Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. július 20. 14:32 Tech

Hat napig süket volt az EU-s GPS. Egyáltalán miért költünk erre?

Hat napig nem működött az európai műholdas pozicionáló rendszer – “az EU-s GPS” -, a Galileo. A rendszerkimaradás július 11-én, csütörtökön kezdődött kezdődött, a hibát pedig egy héttel később, csütörtökön délutánra hárították el. Kisebb hibák még előfordulhatnak, a GSA később fogja jelezni, hogy mikor lesz újra száz százalékosan üzemképes a rendszer.

A rendszert üzemeltető, prágai központú European GNSS Agency (GSA) által kiadott rendkívül szűkszavú közlemény szerint a kimaradásért a földi infrastruktúra hibája a felelős. Nem bocsátkoztak azonban részletekbe arról, hogy miért volt szükség négy napra a földi hiba azonosításához, illetve hogy egyáltalán mi hibásodott meg a rendszerben. A kimaradás egyaránt érintette a Galileo helymeghatározó és időszolgáltatásait is.

Luca műholdja

Az európai Galileo navigációs rendszer 2016-ban indult el, amikor elég műhold került az űrbe, hogy – a normálisnál gyengébb jellel – elkezdjék a tesztüzemet. A rendszer kiépítése több mint egy évtizeddel korábban kezdődött. Az első, kizárólag tesztelésre használt műhold már 2005 decemberében felkerült az űrbe. Összehasonlításként, az amerikai GPS-projekt 1973-ban indult el, és a rendszer 1995-re lett teljesen üzemképes, ugyanabban az évben, amikor az orosz GLONASS rendszer is elindult.

Ilyen műholdból kell harminc a teljes rendszerhez (Fotó: ESA)

A Galileót azért indította el az EU, mert rájöttek, hogy nagyban támaszkodnak a teljesen amerikai kontroll alatt álló GPS rendszerre. Egy 2014-es, az ESA európai űrügynökség által közreadott számítás szerint az EU-s GDP 6-7 százaléka származik olyan tevékenységből, amely műholdas helymeghatározásra épül. Ehhez akkor az amerikai GPS és az orosz Glonass rendszert lehetett felhasználni.

Az egyértelmű, hogy egy olyan közszolgáltatásból, amely az EU nettó össztermékének hat-hét százalékáért felelős, sajáttal akar rendelkezni az EU. Korábban hasonló megfontolások vezettek az Ariane rakéták kifejlesztéséhez (saját út az űrbe) és az Airbus-csoport támogatásához. Emellett a Galileo műholdak pályáját úgy határozták meg, hogy jobb lefedettséget nyújtsanak olyan területeken – ilyennek számítanak Skandinávia északi területei – ahol a GPS-vétel gyenge vagy elégtelen.

Mire megy el a pénzünk?

Az EU eddig nagyságrendileg 11 milliárd eurót költött el a Galileo rendszer létrehozására. A 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban pedig további 18 milliárd dollár van előirányozva EU-s űrprogramokra, köztük a Galileóra. A berendezések tulajdonosai többnyire nem tudnak erről a képességről, de százmilliónyi olyan eszköz van, amely képes az “európai GPS” jeleinek vételére. A mobiloknál például a GPS Test nevű alkalmazás telepítésével lehet a legegyszerűbben ellenőrizni, hogy milyen műholdak jeleit képes fogadni. A régebbi típusoknál előfordulhat, hogy csak az amerikai GPS és az orosz GLONASS holdjait látja a készülék.

A Samsung Galaxy telefonoknak már a nevük miatt is látniuk kell a Galileo holdakat (Fotó: ESA)

Az európai navigációs műholdrendszer még nincs teljesen kész. Jelenleg a Galileo holdak jeleit más navigációs rendszerek műholdjaival együtt tudják használni az erre alkalmas vevőkészülékek. Várhatóan 2020-ra áll össze a huszonnégy aktív és hat, az űrben lévő tartalék műholdból álló konstelláció, ami lehetővé teszi, hogy a Galileo-rendszer önállóan is használható legyen navigációra.

A projekt következő lépcsője is be van tervezve már 2014 óta. Pár éven belül bemutatják a második generációs műholdakat. Ezek várhatóan már új típusú meghajtással rendelkeznek, amely egyszerűbbé teszi majd a további műholdak pályára állítását. A határidőket persze befolyásolhatják még a mostanihoz hasonló kimaradások, vagy olyan váratlan események, mint amikor 2017 januárjában kiderült, hogy több atomóra tönkrement az aktív műholdak fedélzetén. A hibát megtalálták a svájci SpectraTime által szállított atomórákban, és azóta csökkentették a elromlás esélyét az űrben lévő egységeknél.

