Hírlevél feliratkozás
Szentkirályi Balázs
2018. február 3. 15:33 Tech

Visszaadhatja a hatalmat az emberek kezébe a blokklánc, ha egyszer majd működni fog

(Cikkünk első, a bitcoinról és a blokkláncról szóló része itt olvasható.)

Az, hogy van egy sok-sok gépen futó, központ nélküli (azaz decentralizált), és így elvileg manipulálhatatlan netes adatbázis, nem csak arra jó, hogy egy pénzügyi tranzakciókat rögzítő főkönyvet vezessünk rajta. Miközben a bitcoin rendszer az alapító szándékát követve tényleg csak a bitcoinok bányászását és cseréjét támogatja, a mögöttes technológiát sokkal több dologra lehet felhasználni.

Ahogy cikkünk előző részében érintettük, a bitcoin csak az első, de rég nem az egyetlen platform, ami a blokkláncra épül. Most az ethereumról lesz szó, és most is Szabó Dávid, a Hold Alapkezelő bitcoin-szakértő portfóliómenedzserével együttműködve próbáljuk érhetővé tenni a dolgot.

Az ethereumot egy orosz-kanadai programozó, Vitalik Buterin kezdte el építeni néhány évvel eztlőtt, mivel felismerte, milyen széles körben lehet alkalmazni a blokklánc-technológiát. Ez a blokklánc a leginkább abban tér el a bitcointól, hogy képes a digitális szerződéseink befogadására és ezek minden korábbinál megbízhatóbb, feltörhetetlen tárolására. Ez elég praktikus lehet, például nem kell papíron őrizgetni a szerződéseket, és nem is lehet manipulálni őket.

Egy ilyen szuperszéfre nagy kereslet lehet. Az átláthatatlanul működő központi kormányzatok és határokon átívelő mutyizó nagyvállalatok korában egyre többen érzik úgy, hogy az elméletileg demokratikus intézményrendszer nem értük van, nem az ő biztonságukat és eligazodásukat szolgálja. “A rendszerek, amelyek körbe vesznek bennünket, nem megbízhatók, nem működnek jól” – mondja Szabó Dávid.

Itt van magyar vonatkozásban példaként a Quaestor-ügy, ahol az emberek pénzét nem úgy kezelték, ahogy azt a szerződésekben vállalták, miközben a nagyívű csalás kívülről nagyon sokáig láthatatlan maradt. Ahogy sok más ügyben is. De nem csak a nagypályás csalókkal és az állammal van gond. A földhivatal beázhat, iratok eltűnhetnek, a hivatalnokok hibázhatnak (és lefizethetőek), de bármiféle tényleg véletlen adatvesztés is történhet. Szóval egy halom hétköznapi érdeksérelem érhet minket, és az ethereum hívők szerint ezek jó részére is ez a technológia lehet a megoldás.

A mindent tudó okosszerződések

De azon túl, hogy a blokkláncra feltöltött szerződések egy sor kellemetlenségtől megvédhetnek, a dolog igazi ereje nem is ebben van.

A blokklánc képes arra is, hogy olyan okosszerződéseket tároljon, amik bizonyos, előre beprogramozott feltételek teljesülése esetén automatikusan teljesülnek.

Nézzük meg a dolgot egy példán, mondjuk egy részvény adásvételénél. Az eladó azt szeretné, ha megkapná a részvénye ellenértékét mielőtt áttranszferálja a papírt a vevő értékpapírszámlájára. A vevő viszont akkor lenne nyugodt, ha az utalás előtt megkapná az értékpapírt. A bizalomhiány miatt a vevő és az eladó között ott van a tőzsde, mint közvetítő. Ez a tranzakció biztonságát mindkét félnek garantálja, viszont drága. Az ethereum legfőbb ereje abban van, hogy képes kiiktatni a tőzsdét.

Egy okosszerződés lényegében egy miniapplikáció, amibe be lehet írni, hogy mik a megállapodás bemeneti feltételei, illetve minek kell történnie akkor, ha a bemeneti feltételek ellenőrizhető módon teljesültek. A példánknál maradva: ha az okosszerződés felismeri, hogy az eladó beküldte neki a részvényt, a vevő pedig a pénzt, tehát teljesültek a beprogramozott bemeneti feltételek, akkor automatikusan végrehajtja a megállapodást.

Az okosszerződések lényegében manipulálhatatlan, blokkláncra kerülő, beprogramozott megállapodások, amik lehetővé teszik a közvetítők teljes kiiktatását.

Ha az okosszerződés mondjuk csak a részvényt kapja meg, a vevő viszont nem küldi a pénzt időben, a tranzakció nem teljesül. Az ethereum tehát egy platform, ami elvileg képes lehet kezelni ezeket a beprogramozott okosszerződéseket.

