Hírlevél feliratkozás
Straub Ádám
2019. december 15. 07:18 Tech

Milyen kütyüt érdemes venni idén, és mivel érdemes várni?

Az évnek ezekben a napjaiban jelennek meg a leggyakrabban a pánikvásárlók az elektronikus eszköz boltokban. Ezért összegyűjtöttük, mi történt idén a legfontosabb otthoni elektronikai eszközök piacain, és annak is utánajártunk, mire érdemes figyelni az adott eszköz vásárlásakor. Idén megjelent az első összehajtható okostelefon, a legnagyobb kínai mobilgyártó az amerikai szankciók ellenére is növelte eladásait, az Intel nem tud elég processzort gyártani, az okosórák pedig már EKG-mérést is tudnak végezni.

Okostelefon: nehéz belőle rosszat venni

Meglepő, hogy most, amikor a fiataloktól a nagymamákig már mindenki okostelefont használ, zsugorodik ezeknek a piaca. Pedig zsugorodik, igaz, csak minimális, 0,4 százalékos mértékben, derül ki a Gartner harmadik negyedéves jelentéséből. Talán pont azért, mert már mindenkinek van.

A jelentés szerint egyre népszerűbbek a középkategóriás telefonok, mivel ezek minden lényeges funkciót szolgáltatnak, amit a csúcsmodellek, de sokkal kedvezőbb az ár-érték arányuk. Nagyon érdekes (bár nem éppen kiforrott) koncepció például a Samsung tabletből telefonná hajtogatható Galaxy Fold okostelefonja, amit december óta már otthon is lehet kapni. De mivel a bruttó ára 695 ezer forint, biztosan nem lesz tömegtermék.

A  középkategóriás típusoknak köszönhette piacelső pozícióját a harmadik negyedévben a Samsung (79 millió darab), és a második Huawei (65,8 millió darab), amelyekhez képest jócskán lemaradva következik az iPhone-okat gyártó Apple 40,8 milliós darabszámmal (bár ezek még nem tartalmazzák a később megjelent, idei új modellek forgalmát). A három legnagyobb mobilgyártót két kínai cég, a Xiaomi és az OPPO követi.

Bár az amerikai kereskedelmi szankciók nyomán a Huawei és almárkája, a Honor nem dobhatott piacra olyan új készüléket, amely a Google cég szolgáltatásait használják, a Huawei még így is képes volt 26 százalékos növekedést elérni a tavalyi év azonos időszakához képest. Ennek gerincét azonban a belpiac adta, a 65,8 millió készülékből mintegy 40,5 milliót ugyanis Kínában értékesített.

Hogyan érinti ez a magyar vásárlókat? Úgy, hogy ezen a piacon sokkal kevesebb új modell debütált a boltokban: a csúcskategóriás Huawei Mate 30-at például azért nem árulják itthon a boltok, mert hiába futtat Android szoftvert, a Google háttérszolgáltatásai és a Play Áruház hiányoznak a telefonról, és ezeket nem is lehet utólag telepíteni. Ezért számos, magyarok által is szinte általánosan használt appot manuálisan sem lehet működésre bírni a készüléken.

A szolgáltatóknál, és az ismert kereskedőknél kapható készülékekből nem hiányzik ez a funkció, így a náluk kapható Huawei és Honor telefonokat is meg lehet venni, nem lesz gond a szoftvereikkel. Az iPhone-ok közül a 6S típusnál régebbit már nem érdemes venni, mert csak ezek, és az újabbak támogatják az új iOS 13-as rendszert. Androidból a 8-as verziónál régebbit futtató telefont nem szabad venni, hiszen jelenleg a 10-es verziónál tart a szoftver

Vegyek, ne vegyek? Az utóbbi három évben meghosszabbodott az okostelefonok életciklusa. Viszont ha a meglévő mobilod már darabokban van, és az utolsókat rúgja, 100 ezer forint körül már tisztességes készüléket lehet venni, jó eséllyel egy korábbi csúcsmobil helyett elég lesz már egy középkategóriás utód is, mert mindent tud, amire igazán szükség van.

