Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. július 4. 10:47 Élet, Tech

Nem tudjuk, mi lesz belőle, de a Facebook saját pénzében benne van a totális megfigyelés lehetősége

(A szerző a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere, a cikk az Alapblogon is megjelenik)

A kriptopénzeknek is megvan a maga lehetetlen szentháromsága. Nem tudunk egyszerre erősen skálázható, teljesen decentralizált és tökéletesen biztonságos hálózatot létrehozni. Csak az egyik tulajdonság rovására vagyunk képesek javítani a másikon. Ki tudja, egyszer talán majd a technológia fejlődése megoldja, hogy mindhárom területen egyszerre legyünk jók, de jelenleg még nem tartunk ott. A bitcoin például eléggé decentralizált és biztonságos, de közben problémái vannak a skálázhatósággal, hiszen csak néhány tranzakciót tud másodpercenként feldolgozni. Ez nem elég ahhoz, hogy globális szabvánnyá váljon.

A Facebook által kezdeményezett Libra projekt egyáltalán nem oldja fel a lehetetlen szentháromság kérdését. Mégis azért jelenthet mérföldkövet, mert egy működőképes optimumot igyekszik belőni. Miközben felad a decentralizáltságból, sokkal inkább skálázhatóbbá válik, már kezdetben is könnyedén hozhatja a másodpercenkénti ezres tranzakciószámot. Ez pedig már nincs olyan messze attól, amit a nagy kártyatársaságok tudnak.

A kártyatársaságokkal ellentétben mégsem helyezi az elszámolást egy központi szereplő kezébe, vagyis valami megmarad a decentralizáltságból is. A tervek szerint 100 ismert cég és szervezet közösen fog vezetni egy blokkláncot. Ha ezek közül néhány csalni próbálna, vagy kénye-kedve szerint letiltani felhasználókat (lásd épp a Facebook legutóbbi felhasználó letiltási invázióját), akkor az nem fog menni, mert a többiek ezt nem fogják hagyni, a tranzakciók a többség jóváhagyásával (validálásával) történnek meg. Ráadásul mindegyik cég letétbe helyez 10 millió dollárt, ami további biztosítékot jelent a játékszabályok betartására.

A bitcoin azért olyan nagyon energiazabáló, mert a bányászok*Bányászatnak hívják a folyamatot, ami által a blokkláncok (angolul blockchain) – amelyek a kriptovaluták alapját is adják – szabályozva és hitelesítve vannak. A bitcoin esetében például maguk a bányászok állnak a valuta mögött, és nem egy központi szerv hagyja jóvá a tranzakciókat. által elégetett áram jelenti a(z egyik) biztosítékot a megbízható működésre. Ha valaki csalni akarna, és például utólag átírni a blokkláncot, akkor ennél az eszeveszett mennyiségű áramnál is többet kéne elégetnie (aminek persze hatalmas költsége lenne, így inkább senki sem próbálja meg).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bitcoin őrület már annyi áramot fogyaszt, amennyit Magyarország megtermelA kriptopénz bányászatához felhasznált elektromos áram mennyisége egy évben majdnem 30 terawattóra, és egyre növekszik.

A Libránál nincs szükség bányászatra és ezért nem is energiazabáló. Egyrészt a letétbe helyezett összeg jelenti azt a biztosítékot, amit a bitcoinnál az elégetett áram. Másrészt pedig az, hogy – a bitcoinnal ellentétben – pontosan ismerjük a blokkláncot író szereplőket. Számukra pedig komoly reputációs veszteséget jelentene, ha szélhámosságon érnék őket.

A globális internetpénz?

