Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. május 18. 08:53 Tech

Norvégiában épül meg Európa legnagyobb szén-dioxid-lekötő projektje

Izlandon tavaly októberben kezdte el működését a világ első “negatív kibocsátású” erőműve. Egy már meglévő hőerőművet egészítettek ki egy olyan rendszerrel, amely az erőmű szén-dioxid kibocsátását szűri ki és köti le. Ezzel a tesztelésre szánt módszerrel azonban mindössze évi 50 tonna szén-dioxidot kötnek le, amely nagyjából egy amerikai – vagy tíz indiai – háztartás éves kibocsátása.

Nem az izlandi az első projekt, amely a szén-dioxid lekötésével és tárolásával próbálja tompítani az üvegházhatású gázok által katalizált klímaváltozást. A Quartz szerint Norvégiában már 1996 óta működik egy ilyen rendszer az egyik gázmezőnél, és éves szinten egymillió tonna szén-dioxidot köt le. Az európai országok közül Norvégia élen jár a CCS-technológiában (szén-dioxid lekötése és tárolása), és hamarosan újabb nagy lépést tehet a továbbfejlesztésében.

Két nappal ezelőtt a norvég parlament megszavazott egy olyan beruházást, amely Oslóban egy cementgyár és egy biomassza erőmű kibocsátását kötné le, amit hajókkal az Északi-tengerre szállítana, és a tengerfenék alatt tárolná a lekötött szén-dioxidot. A norvég parlament 29 millió eurót (9 milliárd forintot) szavazott meg a projekt finanszírozására, amely a legnagyobb ilyen projekt lenne.

Bár a CCS-technológia szempontjából ez komoly fejlesztés lehet, az eredeti terveknél visszafogottabb változatot fogadott el a parlament. Egyrészt az eredetileg kitűzött 2019-es határidő helyett csak 2021-ig kellene megvalósulnia az új rendszernek. Másrészt korábban egy vegyipari létesítmény is a program része lett volna.

Ezzel is nagy a projekt jelentősége, mert az oslói lenne az első nagyméretű cementgyár, amelynek lekötnék a szén-dioxid kibocsátását. A Quartz szerint a cementiparban jelenleg nem is látszik nagyon más megoldás a károsanyag-kibocsátás mérséklésére, pedig az összes üvegházhatású gáz öt százalékáért felelős a szektor. Ez jóval több, mint például a légi közlekedésé.

A norvég kormány három nagy olajtársasággal, a norvég állam többségi tulajdonában álló Equinorral (volt Statoil), a Shellel és Totallal dolgozik együtt azon, hogy a lekötött szén-dioxid elszállítsák és eltemessék a tengerfenék alá. Ha ez a modell beválik, akkor Norvégia más országok lekötött szén-dioxidját is elszállíthatja. Ez akkor lehet igazán fontos, ha egy adott országban elleneznék a szennyező anyagok szárazföldi eltemetését.

Tech klímaváltozás norvégia szén-dioxid kibocsátás Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Hajdu Miklós
2020. április 2. 09:20 Tech

Egyáltalán nem biztonságos a karantén nagy nyertese, a Zoom

Érdemes óvatosnak lenni a hirtelen népszerűvé vált Zoom használatával, akár váratlan vendégek is csatlakozhatnak a beszélgetéseinkhez.

Hajdu Miklós
2020. április 1. 12:23 Tech

Nincs elég tudós, aki ellenőrizni tudná a rengeteg koronavírusos kutatást

Elöntik a tudományos lapokat a koronavírussal kapcsolatos cikkek, sok eredmény ellenőrizetlenül jut nyilvánosságra. Ez nem csak a hétköznapi embereket, de a döntéshozókat is félrevezetheti.

Avatar
2020. március 29. 18:34 Tech

Az internet bírja, de így is duplázódott a vonalas telefonforgalom

Megtanulhatjuk a különbséget az ígért és a garantált sávszélesség között, de a gerinchálózat vagy a külföldi kapcsolat várhatóan nem lesz szűk keresztmetszet.

Fontos

Váczi István
2020. április 9. 06:53 Adat

Búcsút mondhatunk az épp induló baby boomnak, ha elszúrjuk a válságkezelést

A rendszerváltás és a 2008-as válság után is durván visszaesett a gyermekvállalási kedv, ami figyelmeztető jel a mostani helyzetben.

Stubnya Bence Jandó Zoltán
2020. április 8. 20:10 Vállalat

„Ugyanaz van, mint a Gyurcsány-kormány idején: duma és porhintés” – cégek értékelték a mentőcsomagot

A járvány által legkomolyabban érintett iparágakban működő cégek nagyon várták a mentőcsomag részleteit, de a bejelentés óta még nagyobb a bizonytalanság.

Fabók Bálint
2020. április 8. 14:14 Közélet

Alighogy bevezették, máris megroppan a kormány új egyetemi modellje

A Corvinus finanszírozását a Molra alapozták, amely azonban idén valószínűleg nem fizet osztalékot. Tavaly 13,5 milliárd ment az egyetemnek, idén ez 1,2 milliárd lehet.