A koronavírus járvány kétségtelen legnagyobb nyertese a technológiai szektor. Legalábbis azok az ismert tech-cégek, amelyeknek  részvényeivel tőzsdén kereskednek. Nem olyan egyértelmű azonban a helyzet, ha összességében a technológiai cégek, különösen a startupok helyzetét vizsgáljuk.

Az jól látható, hogy az amerikai tőzsdék sztárjai a big-tech cégek voltak: az Amazon, Alphabet (Google), Facebook vagy éppen az Apple papírok árazása meredeken felfelé indult. Ez nem is csoda, hiszen a kisbefektetők úgy látták, hogy a koronavírus járvány elhozta a digitalizáció aranykorát, így nem lehet rossz befektetés ezeknek a papírjait megvásárolni. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖmlik a befektetők pénze a technológiai cégekbeAz óriáscégek helyett hamarosan a kisebb és a kezdő vállalatok felé fordulhat a figyelem, de egyes technológiák hosszú távú értéke csak a járvány után derül ki.

Míg a legnagyobb cégek árazásánál egyre többször felmerül, hogy nem éppen egy újabb tech-buborékot fújnak a befektetők, térségünkben messze nincsen ilyen veszély. Sőt, sokkal inkább alulértékeltek a régiós technológiai cégek.

Megfontoltabb, de biztosabb régiós növekedés

Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding alapító-ügyvezetője

Magyarországon, de az egész kelet-közép-európai régióban igazán jó lehetőség van startup cégek építésében – véli Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding alapító-ügyvezetője. Régiónkban sosem alakult ki a tech-cégek körüli buborékfújás, sokkal inkább a valós üzleti teljesítmény számít, nálunk nem igazán adna senki milliárd dollárokat olyan cégekért, amelyek nemhogy profitot, de sokszor még bevételt sem termelnek. Ez a konzervatív hozzáállás egyrészt nehezíti a világra szóló sikercégek létrejöttét, viszont sokkal kisebb a bukás esélye.

A hazai tech-cégek fejlődése szempontjából a koronavírus járvány új lehetőségeket is nyitott. Mivel a fogyasztókat közvetlen megcélzó startupok építése jóval költségesebb, és a nemzetközi brandépítés, marketing és reklám koordináció igen nehézkes egy kisebb piacú országból kiindulva, eddig is inkább az üzleti megoldások fejlesztésében voltak jobbak a hazai cégek. 

Hiába tűnik egységesnek az európai piac, a fogyasztóknak szóló termékeknél nagyon jelentősek az elvárásokban és nem ritkán a szabályozásban az eltérések. Az üzleti felhasználóknál már jóval kisebbek a különbségek, de azért itt is fontos a helyi szociális háló – a kapcsolatoknak nagy szerepe van az értékesítésben.

A koronavírus járvány kényszerűségből egyszerűsítette és rövidítette az üzleti megrendeléseket.

Ez pedig a régiós, így a magyar startupoknak is jó lehetőség: a cégek digitalizációs kényszere miatt sokkal nyitottabbá váltak más országokból is igénybe venni digitális megoldásokat – foglalta össze tapasztaltaikat Oszkó Péter.

Bár a laikus befektetőknek úgy tűnhet, hogy a karantén a Zoom és a Netflix aranykorát hozta el, az ilyen lakossági szolgáltatások iránt inkább csökkenni fog majd a kereslet, ha ez emberek személyesen is találkozhatnak majd hamarosan, ismét mehetnek moziba és szórakozni. Az üzleti világban nem volt ilyen látványos hatása a koronavírus járványnak, de sokkal mélyrehatóbbak és hosszabb távúak lesznek a változások.

És hogy miért jó hír ez a magyar tech startupoknak és befektetőknek? Nálunk olcsóbbak a bérek, és sosem alakult ki a túl bő források miatt pénzégetési kultúra. Nálunk 2-3 millió euróból lehet egy olyan céget létrehozni, ami 5 millió euró árbevételt ér el. Ugyanilyen eredményt nyugaton inkább 15 millió euróból szokták felépíteni. Régiónkban ez igen szép hozamot jelent a befektetőknek és az alapítóknak is, míg nyugaton egy ilyen cég veszteséget jelent.

Kihívás azonban, hogy honnan szerezzenek a kezdő, gyorsan fejlődő vállalkozások forrást? Hazai szemmel nézve úgy is tűnhet, hogy óriási forrásbőség jött el az uniós és állami pénzeknek köszönhetően. Ez azonban nemzetközi összehasonlításban már nem így tűnik. 2018-ban az egész régiónkba, a Baltikumtól a Balkánig rekord összegű, 1,8 milliárd eurós forrásbevonást tudott végrehajtani a kockázati-tőke iparág.  Mindez alig 2 százalékát tette ki az európai 97,3 milliárd dolláros befektetési összegnek.

Az állami és EU-s források aránya Magyarországon a teljes kockázati-tőke forrásoknak 80-90 százalékát tehetik ki, ami regionális szinten is magas. Ezeknek fontos szerepe van a technológiai szektor felépítésében, de nem tudják teljes mértékben kiváltani a piaci szereplőket. Az uniós források például a nemzetközi terjeszkedés finanszírozását nem igazán teszik lehetővé. 

Minél több sikeres hazai startupot építenek és adnak fel, annál több befektető, forrás és szakmai tapasztalat lesz a szektorban – erre pedig már itthon is akad szép számmal példa. Kevés azonban az olyan kockázati-tőkealap, amely piaci alapú befektetőtől tudott forrásokat bevonni. A startupok számára az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában adottság még a tőzsdei forrásbevonás, és ezt már a régiónkban is egyre több országban fedezik fel. Itthon azonban még nem igazán van erre példa.

Az OXO Technologies Holding ezért egy olyan megoldást keresett, amivel a startupok új forráshoz tudnak jutni, a befektetői kockázatokat viszont alacsonyan tudják tartani. Több olyan céget szeretnének egy portfólióba rendezve a Budapesti Értéktőzsdére bevezetni, amelyek jó eredményeket tudnak felmutatni. Ezzel a hazai intézményi- és kisbefektetők számára is megnyílhat a lehetőség a tech-befektetésekre. 

A cél pedig az lenne, hogy a példát követve a nyilvános piacokon is értékelhető üzleti eredményeket felmutató technológiai cégek önállóan is meg tudjanak majd a hazai tőzsdén jelenni, ehhez szeretnék az utat kitaposni – foglalta össze terveiket Oszkó Péter.

A cikk megjelenését az OXO Technologies Holding Zrt. támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast Támogatói tartalom Tech kockázati tőke OXO Technologies Holding podcast startup Olvasson tovább a kategóriában