Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. február 12. 11:53 Élet, Tech

Filozófusok segítenek eldönteni, hogy kit gázoljanak el az önvezető autók

A mesterséges intelligencia és a robotika szakértői után a filozófusokat is elkezdték bevonni azokba a kutatásokba, amelyek szükségesek az önvezető autók elterjedéséhez. A Quartz azt írja, hogy a problémás szituációkra filozófiai alapokon kell algoritmusokat tervezni, ezért van szükség az új megközelítésre.

A legismertebb gondolatkísérlet, amelyet az önvezető autóknak meg kell majd oldaniuk, az angolul “Trolley problem”-nek nevezett szituáció. Ebben egy elszabadult kötött pályás jármű a vágányokon álló öt ember felé robog megállíthatatlanul. Egy külső szemlélő látja a bajt, és meg is tudja akadályozni a tragédiát azzal, hogy egy váltót átállít és másik pályára tereli a járművet. Ekkor viszont a másik pályán lévő egyetlen embert fogja a vonat elgázolni és megölni.

Az emberek többsége ilyenkor általában azt tekinti jó megoldásnak, ha egy ember hal meg öt helyett. Érdemes azonban kicsit módosítani a kísérleten: mi a helyes eljárás, ha a vonatot nem váltóval lehet elterelni, hanem úgy lehet megállítani, hogy egy jól megtermett másik embert löknek elé? A többség szerint ez elfogadhatatlan, pedig az eredmény ugyanaz: egy ember halálával megmentik öt ember életét. Annak eldöntése, hogy ez a két eset egyenlő-e, fogós morálfilozófiai kérdés.

Az önvezető autók nem tudják kikerülni a hasonló, morális alapú döntéseket. Tegyük fel, hogy az autó előtt hirtelen balesetet szenved egy kamion és ki kell kerülni, de ezt csak úgy lehet megtenni, ha az autó elgázol egy motorost, vagy a másik irányba tér ki, de akkor lezuhan egy szakadékba. A motorost ölje meg az autó, vagy az utasát?

A filozófusok azon kezdtek dolgozni, hogy különböző filozófiai irányzatoknak megfelelő megoldási javaslatokat adjanak a hasonló helyzetekre, amiből a hatóságok, az autógyártók, vagy azok, akiknek ez feladatuk lesz, döntésre tudnak jutni.

Nicholas Evans filozófia professzor azt mondja, a kérdés sokkal bonyolultabb, mint a fent vázolt alapesetek. Nem csak arról kell dönteni, hogy összességében hány embert próbál megvédeni, és hányat kockázatnak kitenni az algoritmus. Nem mindegy ugyanis, milyen emberektől van szó. Mi a helyzet például akkor, ha statisztikailag az egyik megoldásnál döntően 50 év felettiek kerülnek veszélybe, a másiknál pedig 30 év alattiak?

E minőségi vetület mellett azt is morális alapon kell vizsgálni, hogy a kialakított rendszereket mennyire lehet majd meghekkelni, de nem informatikai értelemben. Ha például mindenki tudja, hogy vészhelyzetben az autók nem az utasok életét védik, hanem a gyalogosokét, akkor elvileg egy gyalogos könnyedén meg is ölheti az utasokat azzal, hogy szándékosan baleseti szituációba keveri.

Az önvezető autók programozásának etikájával egyelőre kevesen foglalkoznak, de lesz dolguk bőven, például az alábbi problémákat sem ártana tisztázni, mielőtt a technológiát tényleg az útra teszik:

  • Ha az útmenti üzletek fizetnek érte, akkor mehet az önvezető autó direkt arra, hogy az utasok reklámként láthassák a portáljukat?
  • Ha az autó kockázatnak tesz ki bárkit, kinek a felelőssége lesz az okozott kár?
  • Ha megszűnik az ittas vezetés veszélye, nőni fog az alkoholfogyasztás?
  • Hogyan kell majd kezelni az utazási adatokat, hiszen egy autó elég sok információt fog szolgáltatni az utasai mozgásáról.
  • Ha gyakorlatilag nem lesznek balesetek, csökkenni fog a szervátültetésre felajánlható szervek mennyisége?
  • Ha nagy mértékben megnő az utazás hatékonysága, akkor előfordulhat, hogy többen és többször akarnak majd utazni, ami végső soron visszaállítja a zsúfoltságot a városokban.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa mutogatsz egy önvezető autónak, honnan fogja tudni, hogy mit akarsz?Az úton csak úgy lehet jól boldogulni, ha a sofőrök értik a gesztusnyelvet. Ha egy robot nem tudja ezt megtanulni, akkor az önvezető autó egy forgalmas kereszteződésből soha nem fog kikeveredni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa nem figyelünk, az önvezető autók nem csökkentik, hanem növelik a dugókatNem egyértelmű, hogy mi fog történni, ha mindenki rákattan az önvezető közlekedési eszközökre. Például lehet, sokkal többet fogunk ötletszerűen utazni ide-oda.

Élet Tech autó baleset filozófia filozófus önvezető autó Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.