A technológia lényegében készen áll, már csak a gyakorlatba kell ültetni a rendszert. A Die Zeit a Roland Berger tanácsadó cég tanulmánya (pdf) alapján azt írta, a legnagyobb valószínűséggel 2020-ban, Dubajban, Los Angelesben, Dallasban és Szingapúrban indulhatnak el az első dróntaxi-helikopterjáratok.
A szolgáltatás 2023-ban élesedhet, vagyis a nagyközönség ekkortól veheti igénybe a dróntaxi-szolgáltatást. Az első időszakban még pilótával repkedhetnek a városokban és az agglomerációban azok, akik nem akarnak a dugóban ülni. 2025-től viszont már pilóta nélküli helikopterek fognak közlekedni. A célállomást egyszerűen csak be kell ütni az applikációba és a gép magától odarepül.
Az elmúlt évtizedekben rengeteg hajmeresztő ötletet kapott fel a világsajtó, amiből aztán semmi sem lett. A Roland Berger szakértői szerint azonban a drónos utasszállítás tényleg el fog terjedni.
A helikopterek elektromosak lesznek, négy propellerrel, vagyis a jelenleg használt drónok mintájára alkotják meg a mérnökök. Néhány év múlva, amikor lezáródnak a tesztek, háromezer ilyen drón lesz, majd számuk 2030-ra 12 ezerre emelkedik. A század közepére már százezer elektromos helikopter szolgálja majd az utasokat a világ nagyvárosaiban.
Budapesten viszont nem valószínű, hogy ez elterjedjen ez a közlekedési eszköz. Elsősorban az olyan nagyvárosokban lesz népszerű, ahol mindennaposak a dugók és megfelelő számú felhőkarcoló áll rendelkezésre. A leszállópályákat ugyanis a magas épületekre, vagy pedig parkolóházak tetejére tervezik.
A leszállópályán kívül várótermet, és az akkumulátorok töltésére vagy cseréjére alkalmas infrastruktúrát is ki kell építeni. Az Aral már olyan benzinkutakat tervez, amelynek a tetején egy komplett drón-állomást lehet telepíteni.
A repülőutak tíz kilométeres távtól érik meg, és a tervek szerint legfeljebb a metropoliszok háromszáz kilométeres sugarú köréig terjednek majd a szolgáltatások.
Olyan cégek dolgoznak a projekten, mint a Daimler, az Airbus, az Uber, a Boeing, a Lilium Aviation és a Volocopter. A Bosch például már a szenzorokat is megalkotta, amelyek adott repülési magasság elérésében, a sebesség megtartásában és a landolásban segítik a pilóta nélküli helikopter-drónt.
Forrás: Airbus.com
Az európai Airbus már két prototípust is elkészített, az amerikai konkurense, a Boeing pedig felvásárolt egy repülő taxit fejlesztő céget.
A drónhelikopter nagy előnye, hogy sokkal olcsóbb lehet, mint egy igazi. A jelenlegi tervek szerint sorozatgyártás esetén 400-600 ezer euróba (130-190 millió forint) kerülhet egy személyszállításra alkalmas elektromos helikopter.
Az viszont nyitott kérdés még, hogy mennyibe fog kerülni egy út, lesznek-e menetrend szerinti járatok, vagy a taxikhoz hasonlóan egyénileg lehet az utat megtervezni. Márpedig végső soron ezek a kérdések fogják eldönteni, hogy hosszú távon beépülnek-e a mindennapjainkba ezek a repülők. Persze a jogszabályokat is drasztikusan módosítani kell ahhoz, hogy az ilyen szolgáltatást nyújtó cégek egyáltalán engedélyt kaphassanak.
Tech
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.
Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán
Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
