A kétkerekű közlekedési eszközök között az elektromos biciklik számítanak az utóbbi évek egyik slágertermékének. Magasabb árfekvésük miatt egyelőre inkább Európa nyugati felén különösen népszerűek, de nálunk is egyre többet látni belőlük az utakon.
Aki használt már e-biciklit, az tudhatja, hogy bár lehet kizárólag elektromos motorral hajtani, általában úgy érdemes használni, hogy a motor “csak” intelligensen rásegítsen a tekerésre. Így aknázható ki legjobban a beépített akkumulátor hatásfoka, és így lehet a legtovább könnyen tekerve is gyorsan menni. Ahhoz azonban, hogy az ilyen bicikli a KRESZ szerint is bicikli maradjon, Európában többnyire arra van szükség, hogy a legfeljebb 250 wattos motor csak legfeljebb 25 km/h-ás sebesség eléréséig működhessen.
Amikor 25-nél a motor automatikusan kikapcsol, elég combossá válik a tekerés, hiszen az ilyen biciklik súlya a motor és az akkumulátor miatt a szokásosnál nagyobb. A piacon már sok biciklimárka kínál elektromos rásegítéses modelleket, a motorok döntő többségét azonban a német gyökerű Bosch szállítja.
Szinte természetes, hogy itt is megjelent már a sufnituning, a motort szabályozó szoftvert meg lehet bütykölni úgy, hogy ne álljon le a rásegítés 25 km/h fölött sem. Ennek akar most drasztikusan véget vetni a Bosch.
Ahogy a német sajtó részletezi, 2020-tól olyan szoftvert építenek a biciklikbe, amely érzékeny lesz bármilyen változtatásra, és amint ilyet észlel, minimálisra csökkenti a rásegítés mértékét. A felhasználó hibaüzenetet kap a beépített kijelzőjére, és csak úgy tudja ismét aktiválni az elektromos motort, ha 90 percig teker. Mivel az e-biciklik általában jóval 20 kilogramm fölött vannak, ez idő alatt ellenkezőjére fog fordulni a helyzet: a motor és az akkumulátor nem segíteni, hanem a súlya miatt nehezíteni fogja a közlekedést.
Másfél óra szenvedés után a rásegítés visszaáll ugyan, de a rendszer teljesen újraindul, csak a vásárláskor rögzített eredeti beállítások fognak működni, vagyis elvileg mindenfajta bütykölés hatása megszűnik.
Élet
Úgy tiltották be az erkélynapelemeket, hogy nyitva hagytak pár kiskaput
Mi az erkély, a loggia és az előtető? Ez a kérdés kulcsa.
Gáláns aprópénzszórás lehet a családi adókedvezmény megduplázása
Kis lépés az államnak, nagy lépés a választási kampánynak. A szegényeknek inkább a családi pótlék emelése jönne jól, de arról nincs szó.
Ha a kormány kelet felé néz, ott is azt látja, hogy küzdeni kell a növekedésért
Kínában a 2008-as válság óta nem látott módszerekkel próbálnak élénkíteni, de szerkezeti átalakításokról hallani sem akarnak.
Fontos
Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?
A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