Táblagép: ha nem muszáj, akkor ne most

A táblagép néhány éve még az egyik legnépszerűbb termékkategória volt (különösen karácsonykor), de már évek óta egyre kevesebbet vesznek belőle. Az IDC friss kutatása szerint a harmadik negyedévben 8,2 százalékkal kevesebb, összesen 10,2 millió darab tablet fogyott, mint tavaly ilyenkor. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a telefonokénál jóval kevésbé látványos az innováció ebben a termékkörben, egyre nagyobb a termékek életciklusa, egyre ritkábban cserélik le tulajdonosaik a meglévő eszközeiket.

Az árérzékeny hazai piacon nehéz jó vételt találni, hiszen itt még a piacvezető Apple legolcsóbb iPadje is drága a 135 ezer forintos árával (amelyben benne van a 27 százalék áfa mellett például az adathordozói díj is). Az Amazon kedvező árú Fire táblagépekről elérhető szolgáltatások, alkalmazások a magyar felhasználók számára eléggé korlátozottak, ezért itthon ezek a típusok sem népszerűek, inkább az androidos modellek kelendőek – ezek legnagyobb gyártói a Samsung, a Lenovo és a Huawei.

Ezekből viszont nagyon könnyű rossz vételbe futni: vagy képernyő túlságosan kis felbontású (tehát a full-HD-nál kisebb), vagy a memória mérete túl kicsi (Androidnál 3GB-os vagy nagyobb méretnél fut zökkenőmentesen a rendszer, míg iOS esetén a 2GB is vállalható). Nagyjából 70 ezer forint körüli áron lehet már tisztességes felszereltségű androidos táblagépet vásárolni.

Egy lehetséges probléma, hogy sokszor még a drágább androidos tableteket is régi, elavult Android rendszerrel árulják, amelyeket többnyire frissíteni sem lehet újabbra. Android 8-asnál régebbi szoftvert futtató tabletet sem szabad már megvenni. Az iPadekből pedig a ma újonnan kapható típusok mindegyike frissíthető az aktuális legfrissebb iPadOS-re.

Vegyek, ne vegyek? Néhány éve ötvenezer forintért már teljesen vállalható táblagépeket lehetett venni, mostanra pedig hetvenezer forintnál van ez a lélektani határ. Mivel az olcsóbb eszközök esetén mindig komoly kompromisszumot kell kötni valamire, nagymamának vagy gyerekeknek idén nagyon nehéz ideális tabletet választani. Nem csoda, ha sokan még mindig az ötéves tabletjüket használják, és nem akarják lecserélni. A gond az, hogy semmi sem utal arra, hogy jövőre számíthatnánk jó minőségű, de jutányos árú tabletekre, a gyártók egyre magasabb árkategóriákba pozícionálják ezeket.

Tévé: idén is vannak jók

Ha valaki sosem néz Netflixet, vagy Blu-ray lemezről filmeket (és nem játszik 4K-s videojátékokat), annak nem érdemes váltania az új, ultra-HD tévére, márpedig a jelenleg kapható televíziók többsége már ilyen, miközben a tévéadás a nyolcszor kisebb full-HD-ét sem mindig éri el (Erről a nyáron itt írtunk részletesen.)

Ennek ellenére idén sem feltétlenül rossz vétel egy új tévé, méghozzá azért, mert most már az 50 col körüli, nagyképernyős típusok is ára is kedvezőbb lett. Mitől drágább két azonos méretű lapostévé közül az egyik? Valószínűleg attól, hogy a drágábbikban jobb minőségű képernyőpanel van, illetve a képjavító algoritmusai fejlettebbek, erősebb chipeket használnak. Ez utóbbi pont azért fontos, mert csak fejlett képjavítással lehet a normál felbontású tartalmakat élvezhetővé tenni a szuperrészletes képű mai tévéken.

Manapság kétféle képernyővel szerelik a tévéket: LCD-vel és OLED-del (illetve a Samsung a felső kategóriás LCD-tévéit QLED-nek nevezi). Az OLED esetében minden egyes képpont képes fényt kibocsátani, míg az LCD esetében a folyadékkristályokat hátulról vagy oldalról háttérfénnyel világítják meg, a kristályok a színek előállításáért felelősek. Manapság az OLED-tévéket szokás a legjobb képminőségűnek tekinteni, de a drágább LCD-k is hasonló színvonalat biztosítanak.

