(A szerző a Wattler Kft. ügyvezetője)

Zsoldos István jeles, energetikában jártas közgazdász egy hete megjelent írásában két világot tárt elénk: egy utópiát, amiben az energia költség- és környezetterhelés-mentesen áll elő korlátlan mennyiségben, és egy disztópiát, ahol a túlzásba vitt energiatudatosság miatt lovaskocsikon közlekedve a tudomány összes vívmányától megfosztjuk magunkat. Mivel az előbbi világ nagyon hamar itt teremhet, felesleges az utóbbi felé bármilyen lépést tenni. Főleg, mivel az igyekezet legfeljebb egy középútra terel minket, ami hasznot nem sokat hoz, viszont költséges.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen fölöslegesen stresszelünk az éjszakára felkapcsolt villanykörténAz energiafogyasztás nem bűn, és az energiafogyasztás csökkentése önmagában nem egy érték. Amit viszont minél gyorsabban csökkenteni kellene, az a környezetszennyezés.

Sajnos – és szerencsére – a valóság az energetika világában sem fekete-fehér. Az energiahatékonyság és -tudatosság előretörése fontos és támogatandó, mert az energia előállítása és felhasználása gazdasági és társadalmi költségekkel jár. Most és a jövőben is.

Bízzunk az energetikai szingularitásban…

Gondoljuk végig a következő két állítást:

• Ne sportoljunk, mert az orvostechnológia fejlődése hamarosan megoldja, hogy bármilyen helyzetből makkegészségesre gyógyítson minket.
• Ne tanuljunk, hiszen az általános mesterséges intelligencia itt van a nyakunkon, és az emberi agyunk kapacitása úgyis eltörpül majd mellette.

Abszurd? Pedig van párhuzamosság a szerző fent ismertetett gondolatával. Az itteni példákban – csakúgy, mint az energiatermelésben – a radikális változtatásokat villámgyorsan elhozó, szingularitásnak is nevezett fejlődés még nem következett be, és senki nem is sejti, hogy mikor fog ez bekövetkezni.

De maradjunk az energia világában. Miért erősen túlzó állítás, hogy 5-10 év múlva eljöhet a kánaán az ingyenergia révén? Vessünk egy pillantást az energiaszektor mai helyzetére:

1. 

   Energiatermelés megoszlása. Forrás: IEA

   A villamosenergiatermelésben mostanra már a megújulók (szél és napenergia) adják a legtöbb új termelőkapacitást (például 2017-ben az EU-ban az új kapacitások 85 százalékát), de jelenleg, és még öt év múlva is a széntüzelésű erőművek állítják elő a legtöbb energiát a Földön.

2. Az egyre tisztuló villamosenergia-termelés azonban önmagában a globális energiaigény csupán 16 százalékát fedezi. Nem gondolnánk, de a fűtés, a közlekedés és az ipari felhasználás jelentős energiaigényét kismértékben elégíti ki villamos energia. Sokkal inkább a fosszilis energiahordozók (olajtermékek, földgáz és szén) közvetlen felhasználása történik, jelentős szennyezést és széndioxid-kibocsátást okozva.
   

   A világ energiafelhasználásának szektorális megoszlása energiatípus szerint. Forrás:IEA

3. Jelenleg sajnos még az az állítás sem igaz, hogy „az energia nem hogy elfogy, hanem egyre bőségesebb és olcsóbb lett”. Bár ezen a téren is tapasztalható javulás, a világon még mindig 1,1 milliárd embernek nincs hozzáférése villamos energiához. A fejlett országokban is előfordulnak jelentős áramkimaradások. (Emlékszünk, amikor Ausztrália Elon Musk Tesla-akkumulátorait hívta segítségül?)
4. A negatív áramárak még mindig igen ritka jelenségnek mondhatók. Szinte csak Németországban volt ilyen, de ott is az elmúlt év során összesen 7 ilyen nap fordult elő, míg 50 euró/MWh felett 11 napon volt az azonnali piaci ár.
5. A mai világban az sem valószerű feltételezés, hogy amennyiben az áramtőzsdén negatív ár alakul ki, abból a lakossági fogyasztók bármit érzékelnének. Előbbi a nagykereskedők piacaként funkcionál, a háztartások szinte mindenhol fix áron veszik az áramot. Az EU – üdvözölendő – törekvése, hogy a lakosság számára is elérhetők legyenek a tőzsdekövető váltózóáras szerződések. A kereslet rugalmasabb, a piac hatékonyabbá válna, kevesebb negatív és pozitív ártüskével találkoznánk.
6. A fosszilis üzemanyagok árai jelenleg nem fedezik teljes mértékben a felhasználásuk társadalmi költségét (externalitásokat), amit az üvegházhatású gázok esetén valahova 40-100 dollár/tonna széndioxid szintre becsül a szakirodalomban (nagy szórással). Európában – ahol, ellentétben az országok többségével, működik a kvótapiac – a széndioxidkvóta tonnánkénti ára 10 euró. A cikkben említett légi közlekedés egyébként teljesen ingyen pöfékel – megmagyarázhatatlan okból nem kvótakötelezett.