A technológia lehetővé teszi, hogy a Libra hálózat pillanatok alatt és gyakorlatilag ingyen végezzen utalásokat világszerte. Ez hatalmas előrelépés lenne. A Facebooknak és a Libra Szövetséghez eddig csatlakozott cégeknek (pl. Visa, Mastercard, Vodafone, PayPal, Uber, Spotify, Coinbase) ráadásul hatalmas felhasználóbázisuk van, így akár az is elképzelhető, hogy a határok nélküli globális internetpénz megszületésének lehetünk a tanúi. Ami amúgy régóta aktuális lenne, a technológiai lehetőségeink régóta adottak a megalkotásához. Alapvetően két felelőse van annak, hogy ilyen még nincs: a szabályozók és a bankok.

A szabályozók (hatóságok) abban érdekeltek, hogy a pénzügyi rendszer szabályozása és üzemeltetése során a lehető legkevesebb probléma vagy működési anomália keletkezzék, és ezért szélsőségesen kockázatkerülők. Ez egyrészt dicsérendő célkitűzés, másrészt viszont a fejlődés ellen ösztönöz, ugyanis a lehető legkevesebb működési anomália az ősrégi, drága, elavult, de jól bevált rendszer használata mellett fordulhat elő. Az ősrégi rendszerek bebetonozását pedig úgy érték el, hogy a versenyt takaréklángon tartották. Ezért millió (részben felesleges) szabállyal és hatalmas tőkekövetelményekkel nehezítették meg azok dolgát, akik erre a piacra belépni szerettek volna. Rendkívül sikeresen teremtettek olyan környezetet, amit jó hosszú időre elkerült az innováció.

Ez azonban mára már fenntarthatatlan állapottá vált: a lehetőségek annyira elszakadtak attól, ami van, hogy az utóbbi években a fintech cégek megjelenésével (pl. Transferwise, Revolut) lassan a pénzügyi szektor is fejlődésnek indult. De még mindig messze van attól, amilyen lehetne. A Libra felborítaná a régi működési kereteket, új helyzetet, és a kipróbálatlanból fakadó kockázatokat teremtve, és ezért biztosan nagy csatákat fog vívni a kockázatkerülő szabályozókkal.

Ugyanakkor ma már a szabályozók is látják a régi keretek fenntarthatatlanságát, és hogy lassan mozdulni kell a 21. század igényei felé. Ezért a Librának esélye van megállapodni velük, és akár közösen is kialakíthatják az új keretrendszert.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem fogunk forint helyett bitcoinnal fizetni?Pénz a bitcoin, vagy valami más? Biztonságban vannak az értékeink, ha ebben tároljuk? Érdemes még beszállni a buliba?

A globális internetpénz elszabotálásának másik felelőse a bankrendszer. A szabályozók olyan környezetet teremtettek számukra, amelyben igazi verseny híján drágán nyújthatták az elavult szolgáltatásukat. És ez jó nekik, beleszoktak, emiatt nem reklamálnak. Cserébe hatalmas létszámú compliance osztályok*olyan vállalaton belüli, úgynevezett “megfelelési” szervezeti egységek, amelyek azért felelnek, hogy a cég működése összhangban legyen a jogszabályokkal biztosítják a mérhetetlen mennyiségű szabálynak és előírásnak való megfelelést. Egy ilyen vállalati környezetet pedig messze elkerülnek az innovátorok, így a bankoknak mára se képességük, se motivációjuk nincs az innovációra. Nem véletlen, hogy a Libra ötletével sem egy bank állt elő. Sőt, a Libra Szövetség alapító tagjai között van kártyatársaság, mobilszolgáltató, techcég, kockázati tőkés, de bank egy darab sincs. Ez nem véletlen.

Magyarország példáján világossá válhat, hogy mennyire sértheti a Libra a bankok bizniszét. Itthon évente több mint 300 milliárd forintot fizetünk ki a bankoknak pénzforgalmi szolgáltatásokért. Csak azért, hogy a pénz, ami nekünk jár, az hozzánk kerüljön, és átadhassuk annak, akinek tartozunk. Ez nem sokkal kevesebb, mint az éves GDP 1 százaléka, vagyis hatalmas, már-már vicc kategóriájú összeg. Pláne hogy egy normális rendszerben – amilyen potenciálisan a Libra lesz – nem kéne sokkal többe kerülnie, mint amennyit az emailek küldése és fogadása után fizetünk. Ráadásul erre még rájön az a 200 milliárd forint körüli összeg, amit tranzakciós illeték néven fizetünk a bankok közvetítésével az államnak. Valójában ez az állam sápja a fizetési forgalmi bizniszben.

