Ritkán érkeznek jó hírek az éghajlatváltozással kapcsolatban, de a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (International Renewable Energy Agency, Irena) kivételesen ilyennel szolgált. A fenntartható energiatermelésre való átmenetet segítő kormányközi ügynökség rendszeresen kiszámolja, hogy milyen összegű beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a világ elérje a párizsi klímacélt, azaz a felmelegedés ne haladja meg a 2 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest*Ebből egy fok már megvalósult..
Egy évvel ezelőtt még 125 ezer milliárd dollár volt ez az összeg, most azonban 115 ezer milliárdra csökkentette a nemzetközi szervezet a friss tanulmányában, köszönhetően az egyre olcsóbbá váló nap- és szélenergia-beruházásoknak. Ez még ugyan mindig több, mint a világ valamivel 80 ezer milliárd dollár feletti egyéves összterméke, de a szóban forgó összeget 2050-ig fokozatosan kellene elkölteni az átmenetre. Ezen az időtávon évente a GDP 2 százalékát kellene az átállásra fordítani, ami ugyan még mindig viszonylag nagy összeg, de nem teljesíthetetlen.
Ennél is biztatóbban hangzik, hogy a már ismert, bejelentett terveken, intézkedéseken felül csak 15 ezer milliárd dollárt kell elkölteni a cél elérése érdekében. Ez az összeg 40 százalékkal kevesebb, mint ami az Irena 2018-as tanulmányában szerepelt, elsősorban szintén a megújulóenergia-beruházások kedvezőbbé vált árszintje miatt.
„A globális energiaátmenet jelentős beruházásokat igényel, de ezek bőven kifizetődnek a kibocsátás visszafogásán, a környezeti és egészségügyi hasznokon keresztül” – nyilatkozta a Bloombergnek az Irena főigazgatója. Amivel burkoltan arra is utalt, hogy milyen katasztrofális hatások valószínűsíthetők a megfelelő intézkedések elmaradása nyomán. (Az amerikai hírügynökség múlt héten néhány látványos műholdképpel szemléltette az éghajlatváltozás Európára gyakorolt hatását, érdemes megnézni.) Ezek egy részéhez képest kifejezetten konzervatívnak nevezhető a világ legnagyobb alapkezelője, az amerikai Blackrock számítása, miszerint az Egyesült Államokban az évszázad végéig 4,5 százalékos lehet az elmaradt GDP-növekedés, illetve a hazai termék visszaesése a klímaváltozás miatt.
A szintén amerikai Mercer LLC befektetési tanácsadó cég két-, három- és négyfokos felmelegedési forgatókönyvet is végigszámolt abból a szempontból, hogy az egyes ágazatok milyen teljesítményt fognak nyújtani befektetői szempontból. Az optimista, kétfokos forgatókönyv szerint a világgazdaság egésze szempontjából az összhatás elhanyagolható. Aggódniuk csak a fosszilis energiával foglalkozó, valamint a közműszolgáltató vállalatok részvényeseinek kell, a megújuló szektorba fektetők viszont nagyon jól járhatnak.
Három- és különösen négyfokos felmelegedés esetén a fosszilis energiahordozókban érdekelt cégek ugyan jobban járnak a kétfokos forgatókönyvhöz képest, de lényegében mindenki más rosszabbul a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása miatt. „Ezek a forgatókönyvek negatívak a globális növekedési kilátások szempontjából, és senki számára sem jók” – fogalmazott a Bloombergnek Steven Sowden, a Mercer vezető munkatársa. Hozzátette, eddig a részvénybefektetésekről döntő portfóliómenedzserek egy része nem igazán vette figyelembe a klímaváltozás veszélyeit a munkája során, de ez a következő öt évben minden bizonnyal megváltozik, így a befektetési eszközök ára már tükrözni fogja ezeket a kockázatokat.
Az Irena számításaira visszatérve, az ügynökség munkatársai arra számítanak, hogy a megújulók aránya a globális energiatermelésben (itt ez az áramot és a hőenergiát jelenti lényegében) a jelenlegi 25 százalékról 86 százalékra nő 2050-re. Legalábbis akkor, ha az emberiség teljesíteni akarja a párizsi klímacélt.
A szervezet a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorítása érdekében az áramfelhasználás növelését szorgalmazza. A villamos energia részesedésének a teljes energiafelhasználásból 2050-re el kell érnie a 49 százalékot a jelenlegi 20 százalékról indulva.
Az áram szerepét egyebek mellett a közlekedésben és a fűtésben kellene növelni. Ami az előbbit illeti, az elektromos autók számát a jelenlegi nagyjából 6 millióról egymilliárd fölé, egész pontosan 1166 millióra kellene emelni a 2 fokos felmelegedési cél betartása érdekében. Ez egyébként még mindig a leggyorsabb éghajlatváltozás lenne az utolsó jégkorszak körülbelül 10 ezer évvel ezelőtti vége óta, vagyis azóta, hogy az emberiség nem vadászó-gyűjtögető csoportokban, hanem nagy létszámú, összetett társadalmakban él.