Sok mindenben osztom Zsoldos István optimizmusát, pozitív folyamatok és már-már robbanászserű fejlődés szemtanúi vagyunk. Például semmi esetre sem tenném a pénzemet egy, a jövőben építendő, hosszú távon megtérülő, konvencionális erőmű építésébe.

Még ha a mai valóság és a kívánt világ között tátongó szakadék valamikor be is zárul, ingyenenergia akkor sem lesz. Az energiatermelő egység legyártása mindig költséggel jár (se a tőke, se a munkaerő nem lesz ingyen), és a megtermelt villamos energia felhasználókhoz való eljuttatásához szükséges hálózat is kiadásokat jelent. Gondoljunk bele, a már felszerelt napelemek ingyen termelik a villanyt. Ennek ellenére a termelés összköltsége (beruházási, karbantartási és finanszírozási költségekkel számolva) mégis jelentős, és épp ezért jelenleg csak néhány országban versenyképes a hagyományos termelési módokkal.

…de addig is tartsuk szárazon az energiahatékonyság puskaporát

Globális üvegházhatású gázok kibocsátása (széndioxid-ekvivalens gigatonna). Forrás: IEA

Talán egyszer mégis bekövetkezik az energetikai utópia. Viszont addig mi, itt és most sokat tehetünk a jobb világért már annyival is, hogy magunkévá teszünk egy enregiatudatosabb és energiahatékonyabb magatartásformát. Otthonunkban, és a munkánk során szintúgy.

Mert ez az, ami tényleges és gyors eredményt hoz. Például azt, hogy 2014-16-os időszakban a globális széndioxid-kibocsátás – növekvő lakosság és gazdaság mellett – stagnál. Az energiahatékonyság javulása, az energiaintenzitás csökkenése nélkül egy potenciálisan forróbb és szennyezettebb világban élnénk.

Jó hír, hogy az energiatudatosság egyáltalán nem stresszes. Ha jól csináljuk.

Az egészség- és energiatudatosságot érdemes párhuzamba állítani, mivel a lényeg ugyanaz: tudatosítsa az ember magában a hasznos viselkedésformát, ami rövidesen a rutin részévé válik. Egy gyakran mozgó ember rosszul érzi magát, ha egy hétig nem sportol. Az energiafogyasztás kapcsán is ezt a szemléletmódot kéne elterjeszteni: ha energiahatékonyabban élsz és dolgozol, attól jobban érzed magad. Egyéni és vállalati szinten is. Ahhoz, hogy ezt elérjük, sok a teendő. Tapasztalatom szerint például sok cégvezető a szavak szintjén energiatudatos, de a mindennapokban az üzlet vitele mellett kevésbé marad idő és erőforrás egy-egy energetikai intézkedés, beruházás hasznát és eredményeit átgondolni, azokat megvalósítani.

Az állam aktív szerepe épp ezért üdvözölendő mind negatív és pozitív ösztönzői oldalon („carrot and sticks”). Negatív, korlátozó, szabályozó előírásokra jó példa a Magyarországon kötelezően betartandó, egyre szigorodó – Zsoldos István által igencsak ostorozott szigetelést is előíró – épületenergetikai jogszabályok. Ide tartozna az is, ha már tényleg nem lehetne régi izzószálas villanykörtéket kapni, amikor 8-10-szer hatékonyabb ledes lámpák is csak valamivel drágábbak. A pozitív motivációt az egyes támogatások– mint nálunk pl az Otthon Melege program, vagy vállalatoknak az energiahatékonysági beruházások tao-kedvezménye – testesítik meg.

Osztom István véleményét: a globális széndioxid-adó lenne leghatékonyabb megoldás. Ezzel csak az a baj, hogy demokráciákban élünk, és választott vezetőink sokkal inkább országuk gazdaságának növekedését, mintsem a globális jóllét maximalizálását tartják szem előtt. Egy általános, világszerte alkalmazandó adó bevezetésében nem reménykedhetünk. Tehát a társadalmi költségek teljes internalizálása nem megy. Marad a második legjobb lehetőség, a társadalmi egyenletet a támogatások hozzáadásával hozzuk ki nullára.

Ha elhisszük, hogy a lámpa lekapcsolása nem taszít minket vissza a sötét középkorba, akkor alacsonyabb stressz-szinten várhatjuk a fényes jövő beköszöntét (és még a fényszennyezés is csökken). Tegyünk így.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Tech energetika energia energiahatékonyság megújuló energia Olvasson tovább a kategóriában