Hírlevél feliratkozás
G7.hu
2020. december 9. 18:14 Támogatói tartalom

A KPMG-vel közösen fejtjük meg a válságot

2020 csupán egy rosszul összevágott előzetese volt a közeljövőnknek. Egy olyan trailer, ami után rosszul alszik az ember, de nem pontosan tudja, mire is számítson. A tehetetlenséggel vegyes depresszió és beletörődés azonban nem megoldás. Itt van újra az Ezután, Litkai Gergely podcastsorozata a G7-en. 

Már a járvány első hullámakor is azt kutattam az Ezután podcastban, hogy mit és hogyan lehet másként csinálni. Tavasszal a barátaimat, ismerőseimet kerestem meg, most pedig a KPMG szegődött segítőtársamul, hogy ezeknek utánajárjak. A hagyományos médiaegyüttműködésekkel ellentétben a KPMG-vel majd egy évtizedre nyúlik vissza kapcsolatom, nagyon sok jó tanácsot adtak, és én is részt vehettem jónéhány projektjükben, barátságok születtek és kézzelfogható eredmények jöttek létre ennek köszönhetően. Ezért is gondoltam hasznosnak, hogy megbeszéljük, mit gondolnak a pandémiától szenvedő vállalatok lehetőségeiről, vagy épp a napenergiáról és hálózati összefüggéseiről, vagy a turizmus jövőjéről.

A fröccsöntés hazai Teslája, a Laciplast Kft.

(Podcastunk a témában: December 28.)

A pandémia komolyan befolyásolta a hazai vállalatok életét. A digitalizáció hiányosságai, a szervezeti és menedzsment kihívások fokozottan nehezítették helyzetüket, ám jó döntésekkel és megfelelő pénzügyi alappal új lehetőségeket is nyitott ez az időszak. A tudatos jövőépítés lehetőségeit egy fiktív cég, a Laciplast Kft. esettanulmányában vettük végig, amelyik a fröccsöntés hazai Teslájaként próbál utat találni az összeomló ellátási láncok és piacok, valamint az üzletfolytonossági kihívások hálójában.

A KPMG két partnere, Taksz Ildikó és Kórász Tamás is úgy véli, hogy ez az időszak akár a piaci pozíciók erősítésére, akár a belső szervezeti és informatikai folyamatok átalakítására is remek lehetőség. A leállás, bevétel-visszaesés kikényszerítette a cég jövőjének újra gondolását, a működés átalakítását.

A személyes találkozások csökkenésével kiemelkedően fontos lett a digitális jelenlét. A tervezési időszakok — akár egy évnél is — rövidebbé válásával pedig egyre döntőbb az azonnal rendelkezésre álló és helytálló, belső információ. Az ún. connected enterprise koncepció lényege, amikor az ügyfél kerül a vállalati gondolkodás középpontjába, ami a fenti átalakításoknak kulcsfontosságú szervezőereje lehet. Emellett az innováció, az „early adopter” hozzáállás lehet az, ami lehetővé teszi, hogy a válságból győztesként kerüljünk ki. Az üzletfolytonosság és a változásállóság tekintetében a kulcsfolyamatok, a -rendszerek és -munkavállalók azonosítása az első, az automatizációval pedig a rendszerhatékonyság növelése. A vezetői szerepek radikálisa átalakulása megy végbe napjainkban. Fontos ebben a helyzetben a munkavállalók felhatalmazása, az önálló döntéshozatal támogatása.

Amennyiben vállalatunk jó formában van, akár befektetési célpont is lehet, hiszen mind a hazai, mind a globális tőke is keresi most a lehetőségeket. A Laciplast Kft. a nehéz körülmények között akár 2021 üstököse is lehet, ha a fentieket véghez tudja vinni.

A napenergiához is kell ám érteni, nem is kicsit

(Podcastunk a témában: December 10.)

Magyarországon évente 2000-2500 órát süt a nap, a napenergia hasznosításának ez az egyik alapvető meghatározója. Losonczy Géza, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektorért felelős igazgatója szerint azonban a napenergia jelenleg inkább a nagybefektetők játszótere Magyarországon jelentős finanszírozási igénnyel. A befektetők komplex feladatrendszerrel találják magukat szembe a beruházási folyamat során, amely tartalmaz a beruházás előkészítésével kapcsolatos kérdéseket (pl. megvalósíthatóság), a hálózati csatlakozással és engedélyeztetéssel kapcsolatos nehézségeket (pl. megfelelő hálózati csatlakozási pont megtalálása), valamint a beruházás végrehajtásához, illetve az üzemeltetéshez köthető kihívásokat (pl. kiegyenlítéssel kapcsolatos nehézségek).