De miért van rá szükség?

Azt talán még az Egyesült Államok katonai vezetői sem sejtették, hogy mennyi és milyen szolgáltatás épül a globális helymeghatározó rendszerre. A földméréstől a precíziós mezőgazdaságon át egészen a pizza kiszállításig iparok alakultak át azért, mert pár méteres vagy épp pár centiméteres pontossággal meg tudjuk mondani a pozíciónkat.

Valószínűleg a tisztességben megőszült katonákat is meglepte, hogy a GPS-szel szaladgálásból hobbi is lett (Fotó: Chuck McKenna CC-BY)

Az amerikai GPS rendszer azonban a mai napig katonai kontroll alatt áll. Igaz, közel két évtizede már a civileknek is teljes pontosságú adatot szolgáltat. Ennek ellenére minden nagyhatalom számára rizikófaktor, ha a gazdaság szemmel látható részéért felelős technológia irányítása más kezében van. A Galileo programot úgy indították el, hogy legyen egy európai, civil irányítású, a GPS-től független rendszer.

A program kezdete nem volt egyszerű, egyrészt mert a rendszer kiépítése eleve drága volt, a költségek menet közben is növekedtek, a kezdeti profitbecslésekről pedig kiderült, hogy túlzottan optimisták voltak. (A jelenlegi becslés szerint a Galileo működésének első húsz évében 90 milliárd eurónyi profitot fog termelni.) Emellett az Egyesült Államok sem volt boldog a tervtől, attól tartottak, hogy egy támadó a pontosabb Galileo rendszert felhasználva indíthat rakétás támadást az USA ellen. 2004-ben, a tárgyalások egy különösen feszült pontján az is szóba került az AFP tudósítása szerint, hogy egy ilyen támadás után Amerika Galileo műholdakat lőne ki.

A feszültségek elsimítása miatt végül az EU vállalta, hogy a Galileo más frekvencián üzemeljen, mint a GPS, így a két rendszer egymástól függetlenül zavarható. A helyzet iróniája, hogy a hamarosan felbocsátandó új generációs GPS műholdak egyik funkciója az, hogy erősebb katonai jelet fognak használni. Erre azért is van szükség, mert a tavalyi Trident Juncture nevű NATO hadgyakorlat után Norvégia azzal vádolta meg Oroszországot, hogy a GPS jeleket megzavarva avatkozott be a hadijátékba.

Tech galieo GPS műhold Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Straub Ádám
2020. január 25. 17:20 Tech

Jó az nekünk, ha robotok készítenek rádióműsort?

Az írott sajtó hamarosan összemosódik a rádióval: gépek segítenek hanggá alakítani a szöveget. Nemsokára a G7 cikkeit is meg lehet hallgatni.

Avatar
2020. január 19. 17:20 Tech

Már ötezer forintból elkezdhetünk okosotthont építeni

A telefonról is vezérelhető világítás lehet a kapudrog a nem informatikus tömegek számára, legalábbis az Ikea ebben bízik.

Váczi István
2020. január 17. 10:30 Tech

Önállóan szállt fel az Airbus egyik utasszállítója

Sikeresen tesztelte a teljesen automatikus felszállást lehetővé tévő rendszerét az Airbus – közölte tegnap a vállalat.

Fontos

Fabók Bálint
2020. január 25. 07:29 Élet, Világ

Európát ellepték a hulladékhegyek, miután már nem tolhat át minden ganét Kínába

Kína megelégelte, hogy a nyugat évtizedeken át hulladéklerakóként használta. Világszintű válságban van az újrahasznosítás, Magyarország is érintett.

Avatar
2020. január 24. 16:21 Élet

Megőrülsz a Facebooktól? A viselkedési gazdaságtan segíthet

Csökkenteni lehet a közösségi média káros hatásain, ha bevetjük a viselkedési gazdaságtan trükkjeit.

Jandó Zoltán
2020. január 24. 10:03 Közélet

Már modellezik a felcsúti kisvasút meghosszabbítását Bicskéig, csak éppen nem kisvasút lesz

A felcsúti stadiontól nem a kisvasút menne tovább Bicske irányába, helyette egy villamosított, normál nyomtávú pályát építenének ki.