Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. május 13. 18:43 Támogatói tartalom

Lehet még az 5G éve 2020, csak nem úgy, ahogy gondoltuk

Míg öt generáció élete több mint száz évet is felölelhet emberi léptékkel, a mobiltechnológia mindössze három évtized alatt eljutott eddig. Nem csoda, hogy sok még a kérdőjel és a tévhit a már Magyarországon is elindított 5G szolgáltatással kapcsolatban. Egy dolgot persze leszögezhetünk: a koronavírust nem az 5G terjeszti.

Áprilisban indult el a Magyar Telekom kereskedelmi 5G szolgáltatása, amely Budapest egyes részein*Budapesten az V., VI. és VII. kerület egyes részein, a Telekom Könyves Kálmán körúti székházában, a szomszédos Groupama Arénában és a Puskás Ferenc stadionban, valamint Zalaegerszeg belvárosában és a járműipari tesztpályán érhető el. De mi is ez az új technológia, ami látszólag alig különbözik az elődjétől, most is széleskörben használt 4G-től? Miért kell új hálózatot kiépíteni hozzá, és hogyan hat mindez az egészségünkre?

A koronavírus járvány az összes szektornak keresztbe tett az idén. Ez alól a távközlés sem kivétel. Pedig 2020-at már jó előre az 5G évének kiáltották ki a szakértők. Az idén várták a régóta beharangozott az új technológia széleskörű bevezetését, azonban ez – főleg a globális ellátási láncok leállása miatt – nem történt meg. Viszont kicsit más formában mégis elkezdett beszivárogni az 5G iránti igény az otthonokba. Bár a karantén és a távoktatás, távmunka miatt megnövekedett forgalmat stabilan kezelik a szélessávú és 4G hálózatok, az 5G mégis többre képes. Budapest és Zalaegerszeg fenti szerencsés részein már nem gond a történelemórán és a munka miatt videohíváson való részvétellel párhuzamosan még egy rajzfilmnek is a streamelése, azaz folyamatos online lejátszása.

Azonban csak emiatt valószínűleg nem fizettek volna összesen 128 milliárd forintot a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) idén márciusban lezárt 5G frekvenciatenderén*A frekvencia korlátos természeti erőforrás, amelyért számos szolgáltató versenyez, és a szolgáltatók az általuk használt frekvenciakészletért jelentős egyszeri és rendszeres díjakat fizetnek. a használati jogosultságért a távközlési cégek, ennél messzebb mutat a technológiai újítás. Az 5G leginkább az ipari-, mezőgazdasági felhasználás, közműszolgáltatás, közlekedés, oktatás, egészségügy területén fog maradandót alkotni, és az is csak később, a következő öt-tíz évben lesz látványos mértékű.

Gyorsabban, magasabbra, erősebben

Az 5G mindent jobban tud: hálózati sebessége a 4G többszöröse, ami jól jön a nagy felbontású filmek streamingelésénél, a virtuális, kiterjesztett valóságot is alkalmazó videójátékoknál. Emellett rendkívül alacsony késleltetési sebességet kínál, ami azt jelenti, hogy jóval kevesebb idő telik el az adatok küldése és a válaszok között. Ez – a játékok mellett – az ipari felhasználásban lehet hasznos, például egy műtétet végző robotkar esetében vagy az önvezető autók forgalmi helyzetben való reagálása során, de akár egy szimulációs pingpongmeccset is lejátszhatunk így.

Ezen kívül az 5G-hálózatok négyzetkilométerenként akár egymillió különféle szenzoros eszközt (okosóra, fitneszkarkötő, orvosi eszközök, az okosotthon víz-gáz-villany fogyasztásmérői, szenzorok a precíziós gazdálkodásban, automata raktárak, önvezető autók és egyebek) is kiszolgálhatnak, ennyi eszköz csatlakozhat egyszerre egymáshoz.