A Facebook terve az, hogy létrehozzák a Libra saját pénznemét, a librát, ami valóban globális tranzakciós pénzként és értékmérőként funkcionálhat. Ezt a nagyobb pénzek által alkotott devizakosárként tervezik előállítani. Így a libra árfolyama kicsit ingadozhat a dollárhoz vagy euróhoz képest, de ha valóban ez válik a globális szabványos értékmérővé, akkor utána már definíciószerűen stabil. Képzeljük el, hogy majd valamikor librában mérve adjuk meg és hasonlítjuk össze különböző országok GDP-jét. Egy olyan pénznemben, amivel közvetlen kapcsolatban vagyunk, hiszen mindannyian használjuk.

Veszélyben a privát adataink

Minden szép tulajdonsága ellenére a Libra nagyon is ijesztő kezdeményezés. Olyan rendszer kiépítését vetíti előre, amelyben magáncégek minden lehetséges privát információt tudnak az emberekről. Ez rendkívül veszélyes. Kínában pontosan ez történik, csak a cégek közvetítésével végső soron az állam gyűjti össze minden elérhető forrásból az állampolgárokról elérhető információkat.

Az adatokat arra használja, hogy a rendszerrel szembeni megbízhatóságuk szerint értékelje őket, társadalmi pontszámot ad nekik. Az egyik fontos információforrás pedig éppen az, hogy hol és mire költik a pénzüket. Kínában ezt már pontosan tudja az állam, hiszen a készpénz vagy kártya helyett sok százmillióan a személyükhöz kapcsolt mobiltárcát használják. Az állam tud minden hobbijukról, preferenciájukról, gyengéjükről, szenvedélyükről, egészségügyi vagy pénzügyi nehézségükről, ha pedig valakiről azt gyanítja – akár alaptalanul is –, hogy veszélyes lehet a számára, akkor elegendő adattal rendelkezik az illetőről, hogy pokollá tegye az életét. És ezt meg is teszi: például több millió, kevésbé megbízhatónak ítélt embernek nem engedi, hogy repülő- vagy vonatjegyet vásároljon. Ne ugráljon az ilyen.

Kína hamarosan megvalósítja a totális megfigyelőállamot, és a fizetések követése ennek egyik fontos alkotóeleme. Bizonyos emberek mobiltárcáit pedig önkényesen letilthatja, vagy korlátozhatja, hogy mit vásárolhatnak a pénzükön.

A Libra rendszere nyílt forráskódú lesz, amire alkalmazásokat lehet fejleszteni, például pénztárcát. A Facebook Calibra néven fejleszt rá saját tárcát. Míg tehát a Libra valami közös dolog, addig a Calibra a Facebooké, amit aztán integrálhat a Facebook, WhatsApp és Instagram fiókokba. És innentől kezdve egyrészt a felhasználói könnyedén, gyorsan és olcsón fizethetnek, másrészt viszont a Facebook megfigyelheti a felhasználók vásárlási szokásait.

Minden bizonnyal hasonlóan fog cselekedni a Libra Szövetség többi tagja is, amelyek szintén előállnak majd a saját tárcamegoldásukkal, hogy rávegyék a felhasználókat azok használatára. A tárcák használata viszont túl sok és túl érzékeny adatot generálna az emberekről a szolgáltató cégek részére. Hiába minden szabály, törvény vagy adatvédelmi GDPR, ezek az adatok örökre megmaradnak, egy részüket majd ellopják, rosszhiszemű felhasználásuk pedig túl nagy kísértést jelent azok számára, akik így vagy úgy hozzá tudnak férni.

