Itthon még nem annyira terjedt el az egyetemek, főiskolák és az üzleti szféra közötti intenzívebb együttműködés, pedig az elméleti tudás gyakorlatba ültetésének a haszna, ha jól csinálják, vitathatatlan. Külföldön, különösen Angliában és az Egyesült Államokban az eltérő állami finanszírozási struktúrából adódóan is megszokott felállás, hogy a többnyire magánalapítású egyetemek szoros szimbiózisban működjenek a versenyszféra kisebb és nagyobb vállalataival, sőt, saját maguk is speciális célokkal rendelkező, jórészt adományozói felajánlásokból működő befektetési alapokat hozzanak létre.

Európában a legnagyobb egyetemek hagyományosan állami alapításúak – így a fő finanszírozó is sokáig egyedül a központi vagy a helyi költségvetés volt. Az Eurostat adatai szerint stagnálás, enyhe csökkenés látható ezen a téren az utóbbi 7-8 évben. A GDP 0,3 és 1,7 százaléka között szóródnak a tagállamokban a felsőoktatásra szánt állami kiadások, Magyarországon 0,9 százalék volt 2019-ben ez az arány.

Jó gyakorlatok

Az egyetemek világszerte kialakulóban lévő új szerepköre az alapfunkcióknak számító oktatás és a kutatás mellett a tudományos munka során elért eredmények kereskedelmi hasznosítása lehet, amelynek az üzleti szférával történő együttműködés az alapja. Ide tartozik sok minden az oktatók, diákok, vállalati dolgozók megszokottól eltérő szerepétől kezdve, az – ilyen típusú együttműködésekben gyakran előkerülő – szellemi tulajdonjogok kérdésén és a mindkét fél számára megfelelő szerződések elkészítésén keresztül, a startupok és a spin-off cégek támogatásán át a partnerség kommunikációjáig, népszerűsítéséig, közös projektek megvalósításáig.

Az egyik leglogikusabb terület az egyetemi startupok, szerencsés esetben az indulást követő életszakaszba jutott spin-off vállalkozások finanszírozása, mentorálása lehet. Mivel a főleg szellemi tulajdonban megnyilvánuló tőkével rendelkező egyetemi spin-off vállalkozások Európa-szerte forráshiánnyal küzdenek, az egyetemek és a kockázati tőkepiac szereplői közötti szorosabb kapcsolat sokat segíthet a probléma megoldásában a Magyar Nemzeti Bank korábbi tanulmánya szerint. Itt kiemelik, hogy a kockázati tőkebefektetőnek számottevően több gyakorlata van az új, piaci bevezetés előtt álló találmányok hasznosításában, mint akár egy működő vállalkozásnak, továbbá jobban tisztában is van az értékesítéshez szükséges információkkal és készségekkel.

A tanulmány szerint a nemzetközi gyakorlatok egyértelműen alátámasztják: a nagyon korai spin-offok esetében döntő szerepe van a kormányzati szerepvállalásnak – támogatásoknak, kölcsönöknek, garanciáknak – amelyek megléte esetén a kockázati tőke is könnyebben megjelenik.

Két világ

Magyarországon van még tér fejlődésre az egyetemek és az üzleti szféra együttműködésében. Érdekes eredmény egy a témában folytatott 2017-ben publikált kutatás szerint, hogy mindkét fél, az akadémiai és az üzleti szereplők is úgy látták, hogy ők az aktívabbak, amikor egy-egy kooperáció kezdeményezéséről van szó.

Az alábbi táblázatban a cím alatt kattintással lehet látni az üzleti, illetve a felsőoktatásban dolgozók válaszait.