Gépekre tervezve

„Az eddigi, elsőtől negyedik generációs mobiltechnológiákhoz képest az 5G-t már nem csak az emberek használati igényei miatt fejlesztették. A következő évtizedben ellepnek minket az internetkapcsolatra képes okostárgyak, tíz év múlva a becslések szerint a mai 1-2 milliárdról 100 milliárd körülire ugrik a mobilnet felhasználói pontjainak száma.” – mondta Kiss Tamás, a Telekom 5G projektvezetője a Magenta Podcast sorozat legutóbbi, 5G-ről szóló adásában, ami itt érhető el:

 

A digitalizáció mindennapi életünkre gyakorolt hatását körüljáró podcast-sorozatban hozzátette, hogy világszerte már több, mint 70 szolgáltató nyújt kereskedelmi 5G szolgáltatást, és további 350-en vannak, amelyek beruháztak ebbe. Így a következő években a gyakorlatilag mindenhol meg fog jelenni a technológia.

Ezt megerősítette Magyar Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora is, úgy véli, nem az otthoni, hanem inkább az ipari felhasználás, a gyári termelési folyamatok átalakulása lehet az érdekesebb terület. Szerinte olyan nagymértékű automatizálás küszöbén állunk, például a robotok, kooperatív robotok megjelenésével, hogy hamarosan inkább az lesz a kérdés, milyen munkát végezzenek az emberek.

Hullámok a bőrünk alatt is?

Míg az alacsony frekvencián működő készülékek, például a rádió és a 2-3. generációs telefonok hullámai néhány centiméterig is képesek behatolni az emberi testbe, az 5G és magasabb frekvenciák csak a bőr felszínéig jutnak el. Ez azt is jelenti, hogy a wifinél vagy a 4G-nél nagyobb gondot okoznak az épületek falai, de akár a falevelek is zavarhatják a hullámok terjedését – ezért a megfelelő lefedettséghez több bázisállomást kell kiépíteni és jobban kell célozni a területeket.

Idén márciusban publikálta a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság legújabb, 7 éven át tartó vizsgálatainak eredményeit amelyben megerősítették a korábbi egészségügyi határértékeket a jelenleg használt mobil technológiákra (2G, 3G, 4G, 5G). Megállapították, hogy ezen határértékek betartása – az eddigi kutatások alapján – megvéd minden tudományosan igazolt egészségügyi kockázattól.

Vári Péter, az elektromágneses sugárzás-méréseket is végző NMHH műszaki főigazgató-helyettese is megnyugtatta az egészségük miatt aggódókat a beszélgetésben: tesztelték már a zalaegerszegi 5G állomások környékén is a sugárzás mértékét, ami messze határérték alatt volt. Aki pedig úgy érzi, lakásában nagy elektroszmognak van kitéve, jelezheti a hatóságnál, és kihelyezett mérőeszközzel megmérik. Az eddigi, több ezer mérés során egyszer sem fordult elő, hogy az eredmény átlépte volna az egészségügyi határértéket.

Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Debreczeni Anna
2020. október 29. 13:33 Pénz, Támogatói tartalom

A koronavírus okozta gazdasági válság havonta 16 ezer forintot vesz ki a zsebünkből

Nem elég, hogy a tavalyinál 545 euróval, mostani árfolyamon csaknem 200 ezer forinttal kevesebb elkölthető jövedelemből gazdálkodhatunk éves szinten, a koronavírus a magyar gazdaságot nagyobb mértékben sújtotta az európai átlagnál. Magyarország így is évek óta a 30. helyen áll a 42-ből az európai országok lakosságának fogyasztói potenciálját mutató vásárlóerő-rangsorban.

Bucsky Péter
2020. október 27. 10:03 Adat, Támogatói tartalom

Minden tizedik forintunkat már online költöttük idén

A koronavírus-járvány az online kereskedelemben óriási növekedést hozott Magyarországon.

Debreczeni Anna
2020. október 19. 12:14 Élet, Támogatói tartalom

Egy adatvizualizáció többet mond ezer szónál – a hálózattudomány közel áll a művészethez

Az információk 90 százalékát vizuálisan fogadjuk be, ezért a hálózatok működését is képekben megjelenítve lehet a legjobban megérteni. Ehhez vizuális szótárt kellett kidolgozni, a munka eredményei most láthatóak először.

Fontos

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 29. 06:40 Közélet

Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője

A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.