A zöld finanszírozás nemzetközi alapját a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény és az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) adja, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-as évtől. A párizsi egyezményt aláíró országok maguk határozzák meg, hogy milyen hazai intézkedésekkel kívánják célkitűzéseket elérni.

Nemrég az Európai Unió környezetvédelmi és klímaügyi miniszterei megvitatták és elfogadták az EU hosszú távú klímastratégiáját és annak fejlesztési lépéseit, amelyek a tervek szerint az EU klímasemlegességét eredményezik 2050-re. Az Országgyűlés egy új törvény megalkotásával tette egyértelművé Magyarország elkötelezettségét a zöld ügy mellett. Júniusban fogadták el a Klímavédelmi törvényt, amely az EU törekvéseivel összhangban 2050-re irányozza elő a klímasemlegesség megvalósítását.

Az első zöld államkötvény kibocsátás 2020. június 2-án megtörtént, a tervezetthez képest kedvezőbb hozamok mellett. A kötvénytender kifejezetten sikeres volt, a felkínált másfél milliárd eurós keretet ötszörösen túljegyezte a piac, így a hozam is 50 bázisponttal, azaz fél százalékponttal alacsonyabb volt a hasonló kötvények hozamánál. A kötvényből az ENSZ Fenntartható fejlődési céljainak megfelelő fejlesztéseket finanszíroz a magyar állam, amibe bevonja az illetékes minisztériumok döntéshozóit is, akik maguk teszik le az asztalra a szerintük központi támogatásra érdemes fejlesztések listáját, amelyekből egy kormányközi munkacsoport választja ki a legjobb javaslatokat.

Ami kifejezetten a zöld pénzügyeket érinti, a Magyar Nemzeti Bank mutatja meg, hogy jegybankként és bankfelügyeletként egyaránt kiemelt stratégiai célkitűzésnek tekinti a környezetvédelmet és a kiemelten a pénzügyek zöldítését. 2019 februárjában meghirdetett Zöld Programjában az MNB szimbolikus lépésekkel, hatósági reformokkal és direkt pénzügyi megoldásokkal operál.

Az Ezután ezen adásának fókuszában a fentiek közül a napenergia volt, illetve az ilyen fejlesztéseket támogató METÁR pályázat. (Megújuló energiaforrásból termelt villamosenergia támogatása pályázati zöld prémium rendszer keretében).

Losonczy Géza szerint a solar beruházások esetében számos tényezőt érdemes vizsgálni, elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret, ami megóvhat az esetleges buktatóktól. Ilyen a megfelelő terület kiválasztása, ahol nemcsak a benapozottság, az építési előírások, de a közeli hálózati kapcsolat megléte is rendkívül fontos. A METÁR esetében a 30%-nyi érvénytelen pályázat is azt támasztja alá, hogy elengedhetetlen a speciális szakismeret és előzetes felkészültség.

Érdekes kérdés a tervezett kb. 6 gigawattnyi beépített solar fejlesztés esetén, hogy mi lesz azzal az 1500-2000 órányi túlkínálatos időszakkal, illetve azzal a 6000 óra hiánnyal, ami a tárolás hiányában keletkezik.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a lakossági napelem-beruházások megtérülése nagyban függ az átvételi ártól, amelyet viszont az határoz meg, hogy a szolgáltatók meddig vállalják a hálózatfejlesztés költségeit.

A szállodákból albérletek lettek – mi a helyzet a turizmusban?

(Podcastunk a témában: December 17.)

A turizmust mint szektort sújtotta a legerősebben a pandémia. Indra Dániel, a KPMG igazgatója szerint a legtöbb nagy turisztikai szervezet három prognózist állított fel (upside, downside, baseline) a válság első hullámát követően, és a legtöbb esetében a legnegatívabb előrejelzés is azt vetítette előre, hogy 2020 utolsó negyedévében elkezdhet növekedésnek indulni a nemzetközi turizmus, ami egyre kevésbé elképzelhető, illetve néhol már a belföldi, tartományok közötti átjárás is korlátozott, így a belföldi turizmus is visszaesik.

