Hírlevél feliratkozás
Straub Ádám
2019. április 14. 07:27 Tech

Nyolc éve benne van a mobilunkban, mégsem használjuk, mi az?

Hát az NFC-lapka! A rövidítés a rövid hatótávú kommunikációs szabványt takarja, ugyanazt a megoldást, amit a PayPass-os, vagyis érintés nélküli bankkártyákban is alkalmaznak. A hírközlései hatóság legfrissebb adatai szerint már mintegy öt és félmillió magyarnak van okostelefonja, de még a legnépszerűbb hazai mobilfizetési app, az OTP Simple-jében is csak 110 ezer ember használja a bankkártya helyett a telefonba épített NFC chippel helyettesítő fizetést. Legfeljebb néhány százezer felhasználóról beszélhetünk országos szinten.

Ez azért is érdekes, mert már hat-nyolc évvel ezelőtt is támogatta az NFC-t az okostelefonok jelentős része: például a Samsung Galaxy S második generációja is használta már, pedig ebből már az S10-esnél tart a gyártó a számozásban. Az első NFC-s telefonok megjelenésekor, 2010 tájékán a mai modellekhez képest csenevész méretű képernyője volt egy okostelefonnak, a benne lévő vas számítási teljesítménye is elenyésző volt. Olyasmire, mint a mai mesterséges intelligencián alapuló funkciók – a mobilinternet lassúsága és drágasága miatt – még egyáltalán nem is lehetett gondolni.

Volt már magyar mobiltárca, de végül megszűnt

A Google 2011 körül már kísérletezett NFC-s mobilfizetési megoldásokkal, szélesebb körben csak 2015 óta lehet használni a vállalat Google Pay nevű megoldását, míg a rivális Apple 2014 szeptemberében, az iPhone 6 bemutatóján állt elő saját szolgáltatásával, az Apple Pay-jel. 

Ezzel párhuzamosan, 2014 decemberében Magyarországon is elrajtott egy hasonló szolgáltatásokat nyújtó MobilTárca szolgáltatás, amelynek teszteléséhez, illetve a fizetési platform mögött álló Magyar MobilTárca Szövetséghez a Telenor és a Vodafone is csatlakozott.A magyar fejlesztésű MobilTárca azonban sohasem terjedt el, csak egy bank, az OTP kínált hozzá virtuális bankkártyát, emellett még Supershop-pontokat lehetett gyűjteni rajta. Végül két év kvázi tesztüzemnek számító működés után a szolgáltatás szép csendben meg is szűnt 2017 tavaszán, és a magyar piac egészen őszig NFC-s mobilfizetési megoldás nélkül maradt, amikor az OTP Simple alkalmazásában megjelent ez a funkció.

A Google az adatainkat kéri, az Apple pedig sápot szed a tranzakciókból

A magyar mobiltárca megszűnésének okát hivatalosan sosem ismertették, de valószínűsíthető, hogy a Google Pay és az Apple Pay megjelenése is közrejátszott abban, hiszen e két platform segítségével úgy lehet fizetni, hogy a mobilszolgáltatókat tulajdonképpen teljes mértékben kihagyják a folyamatból. Csak akkor szükséges közreműködésük, ha az adott mobiltárca a SIM-kártyán tárol adatokat. A Google és az Apple rendszere épp nem ilyen, ezek a felhőben tárolják a fizetéshez szükséges információkat, használatukhoz nincs szükség mobilszolgáltatói közreműködésre. Egyébként mind a SIM-kártyás, mind a felhős megoldásnak megvannak az előnyei és hátrányai, nem lehet azt mondani, hogy az egyik egyértelműen jobb vagy rosszabb a másiknál.

