Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. május 26. 17:02 Tech

Elon Musk űrkapszulájával beérte a szovjet űrtechnika színvonalát

Szerdán először készül embert az űrbe juttatni egy amerikai magáncég. A SpaceX Crew Dragon fantázianevű űrhajója első ránézésre nem sokban különbözik még Jurij Gagarin Vosztok-1 űrkapszulájától sem, egy gúla alakú kapszulába kis helyen kell meghúzniuk magukat az űrhajósoknak egy rakéta tetején. Természetesen a technológia teljesen más, de ahhoz képest mindenképp visszalépés lehet, hogy az 1980-as években az amerikai űrsikló programban a földre repülőként visszatérni képes eszközöket használtak.

Most viszont nem a komfort és a technológiai fejlődés az elvárás, hanem az, hogy legyen minél olcsóbb az űrutazás. Ezért a NASA saját programjainak költségvetését a 2000-es években egyre inkább visszavágták, ehelyett a magán űrrepülést kívánták erősíteni. Ennek lett a legnagyobb sztárja az Elon Musk vezette SpaceX.

18 év alatt jutott el oda az amerikai magáncég, hogy embert repít az űrbe.

 

A Falcon rakéta rendkívül fontos az Egyesült Államoknak. A világ regnáló szuperhatalmaként problémás volt, hogy nem rendelkeztek saját megbízható és rendszeresen használható rakétával. Űrhajósokat pedig csakis az ellenlábas oroszok segítségével tudtak az űrbe küldeni.

Ahogy az alábbi grafikonon látható, Amerika ismét tényező lett az alacsony és magas föld körül pályára küldött rakéták piacán. Európa vezető szerepét azonban csak megszorongatni tudták, leginkább az oroszoktól sikerült a piacot visszaszerezni.

 

A kilövések darabszámáról még lehet könnyen információt találni, a költségekről már kevésbé. A SpaceX már 50 millió dollárért biztosít egy kilövést – igaz, ez csak a visszatérő modul esetében ilyen olcsó, amikor jóval kevesebb terhet tudnak vinni. Normál kilövés esetében 62 millió dollárt jelöl meg a legtöbb forrás.

Az európai Ariane 5 rakéta hírek szerint 100 millió euróért elérhető. Egy kg űrbe juttatásának költsége azonban nagyban függ attól, hogy mennyi terhet szállítanak: márpedig hiába adnak meg elméleti maximumokat, a gyakorlatban ennek jó, ha felét viszik fel.

Elon Muskék teljesítménye azonban nem tűnik olyan nagynak, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az orosz Szojuz-2 fellövése összeállítástól függően 35-48 millió dollárba kerül.

Elon Musk SpaceX cégének óriási csinnadrattával sikerült az évtizedekkel korábbi technológiára építő orosz árszínvonalat elérni.

Fontos ezzel kapcsolatban, hogy egy sok évtizedes technológiával sikerült így egy szintre kerülnie a magáncégnek, hiszen a Szojuz alapjaiban egy 1973-as konstrukció, és az Ariane-5 is 1996 óta van szolgálatban. Ehhez képest nem túl nagy eredmény, amit a SpaceX elért.

De nem csak Amerikában vannak új megoldások: az Európai Űrhiavatal Airane-6 hordozórakétája egy az eddigieknél olcsóbb, moduláris rendszer lesz. Egy kilövés árát 70-115 millió euró körül tervezik, a kapacitástól függően, az olcsóbb a SpaceX rakétájához hasonló, a nagyobb jóval több hasznos terhet tud az űrbe juttatni.

 

A Falcon-9-cel egy korú orosz Proton-M nehézrakéta első sikeres útja 2001-ben volt. Igaz, hogy 65 millió dollárra becsülik egy kilövés árát, de legalább másfélszer több terhet tud az űrbe juttatni, mint az amerikai.

Közben Elon Musk szokásához híven teljesen irreális ígéreteket fogalmaz meg. A mostani Falcon-9-essel egy kilogramm űrbe juttatása a valós terhelési adatok szerint 5 ezer dollár körül alakul, de maximális kiterhelésnél is 3 ezer, néhány hete azt mondta be, hogy 10 dollárért is megoldható lesz szerinte egy kilogramm űrbe juttatása.

A valóságban azonban igen nehéz lenne megmondani a valós költségeket: egy hordozórakéta vagy űrhajó fellövése költségének legnagyobb részét a fejlesztés teszi ki. Így egy-egy misszió ára alapvetően attól függ, hogy mennyit lőnek fel belőle.

Az Airane-5 esetében az Európai Űrhivatal és az európai országok a kilövési költségeken felül is becslések szerint 30-40 millió euróval járulnak hozzá a költségekhez. Az oroszoknál is igen nehéz lenne megmondani, hogy mennyi az állami támogatás.

A piacinak mondott amerikai űriparban sem látjuk azonban a valós költségeket: a SpaceX eddig 3 milliárd dollár befektetést kapott. Emellett állami támogatások is százmillió dollár számra esnek be hozzájuk a NASA-tól, DARPA-tól és egyéb katonai kutatási vonalon. 

A cég bevételét 2 milliárd dollárra becsülik, az eredménye nem ismert, de szinte biztos, hogy masszívan veszteséges. A kilövésekért elkért 50 millió dollár körüli összeg pedig ebből a szempontból sem mond semmit, mivel a valós költség ennek a sokszorosa volt.

Az űrkutatás kiszervezése a NASA számára alapvetően nem is műszaki és hatékonyságbeli szempontból volt fontos. A folyamatos költségcsökkentések és programjaik leállítása után ez egy sokkal kedvezőbb helyzet: egyetlen céggel kötnek szerződést, fix árakat tudnak megadni, és elkerülik a közbeszerzést. Hiszen a SpaceX magáncégként már azzal szerződik, akivel akar.

A cég részvényesei csak részben ismertek, de a legnagyobb amerikai alapok, a Bank of America és a Google is megtalálhatók köztük. Azt csak az idő fogja eldönteni, hogy ez valóban egy fenntartható üzleti modell, vagy egy újabb technológiai buborék. De azért az is sejthető, hogy probléma esetén az amerikai állam sem hagyna egy ilyen céget összeomlani.

Tech ariane elon musk falcon nasa rakéta szojuz űrhajó Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Fabók Bálint
2020. október 20. 10:21 Tech

A napenergia a valaha volt legolcsóbb energiaforrás lett

Jóval nagyobb mértékben fog terjedni a napenergia az IEA szerint, mint azt két évvel ezelőtt becsülték.

Bucsky Péter
2020. október 12. 14:58 Támogatói tartalom, Tech

Az e-sportra érdemes fogadni

A koronavírus-járvány egyik legnagyobb nyerte az e-sport lett, de így sem futott fel az összes videojáték-fejlesztő forgalma.

Stubnya Bence
2020. október 11. 15:18 Közélet, Tech

„Régi vágású felfogást tükröz, amit Orbán az európai innovációról írt”

Nem az a lényeg, hogy katonai alapokra épül-e a k+f, a tehetséges magyar kutatók megtartásához pedig világos célokra van szükség - mondta a G7-nek adott interjúban Mariana Mazzucato olasz-amerikai közgazdász.

Fontos

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.