Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. június 20. 10:00 Támogatói tartalom

Itthon is beindult a zöldhitelezés, de milyen cégeknek érdemes ilyesmiben gondolni?

A közelmúltban számos olyan területen futott fel a vállalati hitelezés, amik a zöld átállás sarokkövei kell, hogy legyenek. Elég például csak az energiahatékony irodaházakban telepített napelemekre vagy a céges flottába vásárolt elektromos autókra gondolni.

A vállalatok fenntarthatóságra való törekvése gyakran a fogyasztói elvárások változásának a következménye, azonban az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy mindannyiunknak alkalmazkodnunk kell a klímaváltozás miatti kockázatokhoz. Mivel ezek a kockázatok a pénzügyi rendszerben is megjelennek, és együttesen nemzetgazdasági szinten is érintik a pénzügyi stabilitást, az elmúlt évek fejleménye, hogy már jegybanki és uniós szinten is foglalkoznak velük.

A kockázatok kivédésének egyik módja a pénzügyi rendszerben a zöldhitelezés felfuttatása. Ehhez első körben arra van szükség, hogy legyen egy egyértelmű definíció arra vonatkozóan, hogy milyen hitelek számítanak ilyennek. Már több osztályozó rendszer is létrejött annak érdekében, hogy ehhez segítséget nyújtsanak, mint például az Európai Unió taxonómia rendeletének előírásai és a Climate Bonds Initiative által felállított fenntarthatósági kritériumok.

Ezeket már magyar bankok is alkalmazzák, és a jegybank többek között az ilyen keretrendszerben működő magyarországi zöldhitelezést érintő trendekről is rendszeres elemzést tesz közzé a Zöld pénzügyi jelentésében.

Egyelőre kevesen vágtak bele

Ebből kiderül, hogy bár a hitelintézetek többsége lát üzleti lehetőséget a zöldhitelezésben, ám csak tízből négy hitelintézetnél van tervben a zöldhitelezés beindítása. A jelentés szerint a kifejezetten zöld hitelek piaca Magyarországon az elmúlt másfél évben alakult ki, de jelentős előrelépést jelent, hogy bizonyos bankoknál már vannak zöldhitelezési keretrendszerek. Az idei, májusban közzétett jelentés szerint az MNB a kereskedelmi bankok közül Magyarországon elsőként az OTP Bank vállalati zöldhitelezési keretrendszerét hagyta jóvá.

Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának vezetője a zöldhitelezés eddigi magyarországi tapasztalatai kapcsán azt mondta, még nagyon kevés idő telt a zöld hitelek megjelenése óta, ezért időre lesz szükség, hogy a piaci szereplők a mindennapi gyakorlatban, így a hiteligénylésben is alkalmazzák az új szempontokat. A zöldminősítési rendszereken alapú hitelezés ugyanis új, az általános hitelezésen túlmutató feladatokat jelent a vállalatoknak és a bankoknak egyaránt. 

Ez a konstrukció azt is jelenti, hogy nekünk finanszírozóként meg kell győződnünk arról, hogy a fejlesztés környezetvédelmi hatásai összhangban vannak-e a zöldhitel feltételrendszerével. A zöldhitel iránt érdeklődő vállalkozásoknak pedig a fejlesztések megtervezésénél nemcsak a megtérüléshez kapcsolódó számításokat kell elvégezniük, hanem adott beruházás fenntarthatósági céljait és műszaki tartalmát is elemezniük kell, amelyek akár túlmutatnak a hatályos, kötelezően érvényesítendő környezetvédelmi jogszabályokon. Ennek a tanulási folyamatnak még az elején vagyunk

– mondta.

A projekt számít, nem a vállalatméret

Az OTP Banknál a zöldhitelezési keretrendszert azért dolgozták ki, hogy a lehető legszélesebb körben biztosíthassanak ilyen forrást vállalati partnereik ténylegesen fenntarthatóságot szolgáló fejlesztéseihez.

Ehhez a már említett két nemzetközi referenciára támaszkodtak. „Azt gondoljuk, hogy ezeknek a nemzetközi keretrendszereknek a betartása számunkra mint finanszírozók számára is megfelelően biztosíthatja a greenwashing elkerülését” – mondta erről Pókos Gergely.

A konkrét példákra rátérve, Pókos Gergely a megújuló energia termeléséhez tervezett beruházásokat vagy a mezőgazdaságban az öntözőrendszerek kialakításához szükséges beruházásokat említette, mint amelyek esetében egyértelműen szóba jöhet az OTP Bank zöldhitele.

Pókos Gergely

Az ágazatok tekintetében az energiatermelés, azon belül is a megújuló energiához kapcsolódó beruházások, de emellett a szállítási és logisztikai, valamint az építőiparhoz és az erdészethez kapcsolódó fejlesztések is szóba jöhetnek. Ezek mindegyikében átláthatóan vizsgálható, hogy a hitel célja valóban a környezeti fenntarthatóságot szolgálja-e.