A “Samsung Pay” bemutatóján. AFP / Europress

Nagyon érdekes, hogy mennyire más platformokat épített ki a Google és az Apple a mobilfizetési fronton. Az Apple Pay-en rendszeren keresztül végzett tranzakciók után a cég minden esetben részesedik valamilyen kis százalékban, a Google más üzleti modellt használ. A Google Pay-jel ingyen lehet pénzt küldeni és fogadni is a kapcsolt bankszámláról, ugyanakkor a továbbítható pénzösszegek nagyságát korlátozzák. Miért éri meg a Google-nek mégis a rendszer? Mert így egy sor egyéb termékében (például a Google Play boltban) a felhasználók a házon belül fizethetnek, jutalékot kérő külső fél bevonása nélkül – ráadásul a tranzakciókból nyert adatokat is felhasználhatja a cég.

A Google uralja a magyar NFC-s fizetési piacot

Egy másik alapvető dologban is különbözik a Google és az Apple rendszere: az előbbi nyílt, a másiké zárt, vagyis csak az Apple-lel leszerződő pénzügyi szolgáltatók használhatják az iPhone-okba épített fizetési funkciót, ami egyébként ugyanúgy az NFC technológiát használja, mint a Google szoftverét használó androidos készülékek.

Míg az Apple a saját mobilfizetési infrastruktúra használatára kötelezi a vele megállapodó pénzintézeteknek (tehát többé-kevésbé kulcsrakész megoldást kínál), a Google egy alkalmazásfejlesztői felületet, API-t biztosít a fejlesztőknek az Androidban, amelyre bármely cég lefejlesztheti saját megoldását  – magyarázta Lévai Gábor, a TakarékBank Chief Digital Officer-e, aki még plasztik fesztiválkártyák formájában  találkozott először az NFC-vel. Androidon nem is kötelező a Google saját fizetési megoldását használnia a fejlesztőknek, így lehetséges, hogy bár a Google Pay-t magát még nem lehet letölteni Magyarországon (bár néhány napja elindult Szlovákiában és a Csehországban), mégis lehet használni öt hazai bank NFC-s mobilfizetési alkalmazását is Androidon.

Az MKB, a K&H, a Budapest Bank és a Gránit Bank alkalmazásait csak a bankok által kibocsátott bankkártyával lehet használni, tehát csak a cégek saját ügyfelei tudják fizetésre használni. A Simple by OTP appban viszont akkor is lehet virtuális kártyát regisztrálni, ha a felhasználó másik bank ügyfele, de ennek egyenlege legfeljebb 65 ezer forint lehet, ennél nagyobb összeget csak fizikai OTP-s kártya birtokában enged költeni az alkalmazás. A virtuális kártya regisztrálása bizonyos esetekben hibaüzenetbe ütközik, saját ismerősi körömből is többen jártak így. Érdekes módon nincsenek tipikus hibák, amelyek akadályozzák a regisztrációt, a hasonló esetek mindig egyedi kivizsgálást igényelnek – mondták el az OTP Mobilnál a G7-nek.

Iparági pletykák szerint az Apple már magyar bankokkal is tárgyal az Apple Pay bevezetéséről. A régió országai közül tavaly Lengyelországban és Németországban indult el a szolgáltatás, idén februárban pedig Csehországban is, így ez a hír akár igaz is lehet, de még semmilyen konkrétum nem ismert. Említésre méltó még egy kevésbé ismert harmadik szereplő, a norvég Auka cég, amely egész Európában használható, a Google felhőszolgáltatásain alapuló mobilfizetési megoldás elindítását tervezi, amelynek első tesztjeit a közelmúltban kezdték meg Horvátországban.

A magyarok számára nem igazán releváns, de egy további mobilfizetési megoldást is lehet már használni sok itthoni üzletben. Ez pedig a kínai Alibaba online kereskedőcég AliPay megoldása. Erre magyarként ugyan nem lehet regisztrálni, a Kínából hazánkba látogató turisták viszont gond nélkül tudnak segítségével fizetni a mobiljukkal.