Szinte mindegyik tévé okos manapság, de az egyes gyártók készülékei eltérő szoftverplatformokat használnak. Ezeket folyamatosan frissíteni kell, ezért fontos, hogy megbízható gyártótól származó tévét vegyünk, ellenkező esetben elképzelhető, hogy mondjuk a Netflix másfél év múlva nem lesz elérhető a tévén. A 3D funkciót hiába keressük a mai tévéken, érdeklődés hiányában kikopott ez a funkció.

Vegyek, ne vegyek? Ha a korábbinál nagyobb tévét szeretnél, idén elég jó áron lehet egy új tévéd. A képminőség miatt nem feltétlenül érdemes átállni egy UHD tévére, hacsak nem vagy szuperaktív Netflix-felhasználó, vagy a legújabb játékgépek valamelyikét birtokló gamer.

Számítógép: ha elavult, érdemes újra cserélni

Túl sok izgalmas dolog nem történt az asztali és hordozható számítógépek piacán, leszámítva, hogy az Intel cég egész évben komoly kapacitásproblémákkal küzdött (és küzd jelenleg is) a processzorgyártás terén. Ez pedig több gyártó esetében is oda vezetett, hogy képtelenek piacra dobni a legfontosabb karácsonyi szezonban az új csúcsmodelljeiket, leginkább notebookokat. Maga a PC-piac egyébként régiónkban hosszú idő után javuló tendenciát mutatott a harmadik negyedévben, bár a tavalyi év azonos időszakához képest elért 3 százalékos növekedést leginkább a Windows 10-re átálló nagyvállalatok, nem pedig az otthoni vásárlók generálják.

Egyértelműen a laptopok fogynak jobban az asztali PC-knél, pedig a hazai vásárlók több mint 60 százaléka 15 colosnál nagyobb, tehát kevésbé mozgatható notebookot választ – derült ki a Notebook.hu őszi jelentéséből. A GfK szerint egy tipikus magyar felhasználó ötévente cseréli le számítógépét, a Notebook.hu adatai szerint pedig bruttó 200 ezer forintnál drágább gépet választ. Bár összességében itthon is zsugorodik a noteszgépek piaca, a kereskedők esetében ezt a visszaesést ellensúlyozza a drágább, videojátékosoknak szánt gamer laptopok iránti megnövekedett kereslet.

Mire kell figyelni laptopvásárlásnál? Bár nagyon sok akcióban hirdetik őket, a 4 gigabájt rendszermemória ma már túlságosan kevés, már egy böngésző, levelező és szövegszerkesztő megnyitása után lelassulhat emiatt a rendszer, ezért érdemes minimum 8 gigabájt rammal szerelt gépet választani (a mai notebookoknál ezt sokszor nem is lehet már utólag bővíteni), a merevlemezes típusokat pedig el kell felejteni, a jóval gyorsabb SSD-meghajtóval szerelt modellek számítanak modernnek. Géppel együtt általában olcsóbban lehet eredeti Windowst vásárolni, mintha külön, utólag rendelnénk meg.

Vegyek, ne vegyek? Ha már túl lassú a meglévő gép, és megérett a cserére, bruttó 230 ezer forint körüli összegért már elvihető egy olyan gép, ami megfelel a fent ismertetett kívánalmaknak. A gamer laptopok ára 300-350 ezer forint körül indul, de a legolcsóbb példányok csak az egyszerűbb játékokat tudják zökkenőmentesen futtatni, vásárlás előtt érdemes megkérdezni, hogy a kedvenc néhány játékkal az adott konfiguráció elboldogul-e.

Ez az az év, hogy érdemes okosórát venni

Ugyancsak az IDC számaiból derül ki, hogy idén nagyon felpörgött a viselhető kütyük forgalma az egész világon: 2018-hoz képest 94,6 százalékos a növekedés mértéke, bár ez a meggyőző szám annak is köszönhető, hogy az elemzőcég a vezeték nélküli fülhallgatókat is beleszámította a statisztikába. Ez utóbbiak a teljes forgalom felét teszik ki, de valószínűleg hiba lett volna kihagyni őket a számításból, hiszen az okostelefonhoz, számítógéphez vezeték nélkül kapcsolódó fülesek épp olyan népszerűek, mint a csuklón viselhető aktivitásmérők és okosórák.

