A technológiai fejlődés miatt az írott sajtó hamarosan összemosódik a rádióval: gépek segítenek hanggá alakítani a szöveget. Így akár mosogatás vagy vezetés közben meg is lehet hallgatni a minket érdeklő cikkeket, akár egy rádióműsort. Ahhoz persze, hogy a mesterséges hangzóanyag ne legyen unalmas dünnyögés, továbbra is szükség van emberi közreműködésre.

Az eddig is megoldható volt, hogy valaki felolvasson egy cikket egy diktafonba (például a nemrég bezárt Abcúg hírportál kísérletezett ezzel), de ez meglehetősen erőforrásigényes feladat: kell hozzá egy jó minőségű felvevő, egy csendes szoba, egy kellemes hangú felolvasó, és némi utólagos szerkesztés, hogy a nyelvbotlásokat eltávolítsuk a hanganyagból.

Mostanra azonban már számítógépes algoritmusok is képesek elvégezni ezt a feladatot: a Google néhány hete aktivált okoshangszóróin egy hírfelolvasó funkciót, amely a cég hírkereső szolgáltatásában szereplő hírekből olvas fel a felhasználó tartózkodási helyétől függően kiválasztott híreket – amelyek forrásául többek közt a CNN és a Reuters hírportáljainak cikkei szolgálnak. Egy ausztrál fejlesztő egy Roborah című podcastot is létrehozott, amelyben egy férfi és egy női hang beszélget különböző témákról. Ők azonban nem emberek, mindkettejüket mesterséges intelligencia vezérli.

Magyarul is felolvas a bemondórobot

Bár a Google szolgáltatása egyelőre az angol nyelvet támogatja, a keresőcég felhőalapú szövegfelolvasó szolgáltatása magyar szöveggel is elboldogul. A Centrál Média által üzemeltett Hírstart.hu hírkeresőjének fejlesztői erre alapozva egy olyan megoldást dolgoztak ki, ami majdnem teljesen automatikusan, minimális emberi közreműködéssel képes podcast műsorokat összeállítani a napi hírekből.

Az első kísérleti műsorok ezen az oldalon hallgathatók meg. Érdekesség, hogy a női robothang még fel is konferálja a híreket, és az automatika a rádióhíradóknál megszokott háttérzenét is kever a beszéd mellé. A jelenlegi változatában az algoritmusok a Hírstart.hu legnépszerűbb híreiből készítenek podcastként hallgatható, néhány perces, tematikus híradóműsort – magyarázta Virág Attila, a Hírstart.hu technologiai vezetője.

Emberi segítség nélkül még túl gépies a hang

Ahhoz, hogy az internetes hírek hallgatható anyaggá változzanak, egyelőre elengedhetetlen az emberi beavatkozás.  Bár automatika távolítja el a felolvasandó szövegből például a beillesztett képek aláírásait, vagy az ábrákat, a megfelelő hangsúlyozást egyes esetekben még manuálisan kell paraméterezni a Google felolvasómotorjának. Eltérően kell paraméterezni a robotbemondót a hírek gyors felolvasásához, mint mondjuk egy gasztronómiai kritika felolvasásához.

Az már most jól látszik, hogy a technológia alkalmas a rövid podcasthíradások mellett akár napi egy tucat vezércikk felolvastatására is. Bár egy operátortól igényel némi munkát a felparaméterezés, ez még mindig nagyságrendekkel kevesebb erőforrást igényel, mint egy emberrel mikrofonba olvastatni a szövegeket.

A kínai Baidu kereső fejlesztői már egy olyan beszédszintetizációs megoldást is kidolgoztak, amely csupán öt másodpercnyi digitálisan rögzített beszéd alapján képes valakinek a beszédstílusát utánozni. Bár a létező embereket utánzó deepfake videók megjelenése miatt a technológia megléte aggályos is lehet, egyben azt is megmutathatja, hová fejlődhet még ez a technológia.

A 24.hu és a G7 vezető tartalmai is egy-két hónapon belül podcastként hallgathatóvá válnak a Google felolvasójának hála, és ehhez elég lesz feliratkozni a minket érdeklő rovat csatornájára, amely folyamatosan jelzi a friss tartalmakat, az érdekeseket pedig akár offline hallgatásra is le lehet tölteni. A Hírstart androidos és iOS-es alkalmazásában egyébként már most is tesztelhető a felolvasórobot.