Október végén Európában 30 százalékos volt az átlagfoglaltság a szállodákban (ez Kínában már 69%), ami a folyamatosan Európa-szerte bevezetett lezárások eredményeként tovább csökkent, és számos szálloda újra bezárt. Kína szinte az egyetlen ország a világon, ahol a turizmus mutatói nyár végére majdnem elérték a vírus előtti értékeket.

A nyár ugyan némi enyhülést hozott, az erős belföldi turizmussal rendelkező európai országokban csökkentette leginkább a krízis hatásait. Idehaza a Balaton több pontján is kirakhattuk a ’Megtelt’ táblát, de augusztusban Spanyolország, Olaszország, az Egyesült Királyság, valamint Görögország egyes területein is 50-75 százalék között mozgott a szállodák foglaltsága, Franciaország déli részén pedig elérte a 75-100 százalékot.

A dél-angliai tengerparti településeken például augusztusban az STR által kezelt szállodák foglaltsága 60-83 százalékos volt, miközben London (29 százalék) vagy az írországi Dublin (28 százalék) a korábbi évekhez képest minimális forgalmat generált.
Az egyértelműen látszott a foglaltsági adatokon a nyár folyamán, hogy a korábban népszerű, turisták tömegeit fogadó városok nagyon megsínylik a válságot, míg a kevésbé ismert, elvonulásra jobban alkalmas desztinációk nagyobb keresletet generáltak és áraikat is magasabban tudták tartani. A járványhelyzet egyik alapjelensége, hogy az előfoglalási idő jelentősen lerövidül, mert az emberek el akarják kerülni a hirtelen változó helyzetből adódó esetleges járattörlések, határzárak vagy karantén terheit.

A légitársaságok számos európai országban 50-70 százalékkal csökkentették kapacitásaikat. Ez hatványozottan igaz a globális business központokra (pl.: Szingapúr, Hongkong). A városi turizmus viszont nem működik légiközlekedés nélkül, így ezen célpontok turizmusa jórészt a járatok újraindulásától függ.

Indra Dániel szerint a jövő trendjei az erősödő vidéki és természetközeli turizmus, a digitalizáció és az érintésmentesség előretörése, a higiénia kulcsszereplővé emelkedése a szállodák esetében, illetve a látogatók online értékelései, amik a biztonságérzetet döntően növelhetik vagy csökkenthetik.

Új trend a digitális nomádok esetében a workaction, a nyaralóhelyeken működő home office, amit az országok speciális digitális munkavállalói vízumokkal támogatnak, a semmibe induló repülőjáratok, amik csak a repülés élményét adják vissza a lezárások alatt vagy a theater cleaning, a látványos takarítás, ami tisztaságmarketing részévé vált. A szállodák vegyes használata is egyre gyakoribb, hosszabb távú szobakiadókként vagy videókonferenciák helyszíneként működhetnek tovább.

Bárhogy is alakul a jövő, ebben a szektorban is kiemelt fontosságú lesz a gyors és rugalmas alkalmazkodás a folyamatosan változó környezetben.

(A cikk megjelenését támogatta a KPMG Hungária Kft.)

Támogatói tartalom Ezután kpmg Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Stubnya Bence
2021. február 24. 13:45 Támogatói tartalom

Egyre többet tudunk arról, hogy milyen cégek lehetnek a nyitás nyertesei

A fény mellett kicsit több az árnyék az alagút végén, de éppen emiatt látjuk jobban, hogy milyen iparágak és mely cégek jöhetnek ki jól a járványból az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint.

Bucsky Péter
2021. február 4. 17:21 Támogatói tartalom, Vállalat

A kkv-k jobban járhatnak a hazai digitális szolgáltatásokkal, mint az ismert globális megoldásokkal

Amíg az áramszámlán nem látszik a szerver költsége, kevesen gondolnak bele, hogy mennyivel drágább a saját informatikai háttér fenntartása a szerverparkhoz képest. Ma már nemcsak szervert, hanem a kkv-k működéséhez szükséges szinte minden erőforrást meg lehet szolgáltatásként rendelni, befektetési költségek nélkül.

Debreczeni Anna
2021. január 26. 11:03 Támogatói tartalom, Vállalat

Ezeket a rezsiszámokat hozza ez az öt éve épített energiahatékony mintaház

A fűtésszámla egy hideg december alig haladta meg a 20 ezer forintot.

Fontos

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.