„Sokkal inkább ez számít a hitelbírálatkor, mint mondjuk a vállalat mérete. Hiszen zöldprojektet nagyvállalatok, de akár kkv-k is meg tudnak valósítani. Előbbiek esetében a zöld gazdasági átmenet szükségszerűsége, míg a kkv-knál a remélhetőleg hamarosan elinduló európai uniós pályázatokban rögzített zöld célok fokozhatják a zöldhitelezés iránti keresletet. Mi pedig az igénylések elbírálásakor rugalmasan, a fejlesztési szándékot az ügyfél igényeivel és képességeivel összhangban tudjuk elemezni” – mondta.

Miben különbözik más pénzügyi forrásokhoz képest?

A hitelfelvételre készülő cégeknél nyilván az is egy fontos szempont, hogy miben különbözik egy zöld hitel más vállalati finanszírozási lehetőségektől, a „hagyományos” vállalati hiteltől, illetve a zöld vagy hagyományos vállalati kötvénykibocsátástól. Pókos Gergely szerint a zöldhitelezés elsősorban abban különbözik a hagyományos hitelezéstől, hogy a bank a projekt, illetve a vállalkozás pénzügyi mutatói mellett a hitel környezetteljesítményét is ellenőrzi a hitelnyújtás előtt, sőt az úgynevezett monitoring időszakban is. Más tekintetben megegyezik a hagyományos hitelek jellemzőivel. 

„Ez a forrás azért előnyös a cégeknek, mert így nem kell rendelkezniük zöld tanúsítvánnyal, azaz a cégre vonatkozó zöld minősítéssel, hanem elég az adott fejlesztési célhoz kapcsolódó zöld feltételrendszert teljesíteniük. Ha mondjuk a zöldkötvény-kibocsátással hasonlítjuk össze, ebben az esetben jóval kevesebb többletköltséggel kell számolni” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy árban hogyan viszonyulnak majd ezek a hitelek más finanszírozási formákhoz, Pókos Gergely azt mondta, általános kedvezményről egyelőre nem lehet beszélni, mivel egy ilyen konstrukció feltételeit jelentősen meghatározza, hogy mi a hitelcél, a fejlesztés tartalom, illetve a fejlesztéssel érintett gazdasági tevékenység. 

Már az igényléskor többféle szempontból kell megvizsgálnunk a nemzetközi sztenderdek alapján és minősítenünk a beruházást, hogy a hitelcél zöld tartalma kellőképpen megalapozott-e. Ez a minősítés fogja meghatározni, hogy partnerünknek milyen feltételeket kell teljesítenie a hitel lehívásához, valamint a törlesztési időszakban, hiszen nekünk a megvalósítást is nyomon kell követnünk. Ez is egy figyelemreméltó újdonság. A zöldhitelezés kezdeti szakaszában minden egyes hitel feltételeit egyedileg kell mérlegelnünk. A későbbiekben a zöldhitelezés szélesebb körű kiterjesztésével azonban ki fogjuk dolgozni a standard kölcsönökhöz illeszkedő lehetőségeket is

– mondta erről.

A vállalatok környezeti hatásainak felmérése pedig egyébként is olyan feladat, ami a jelenlegi trendek alapján egyre inkább a normál működés részévé kell, hogy váljon. Ugyanis habár az elmúlt években felfutó ESG, tehát a környezeti (environment), társadalmi (social) és felelős vállalatirányítási (governance) szempontokat szem előtt tartó befektetések mentén fontossá váló adatszolgáltatás csak egy szűk vállalati kört érint, de a jogszabályi változásokból egyértelműen látható a döntéshozók szándéka, hogy mindez egyre szélesebb körben érintse a cégeket. 

A befektetők és a fogyasztók is egyre inkább igénylik, hogy olyan vállalkozásokat finanszírozhassanak, illetve olyan társaságok termékeit vásárolhassák meg, amelyek működése kevésbé terheli környezetünket. A zöldhitellel tehát a hitelfelvevő saját ügyfeleinek és a befektetőinek, illetve akár vásárlóinak is bizonyítani tudja a fenntarthatóság irányába tett erőfeszítéseit.

(A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.)

Támogatói tartalom hitel OTP Bank zöldhitel Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

László Pál
2022. június 28. 11:02 Podcast, Támogatói tartalom

Olyan sok pénz van a világgazdaságban, amit már lehetetlen hatékonyan elkölteni

Amikor elárasztják a világot likviditással, nem lehet elvárni, hogy hatékonyan tudják elkölteni, nincs annyi értelmes projekt, amibe be lehetne azt rakni.

László Pál
2022. június 21. 16:38 Élet, Támogatói tartalom

A fővárosi épített örökség is számos lehetőséget tartogat az irodafejlesztéshez

Ahogy a környezettudatosság egyre inkább teret nyer az ingatlanfejlesztési területen is, a jövő a régi épületek új és modern iroda területekké való átalakításában lehet.

Hobot Péter
2022. június 17. 09:34 Pénz, Támogatói tartalom

Ilyen energiaárak mellett már sok kkv-nak is megéri napelemet telepíteni

Az ALTEO modellje szerint egy átlagos magyar kkv 35 forint körül fizetett kilowattóránkként a vásárolt áramért 2020-ban, miközben egy napelemes beruházás fajlagos költsége csak 21 forint körül alakult.

Fontos

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.