Itthonra most gyűrűzik be a podcast-láz

2019-ben Magyarországon egy sor új podcast adást indítottak be részben lelkes amatőr felhasználók, részben a népszerű hírportálok újságírói, akik ebben a formátumban könnyedebb stílusban tudják átbeszélni az aktuális trendeket egy írott cikknél. Indult már kifejezetten podcastokra szakosodott kiadó is, a Betone Studio. (A G7 podcastja 2018 márciusában indult.)

Bár már több hazai rádióműsort is terjesztenek podcast formátumban annak érdekében, hogy a hallgatókhoz automatikusan eljussanak a friss adások – hiszen ha feliratkoznak ezekre, a telefonjukon futó podcast applikáció jelzi, ha friss adás érkezik. Ez mégsem általános, pedig a még működő rádiócsatornák viszonylag könnyen meg tudnák oldani a műsorok podcastosítását.

A Média1.hu híre szerint egyébként az internetes rádiózás egyre népszerűbb itthon is – 2020. január 14-én elsőként hallgatta egyidejűleg százezer magyar internetező valamelyik műsort a rádió helyett a neten keresztül. Ez persze nem csoda, hiszen a Nemzeti Média-, és Hírközlési Hatóság több népszerű rádióadótól vonta meg a sugárzási frekvenciát az utóbbi években.

Bár a magyar podcast toplistákat egy klasszikus rádióműsor (Balázsék) vezeti, és egy-egy különösen népszerű podcast-műsor is képes lehet tízezres nagyságrendű hallgatottságot generálni, a platform egyelőre távol áll attól, hogy tömegmédium legyen itthon.

Még nem aranybánya a magyar podcast-piac

Tavaly óta a hazai hirdetők is nagyobb számban érdeklődnek a podcastokban való megjelenések lehetőségeiről, bár általában nem önmagában, hanem egy teljes csomag részeként. A hirdetők számára azért lehetnek népszerűek ezek a műsorok, mert a hallgatóik általában magasabb végzettségűek, és így jobb jövedelmi viszonyúak a tipikus magyar internetezőnél.

Ugyanakkor már közvetlen podcastos együttműködésre is van példa: a Betone Studios Felforgatók című, “bátor és sikeres magyarokat” bemutató podcastját egy autógyártó szponzorálja, míg egy okosotthonokat építőcég a 20 perccel a jövőbe című, tudományos-technológiai podcast témába vágó adásait támogatta, ahol cserébe elmondták, mivel foglalkozik a cég, és hol lehet megtekinteni a mintalakásait.

Ez utóbbi jó példa arra, hogy mire való ez a platform: alkalmas például arra, hogy egy-egy aktuális téma iránt fenntartsa az érdeklődést. A podcastot készítőktől és kiadóktól kapott információink szerint a szerkesztőségi podcastok legtöbb hallgatója a hírportálok címlapjáról, nem pedig valamilyen podcast applikációból érkezik, amilyen például az Apple iOS-be épített Podcast appja, a Google Podcast, vagy a platformfüggetlen Pocket Casts.

Tavaly óta a Spotify streamingszolgáltató is egyre intenzívebben népszerűsíti a zenés tartalmai mellett a podcastokat, a magyar hallgatók közül sokan hallgatnak podcastot ezen a platformon is. Nem véletlen, hogy a cég néhány hete bejelentette saját, kifejezetten podcastokra optimalizált hirdetési rendszerét (Spotify Podcast Ads), amely személyre szabott reklámokat illeszt be a műsorokba, figyelembe véve a hallgató életkorát, nemét, a használt eszköz jellegét, és a tartalomfogyasztási szokásait – míg a hirdetőknek precíz analitikát szolgáltat a reklámjaik megjelenéseiről.

A hazai piac apró mérete jelentősen nehezíti a podcastok elterjedését, hiszen míg az USA-ban egy rétegtémával foglalkozó podcast is életképes lehet, itt a Patreon közösségi tagsági oldalon érkező adományokból nem lehet megélni – bár a témát biztosító hobbi űzéséhez jelentős támogatást nyújthat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech podcast Olvasson tovább a kategóriában