Még az USA-ban sem lehet mindenhol mobillal fizetni

A magyar mobilfizetési piac mindenesetre egyelőre féllábú, hiszen az iPhone-felhasználók teljes egészében kiesnek a piacról. Ráadásul, mivel a Google és az Apple üzleti modellje eltérő, később sem feltétlenül lesz könnyű dolga a mobilfizetési szolgáltatást bevezetni kívánó cégeknek. Hiszen míg az androidos rendszer nyílt és ingyen használható, az Apple-nek fizetni kell a tranzakciók után, ugyanakkor az ügyfelek azonos feltételek mellett akarják használni a szolgáltatásokat akár épp iPhone-t, akár androidos készüléket használnak.

Lévai szerint azért van remény, mert bár nem ismertek az Apple Pay bankokkal kötött megállapodásai, elképzelhető, hogy bár a cég részesedést kér a tranzakciókból, egyéb költségek terén olyan megoldást kínál, hogy a pénzintézeteknek még így is megtérülhet az, ha azonos feltételekkel kínálják szolgáltatásaikat mind az androidos, mind az iOS-es ügyfeleknek. Ez egyébként más digitális javak esetében is így van, sokszor ugyanazt a játékot különböző áron lehet megvenni iOS-en és Androidon, de az appon belül vásárolt előfizetések árazása is jelentősen eltérhet.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy még egyes készülékgyártók is nekiálltak saját fizetési megoldásokat fejleszteni, van ilyen a Samsungnak, az LG-nek, illetve a Garmin és a Fitbit is felvértezi vele egyes fitneszpántjait.  E cégek közül egyedül a Garmin nem fejleszt saját megoldást (hanem egy átmárkázott Google Pay szolgáltatást kínál), a többiek viszont igen, amelynek beindításához ugyancsak egyedileg kell megállapodást kötniük a pénzintézetekkel, ezért elérhetésük korlátozott, és lassan bővül.

Egyébként az Apple és a Google sem kapkodja el a terjeszkedést, az amerikai techszájtokon is mind a mai napig hírnek számít, ha bővülést jelentenek be. Természetesen az élelmes felhasználók ezúttal is megtalálták az áthidaló megoldást a high-tech fizetési megoldások elterjedéséig: sokan egyszerűen rendelnek egy erre a célra kialakított rekesszel felszerelt mobiltokot a telefonjukhoz, és abban hurcolják magukkal paypassos bankkártyájukat.

Tech nfc okostelefon paypass Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Váczi István
2019. április 17. 11:56 Tech

Lakni is lehet majd az újgenerációs holdjáróban

A világ autóiparának jelentős része a nagy piacok visszaesése miatt nincs a legjobb formában, de ez nem tántorít el néhány gyártót attól, hogy a Hold meghódítását tűzze ki célul.

Váczi István
2019. április 15. 17:23 Tech

Olcsóbbá vált a klímakatasztrófa elkerülése

Egy nemzetközi szervezet szerint a korábban számítottnál kevesebbet, 115 ezer milliárd dollárt kell elkölteni 2050-ig, ha nem akar megsülni az emberiség.

Torontáli Zoltán
2019. április 10. 16:45 Tech

Kiderült, hogy néznek ki a fekete lyukak

Nemzetközi összefogással sikerült elkészíteni az első olyan fotót egy fekete lyukról, amely 55 millió fényév távolságban van tőlünk.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. április 19. 17:09 Világ

Trump szeretett volna bűncselekményeket elkövetni, de nem sikerült neki

Nagyon súlyos, amit Trumppal és az oroszokkal szemben megállapít a két éve várt Mueller-jelentés. Az elnök mégsem bukik bele.

Avatar
2019. április 17. 17:03 Közélet, Vállalat

A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.

Tóth István János
2019. április 16. 17:39 Közélet

Két példa a történelemből, ami megmutatja, miért nincs tudomány szabadság nélkül

Évszázados károkat okozhat Magyarországnak a pusztítás, amit a kormány most a kutatóhálózatoknál véghezvisz.