Az ethereumon belül használt fizetőeszköz pedig az ether, amiről mostanában a többi kriptopénzhez hasonló árfolyamemelkedése – illetve az utóbbi hetekben zuhanása – miatt sokat lehetett hallani. De ez a platform jóval többre lehet képes a kriptopénzforgalom szimpla lebonyolításánál.

Például futhatnak rajta okosszerződésekben rögzített biztosítások. Egy ilyen utasbiztosításba például beleírhatjuk, hogy a biztosító fizet, ha nem száll fel a gép, és a szerződésbe egy független szolgáltatón keresztül bekötjük a reptéri menetrendet. Ha a gép nem száll fel, akkor nem kell macerázni egy kártérítési igénylőlap beküldésével, illetve a biztosító sem tud problémázni velünk, mert az okosszerződés automatikusan elutalja nekünk a biztosító számlájáról a kártérítési pénzt. A biztosítót adminisztrációtól, az ügyfélt idegeskedéstől kímélheti meg. (Ez nem is teljesen légből kapott példa, ilyen fejlesztés már van folyamatban.)

Az ethereum platformként bárkinek lehetőséget ad arra, hogy újabb és újabb szabályok szerint működő kriptopénzeket hozzon létre. Egy új kriptopénz lényegében egy olyan okosszerződés, ami kibocsájt egy elméletileg jobb, életképesebb szabályok szerint működő pénzt, mondjuk egy olyat, aminek a kínálata rugalmas, szemben a bitcoinnal. Az utóbbi hónapokban naponta születő új kriptopénzek többsége saját hálózat, saját blokklánc nélkül az ethereum platformon fut, azaz a már létező hálózat erőforrásait használja, ami jóval olcsóbbá teszi a fejlesztésüket, és egy már bejáratott rendszerben az elterjedésük is gyorsabb lehet, ha van rájuk kereslet.

Emberek helyett algoritmusok

A kriptopénz elnevezés ezek esetében kicsit félre is visz, mert ezek a projektek nem a klasszikus pénzhez, inkább a részvényekhez hasonlítanak. De hogy is kell egy új pénzt kreálni? Első lépésként az új pénz alapítói összetesznek egy okosszerződést, ami a pénzük működési szabályait tartalmazza. Ebben mondjuk rögzítik, hogy az okosszerződés képes pénzek (coinok) kibocsátására, ahogy azt is, hogy ki és milyen feltételek mellett kaphat az új coinokból.

Például mondhatják, hogy az, aki ennek az új okosszerződésnek elutal egy étert. Ha érkezik egy utalás, az okosszerződés automatikusan kibocsát egy új coint és elküldi annak, aki az étert beutalta. Az okosszerződések azt is rögzítik, hogy az új pénz tulajdonosai mire használhatják fel a kibocsátott coinokért beszedett étereket. A cél lehet bármi, mondjuk egy új startup finanszírozása.

A lényeg, hogy a kibocsátott coinokért cserébe kapott pénz csak és kizárólag a szerződésben rögzített cél elérésére használható. Ha a cél teljesül, mondjuk az új vállalkozás eredményt termel, az okosszerződés az eredményből a finanszírozók (cointulajdonosok) felé vállalt ‘osztalékígéretet’ teljesíti (vagy bármi mást, amit szerződésbe foglaltak), automatikusan.

Az ethereum terjedése nem csak a startupok finanszírozását formálhatja át, a vállalkozások gazdálkodása is átláthatóbb lehet ezzel. Például egy okosszerződésbe beépíthető mondjuk egy adóhivatali ellenőrző modul is.

A hívők szerint a blokklánc technológia, ha a fejlesztések és a kísérletezések eredményesek, idővel fölöslegessé teheti a bankokat, az auditorokat, a könyvelőket és az adóhivatali munkát, vagy legalábbis a felsoroltak bizonyos elemeit.

És ez csak pár példa. A blokkláncon futó okosszerződésekkel nagyon sok olyan munkakör helyettesíthető, amiket most emberek végeznek.

Gyerekcipőben

Blokklánc-platformként egyébként már rég nem csak az ethereum létezik. Sokan új, saját blokkláncot fejlesztenek, és mindegyik igyekszik valamiben eltérő és egyedi lenni. Vannak könnyű felhasználhatóságra fókuszáló platformok, de több olyan is, ami az ethereum ilyen-olyan technikai hátulütőjét próbálja kiküszöbölni.