Piaci részesedésük alapján a harmadik negyedévben a három legnagyobb gyártó az Apple (35 százalék), a Xiaomi (14,6 százalék) és a Samsung (9,8 százalék) volt, őket a Huawei (8,4 százalék) és a Fitbit (4,1 százalék) követi (az utóbbi társaság okospántokat gyárt, és nemrég jelentette be a Google, hogy felvásárolja a céget).

A Bluetooth-fülesekből most az Apple AirPods és az ehhez hasonló, két különálló egységből álló, teljesen vezeték nélküli típusok a legmenőbbek, de ezek nem olcsók, még a kisebb márkák hasonló fülhallgatói is legalább 30 ezer forintba kerülnek, az AirPodsból egy párért pedig 60 ezer forintot kérnek el. Legfontosabb hátránya, hogy bizony könnyű elhagyni, és ez sokaknak tényleg stresszes. Ezért a konzervatívabb felhasználóknak érdemesebb – és olcsóbb – lehet olyan típust választani, ahol két fülhallgató vezetéken kapcsolódik egymáshoz: ilyet már tizenötezer forint körül meg lehet venni, és nehezebb elhagyni.

Az idei okosórák közül 15 ezerért már kapható 24 órás folyamatos pulzusmérésre alkalmas típus (ez továbbra sem számít orvosi eszköznek), amely vízálló kivitelű, és sporttevékenység mérésére is alkamas. Idén tavasz óta az Apple Watch negyedik generációs vagy újabb változata a magyarországi felhasználók számára is kínál EKG-mérést – korábban ez a funkció nem volt elérhető. Az Apple idei okosórája 154 ezer forintba kerül, de már ennél jóval olcsóbban is elérhető a pitvarfibrilláció jelzésére alkalmas egészségügyi funkció, mivel a francia Withings a 40 ezer forintos Move ECG okosórájában is elérhetővé tette azt.

Vegyek, ne vegyek? A 15 ezer forintos, egész napos pulzusmérést nyújtó, vízálló aktivitásmérők egyértelműen jó vételnek számítanak, a drágább modellek választásakor érdemes azért megnézni, hogy milyen funkciót használnál valóban. A teljesen vezeték nélküli fülhallgatóknál a magas ár a könnyű elveszthetőséggel párosul, azt érdemes mérlegelni, hogy megéri-e ez a kockázatot.

Tech kütyü Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Avatar
2020. január 19. 17:20 Tech

Már ötezer forintból elkezdhetünk okosotthont építeni

A telefonról is vezérelhető világítás lehet a kapudrog a nem informatikus tömegek számára, legalábbis az Ikea ebben bízik.

Váczi István
2020. január 17. 10:30 Tech

Önállóan szállt fel az Airbus egyik utasszállítója

Sikeresen tesztelte a teljesen automatikus felszállást lehetővé tévő rendszerét az Airbus – közölte tegnap a vállalat.

Andersen Dávid
2020. január 12. 12:15 Tech

Merre megy tovább a mesterséges intelligencia 2020-ban?

Tűpontos marketing az interneten, orwelli megfigyelőtechnológia, robotok által írt filmek. Azaz az idén is folytatódhat az AI menetelése.

Fontos

Stubnya Bence
2020. január 22. 16:15 Pénz

Barry Eichengreen: Nem kell elsietni a magyar euróbevezetést

A német gazdaság bajban van, és ebből nekünk is le kell vonnunk a következtetéseket. Barry Eichengreenel, a Kaliforniai Egyetem professzorával interjúztunk.

Bucsky Péter
2020. január 22. 06:53 Élet

Teljesen értelmetlen és drága lecserélni a vízórákat, de legalább néhányan megélnek belőle

Európai összevetésben sokba kerül, bürokratikus és fölösleges a nyolc évente kötelező vízóracsere. De közel tízezret spórolhatunk, ha magunknak csináljuk.

Avatar
2020. január 21. 17:48 Közélet

Nem a módszertan a fő gond az inflációval, hanem az, hogy magas

Kétely övezi az inflációs mutatókat Magyarországon. De a helyzet az, hogy magas az infláció, és a hatóságok ezt csak erősítik.