalom, Tech

Magyar gyártású midibuszokkal tehető népszerűbbé a közösségi közlekedés

A hazai gyártású Mercedes-Benz Sprinterek átvették a vezető szerepet a midibuszok piacán.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.