Fontos viszont látni, hogy ma sem az ethereum, sem a többi trónkövetelő nincsenek végleges, vagy akár túlságosan működőképes állapotban. A fejlesztések élesítésével mindenki nagyon óvatos, annyira új még a technológia. Ezek inkább csak kísérletek egy ígéretes technológia tökéletesítésére. Az ethereum egyelőre képtelen lenne helyettesíteni a szerződéses viszonyok hagyományos formáit, ahogy a kriptopénzek sem tudnák kiszolgálni a globális fizetési igényeket.

De ezek terjedése az utóbbi időben töretlen. Hirtelen sok cég ismerte fel az új lehetőségeket és támogatja az ethereumot fejlesztő alapítványt, vagy kísérletezik saját, akár zárt, valamilyen speciális céllal létrehozott blokklánc kifejlesztésével. A legnagyobb mozgás talán a pénzügyi szektorban van, mert ott jelenleg is nagyon sok virtuális tranzakció történik, amiket elég kézenfekvő blokkláncra kötni.

De egy éve létezik az Enterprise Ethereum Alliance, aminek a keretében a legkülönfélébb szektorokban működő vállalatok (köztük az OTP Bank és sok világcég is) kísérleteznek a blokklánc technológiát használó decentralizált appok (dappok) fejlesztésének a lehetőségeivel. De van köztük mondjuk autós cég is, amelyik rájött, hogy lehet az Uberhez hasonló taxis vállalkozást indítani, csak éppen a közvetítő (tehát az Uber) kihagyásával. Ezzel jóval olcsóbb lenne az autómegosztás.

A rendszer ellen

Egyébként az Ethereumnak van egy erősen rendszerellenes vetülete, ahogy a bitcoinnak is. Utóbbi alapítójáról szinte az egyetlen, amit biztosan tudunk, hogy a 2008-as gazdasági válság hatására elvesztette a bizalmát a hagyományos, erősen manipulálható jegybanki pénzrendszerben. A bitcoinnal egy alternatív, decentralizált megoldás lehetőségeit akarta tesztelni – az egy másik kérdés, hogy mára pontosan látszik, hogy a bitcoin árfolyama is ugyanúgy manipulálható, mint bármelyik hagyományos devizáé.

Az Ethereum viszont tovább megy, már nem csak a pénzbe, hanem a teljes demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom meggyengülésére reagál. A piramisjátékok, az offshore cégek, a zsebre vágott hatóságok korában azt javasolja, hogy iktassuk ki a központi autoritást, és az egymás közötti viszonyainkat rendezzük közvetlenül, egymás között. A blokklánc, illetve az ethereum iránti rajongás részben pont ezzel magyarázható: 

a rendszer a bizalomhiányos átlagember frusztrációjára korábban nem létező technológiai választ ad.

Tech bitcoin blokklánc ethereum kriptopénz Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Bucsky Péter
2018. október 18. 16:15 Tech

Állami gigagyárral pörgetnék fel a németek az elektromos autógyártást

Szép lassan dinoszaurusszá változik Németország, ha nem ül fel az e-autó-hullámra. Meglepő ötletekkel próbálnak úrrá lenni a nehéz helyzeten.

Torontáli Zoltán
2018. október 13. 15:57 Tech, Világ

A leginnovatívabb közlekedési eszköz a jó öreg vasút lett

Önvezető autó ide, elektromos kamion oda, a vasút nem a prototípusok kísérleteinél tart, hanem már bevezeti a legújabb technológiáit.

Rigó Anita
2018. október 11. 15:03 Tech

Új adót kaphat karácsonyra a Facebook és a Google

Ha elcsúszik, akkor legalább egy évet késik, ugyanis jövőre jön a Brexit, ráadásul új parlamentet és biztosokat is választ Európa.

Fontos

Váczi István Jandó Zoltán
2018. október 19. 07:01 Állam

Tarlós megfúrta, nem lesz gigantikus teniszstadion a Margitszigeten

Úgy nézett ki, hogy a kormány mindenáron megépíti a 26 méter magas arénát, de Fürjes Balázs államtitkár közölte, hogy a főpolgármesternek sikerült megakadályoznia. De más is közrejátszhatott.

Bucsky Péter
2018. október 18. 07:04 Állam

A keleti nyitás miatt érkező külföldi diákokra a sokszorosát költi a magyar állam, mint a hazaikra

Becslésünk szerint idén már tízmilliárd forintnál is többet költ a magyar állam ötezer, főként szegény országokból érkező diákra. Eközben a magyar diákokra egyre kevesebb jut.

Váczi István
2018. október 17. 18:29 Állam

Karácsonyra dőlhet el, ki nyeri az 500 milliárd forintos közbeszerzést

Ha minden a tervek szerint alakul, december 20-án hirdetnek eredményt a Budapest-Belgrád magyar szakaszának korszerűsítésére kiírt tenderen. A kockázatot mi futjuk, de nyerünk valamit?