Ezekkel az adatokkal néha vissza fognak élni, ez biztos. Akár a szolgáltatók, akár a hekkerek, akár maga az állam. A mások kezébe adott privát adatok olyanok, mint a veszélyes hulladék: a legjobb lenne, ha létre sem jönnének.

Ezt a problémakört részben kezelné az a lehetőség, hogy független szereplők is ráfejleszthetik majd a Librára a saját alkalmazásaikat. Így a privátszférára érzékeny emberek számára is készülhetne olyan tárcaszoftver, amellyel a felhasználók maguknak tudnak tárcát generálni, és ezt – a bitcoin tárcákhoz hasonlóan – senki sem tudná a tulajdonosához kötni. Technikailag ez könnyen megoldható, de az még kérdés, hogy a szabályozók vagy éppen a Libra Szövetség nyitva hagyja-e ezt a lehetőséget. Márpedig ha nem akarunk mi is a totális megfigyelőállam egy másik verziójában élni, akkor ez elengedhetetlen szükségszerűség lenne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVisszaadhatja a hatalmat az emberek kezébe a blokklánc, ha egyszer majd működni fogRosszul működnek a demokratikus intézményék, hatalmas a bizalomhiány, az átlagember tehetetlen és kiszolgáltatott. A blokkhívők szerint az ethereum oldja majd meg a frusztrált kisember gondját.

A Librával kapcsolatos híráram megindulásával a kriptopénzek árfolyama is meglódult. Úgy néz ki, hogy a piac egyelőre nem a versenytársat látja benne, hanem azt a projektet, ami a kriptopénzek szélesebb körű elfogadását harcolhatja ki. Ugyan még az sem biztos, hogy a Libra projekt valaha meg fog valósulni, vagy lehet, hogy nem a ma ismert formában jön létre, azonban nem tartom teljesen lehetetlennek azt se, hogy (nagyon) hosszú távon a libra lesz a globális internetpénz, amellyel a fizetési forgalmat bonyolítjuk le világszerte, a bitcoin pedig a csak a virtuális térben létező digitális arany marad.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZuckerberg király saját dénárt akar verni, és ennek sokan nem örülnekA pénzügyi adatainkat összefésülik a médiafogyasztási szokásainkkal, az okoseszközök és szenzorok által biztosított adatokkal, és az egészet egybecsomagolva eladhatják bárkinek.

Élet Tech bitcoin Fasebook kriptopénz Libra megfigyelőállam pénz vélemény Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2019. november 19. 12:10 Adat, Élet

Magyarországon 330 ezren élnek WC nélkül, Romániában ötmillióan

Ha valaki nem értesült volna róla, ma van a WC világnapja, ami elsőre talán megmosolyogtató lehet egy számítógép mögül a nyugati világból. Az esemény azonban egy kifejezetten súlyos problémára igyekszik felhívni a világ figyelmét. Az öblítővizes (vagy angol) WC hiánya ugyanis rendkívüli egészségügyi kockázat, az ENSZ becslése szerint sok százezren halnak meg évente a higiénikus WC-k hiánya miatt.

Avatar
2019. november 17. 07:13 Élet

Téves és káros hiedelem, hogy a korán kelés javítja a diákok teljesítményét

Több tudományos módszerrel is megállapították, hogy jót tesz a diákok teljesítményének, ha ki tudják aludni magukat.

Avatar
2019. november 15. 17:32 Élet

A zongoraművész könyvespolca

Annak, akinek éppen szüksége van rá, a magyar irodalom fontos és nagy irodalom, tele életre szóló, meghatározóan súlyos könyvekkel.

Fontos

Bucsky Péter
2019. november 19. 06:59 Közélet

Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét

Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.

Jandó Zoltán
2019. november 18. 06:47 Közélet, Vállalat

Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel

Kétszázmilliárd forintra értékelték fel Orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon.

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.