Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. szeptember 29. 10:42 Támogatói tartalom

De mit tettek értünk a bankok?

Amikor a költségvetés szót megalkották a nyelvújítók a reformkorban, a mainál még sokkal kisebb bevételből gazdálkodhatott az állam, így a bankhitel volt az iparosodás korabeli gyár- és infrastruktúrafejlesztések szinte egyedüli forrása. Az első magyar pénzintézetek világát az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjteménye segítségével hozzuk kicsit közelebb a mához.

Tíz évig tartó osztrák-magyar bürokratikus huzavona után végül 180 éve, 1840. október 14-én alapították meg gazdag pesti kereskedők kétmillió forintos alaptőkével az első modern magyar bankot, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot. Összehasonlításképp: akkoriban egy orvos 300-500, egy tanító 300, egy napszámos pedig 6-7 forintot keresett havonta. A bank több mint 100 éves működése alatt számos nagyberuházást finanszírozott az iparosodó Magyarországon, amelyek nélkül máshogy festene ma az ország vállalati és földrajzi térképe is – mondta Pásztory Ádám, a gyűjtemény vezetője. A kollekció egyik kincse az ekkor kiadott királyi szabadalomlevél kézzel másolt első oldala és a bank pecsétjének másolata. 

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapító levele. Fotó: OTP Pénzügytörténeti Gyűjtemény

A magyar kereskedelmi bankok úttörőjének egyik nagy projektjével az ország akkor szinte középkori állapotú közlekedési infrastruktúráját fejlesztette: az első magyarországi vasút, a Budapest-Vác vasútvonal megépítését finanszírozta 1844-46 között. De belefolyt a politikába is, két évre rá a Kossuth-bankók kibocsátásával segítette a szabadságharcot. A kiegyezés után is számos ismert, és – mai megfogalmazással – magas hozzáadott értéket előállító gyár a bank hitelének köszönhetően működhetett, ilyen például a Tungsram izzógyár, a korabeli legfejlettebb technológiával dolgozó műszergyártó üzemek, a Budapesti Telefonhálózat és az első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság is Aradon. Sőt, társalapítóján, Széchenyi Istvánon keresztül a Tisza szabályozását is finanszírozta a bank.

Beelőz a nemzet mindenese

Valójában azonban az első önálló magyar pénzintézet nem a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, hanem az egy évvel korábban, 1839-ben alapított Első Hazai Takarékpénztár volt*1839. december 30-án alapították, működését 1840. január 11-én kezdte, majd 1841-től Pesti Első Hazai Takarékpénztár Egyesület néven részvénytársasággá alakult és működött 1949-ig.. Ennek oka, hogy a nonprofit, általában regionális hatáskörben működő takarékpénztárak alapítását nem Bécsben, hanem Budán, a Helytartótanácsnál kellett kérelmezni, ami jóval rövidebb átfutási időt tett lehetővé.

A kereskedelmi bankénál sokkal kisebb, 423 kisbefektetőtől összegyűjtött 40 ezer forintos alaptőkével induló, és a kisebb pénzű parasztgazdák, napszámosok pár forintos megtakarítását is befogadó takarékpénztár egyik fő célja az akkoriban sok embert egy életre eladósító uzsorakamat kiiktatása volt. Az alsóbb néprétegek anyagi kiszolgáltatottságáról és a pénzköltésre csábító cégérekről a Takarékpénztár legendás alapítója, a pénzügy mellett kulturális és politikai területen is tevékeny, így a nemzet mindenesének is nevezett Fáy András így írt*Bélteky-ház című társadalmi regényében:

„Miként nyerhessen biztos czélt nálunk a cseléd iparja, holott nehány forintnyi, megzsugorgatott tőkécskéjét, hitel hiányában, örökrei elveszés veszélyei nélkül, ki nem adhatja kezei közöl? s féltnie kell azt, mit gyámoltalan vénsége napjaira és gyermekei számára megtakaríthatna? Kénytelen kis szerzeményét újra eltékozlani, mire falukon, de kivált városokban, a minden harmadik háznál kiszegzett czégérek, nagyon is erős és folytonos ingert nyújtnak neki. Számosabb takarék-pénztárak kellenének hazánkban is, mikkel a míveltebb külföld már rég ellátva van.”

A gyűjteményben található a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1840-ből származó éves mérlege is.

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár dokumentumai, köztük az éves mérleg 1840-ből. Fotó: OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjtemény

Színre lép az OTP

Az OTP Bank ugyan nem a Pesti Hazai Első Takarékpénztár jogutódja, azonban Nagy Zoltán Péter, a bank marketing és kommunikációs igazgatója szerint kiemelt figyelmet fordítanak a magyar pénzintézetek kulturális örökségének gondozására, így a mintegy 30 ezer darabos gyűjtemény megőrzését és gyarapítását is küldetésüknek tartják. A OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjteménye mintegy 1500 magyar történelmi pénzintézetről őriz emlékeket. Történelmi értékpapírok, gazdasági dokumentumok és az ezekhez kapcsolódó intézmények révén elevenedik meg a pénzintézeti munka története. A gyűjtemény egyik gyöngyszeme a több mint 1200 darabot számláló egyedi perselygyűjtemény. Ezek mellett az OTP márkatörténetéhez köthető retró reklámanyagok, plakátok, prospektusok, filmek, fényképek, újságcikkek is megtalálhatók itt.

Forrás: OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjtemény

A gyűjtemény jelenleg a budapesti Vigyázó Ferenc utcában működik, ám az OTP Bank az itt megtalálható kincseket az online térben is elérhetővé szerette volna tenni, ezért idén elindította az OTPédia.hu oldalt. Nagy Zoltán Péter szerint bár az OTPédia folyamatosan frissülő tartalmainak jelentős részét a gyűjtemény darabjai ihletik, de az oldal nem egy digitális pénzügytörténeti múzeum akar lenni, és nem is egy OTP márkatörténeti oldal. Ehelyett a mai embert is érdeklő, a pénzhez, pénzügyekhez kapcsolódó ismeretterjesztő történeteket osztanak meg a modern tartalomfogyasztási szokásoknak megfelelő formában, hogy így is hozzájáruljanak a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez.

Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Váczi István
2020. október 30. 12:01 Támogatói tartalom, Tech

Digitális mérföldkőhöz érkezett a magyar vasúti árufuvarozás

Papír és Excel-táblázatok helyett már a RailCube szoftverben készülnek a tehervonatok közlekedésének tervei a piacvezető Rail Cargo Hungariánál.

Debreczeni Anna
2020. október 29. 13:33 Pénz, Támogatói tartalom

A koronavírus okozta gazdasági válság havonta 16 ezer forintot vesz ki a zsebünkből

Nem elég, hogy a tavalyinál 545 euróval, mostani árfolyamon csaknem 200 ezer forinttal kevesebb elkölthető jövedelemből gazdálkodhatunk éves szinten, a koronavírus a magyar gazdaságot nagyobb mértékben sújtotta az európai átlagnál. Magyarország így is évek óta a 30. helyen áll a 42-ből az európai országok lakosságának fogyasztói potenciálját mutató vásárlóerő-rangsorban.

Bucsky Péter
2020. október 27. 10:03 Adat, Támogatói tartalom

Minden tizedik forintunkat már online költöttük idén

A koronavírus-járvány az online kereskedelemben óriási növekedést hozott Magyarországon.

Fontos

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 29. 06:40 Közélet

Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője

A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.