Azok az egyetemi oktatók, akik már dolgoztak együtt a versenyszféra cégeivel, leginkább a forráshiányt és a bürokráciát jelölték meg az ilyen típusú együttműködések akadályának, míg azok, akik nem vettek részt ilyenben, inkább a kulturális különbözőségeket emelték ki az üzleti és az akadémiai világ között. Üzleti oldalról leginkább a kormányzati források hiányát, valamint ugyancsak a különböző kulturális szemléletet, más-más motivációs tényezőket és a határidőkhöz való eltérő viszonyt említették. Nagy vonzerőt jelentett az együttműködés létesítéséhez az üzleti oldal számára a tehetséges, képzett hallgatókhoz, új technológiákhoz és tudáshoz való közvetlen hozzáférés. 

Rástartoltak Óbudán

Az összesen több mint 108 milliárd forint vagyont kezelő, a Pénzügyminisztérium tulajdonába tartozó Széchenyi Alapok Zrt. és az Óbudai Egyetem idén augusztusban együttműködési megállapodást kötött, amely alapvetően intenzívebb szakmai együttműködésre, közös projektek megvalósítására és egymás tudásának, lehetőségeinek hasznosítására terjed ki. Az új típusú együttműködést elősegítette, hogy az egyetem augusztus elsejével alapítványi fenntartás alá került, amely a korábbi intézményi kereteknél alkalmasabb a piaci szereplőkkel való kapcsolatok, partnerségek kialakítására.

Az együttműködés egyik fő hozadéka, hogy a diákok számára így lehetővé válik a Széchenyi Alapoknál vagy portfóliócégeinél tölteni szakmai gyakorlatukat, így tapasztalatot szerezhetnek akár például autógyárak részére készülő önvezető rendszerek fejlesztésénél, vagy irodaházakba, sportközpontokba, kórházakba szánt automata éttermek fejlesztésénél és üzemeltetésénél. Az egyetem oktatói, kutatói is lehetőséget kaphatnak arra, hogy akadémiai munkájuk eredményét az alapkezelő csapatával és a program iránt érdeklődő portfóliócégek vezetésével együttműködve a gyakorlatban is teszteljék és akár hasznosítsák is a mindennapokban.

Valamennyi alapunk számára releváns az együttműködés, de kiemelten érdekes az ipari, műszaki innovációtartalmú befektetéseink számára. Különösen nagy szerepe lehet az egyetem által nyújtott szolgáltatásoknak a most induló startup inkubációs programunk műszaki oldalról történő megtámogatásában

– mondta Molontay Tamás, a Széchenyi Alapok befektetési igazgatója.

Az Óbudai Egyetemen az elmúlt években aktív startupélet alakult ki, amelyből sorra kerülnek ki befektetésre érett projektek. Az egyetem most csatlakozhat az alapkezelő júliusban indított, 10 milliárd forintos keretösszegű Startup inkubációs és akcelerációs programjához, a Széchenyi Alapok és portfóliócégei pedig szakértő vendégelőadóként vehetnek részt az egyetemi startup kurzusokon.

Különösen az alapkezelő műszaki, informatikai területen aktív portfóliócégei számára előny az, hogy az együttműködéssel lehetővé válik számukra a bejutás az egyetemi laborokba, rendelkezésre áll az ottani tesztkörnyezet a termékek prototípusainak előállítására, tesztelésére, az egyeditől a sorozatgyártásig való eljutás tervezésére is.

További, konkrét forrásbevonást is hozó eredménye lehet az együttműködésnek a közvetlen brüsszeli uniós pályázatok esetében sokszor nehézségekbe ütköző konzorciumi partnerek megtalálása. Az alapkezelő kapcsolatrendszere, portfóliócégei segítségével az egyetemi pályázók könnyen tudnak egy-egy tenderhez partnert találni, és a cégek is közvetlenebb módon tudnak kapcsolatba lépni a számukra érdekes témával foglalkozó egyetemi csapatokkal, startupokkal.

Az együttműködést az egyetem oldaláról az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ koordinálja, a Keleti Károly Gazdasági Kar szakértőinek bevonásával, míg a Széchenyi Alapok részéről a befektetési igazgató a felelős.

A cikk megjelenését a Széchenyi Alapok Zrt. és az Óbudai Egyetem támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában