Nem minden multi lapátolja ki azonnal az országból az olcsó munkaerőn megkeresett hasznát. A javulásnak mégis van egy komoly gátja, méghozzá a Magyarországon tipikus pesszimizmus.
Ebben az évtizedben 9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság termelékenysége, ami közép-európai mércével mérve elég lassú tempó. Románia még mögöttünk van, de villámgyorsan zárkózik fel.
Beragadhat Magyarország a tömegtermelésbe, ha nincs B-tervünk az olcsó exporthoz képest. 1725 vállalat adatainak elemzése is alátámasztja ezt.
Jól érzed: a nagy magyar bérrobbanás a dolgozók csak egy részét érinti. Ha mindenkit figyelembe veszünk, nem is volt emelkedés a válság előtti időszakhoz képest.
Átalakul a termelés, egyre kevésbé számít a munka kihasználása a termelékenységben.
A gyenge versenyképesség nem szakpolitikai intézkedésekkel helyrehozható kisiklás, hanem a Fidesz által kiépített rendszer lényegéből fakad.
És még a világgazdaságtól is azt kell elvárnunk, hogy jól viselkedjen, különben jöhet a csendes megszorítás.
De akkor miért segíti az állam a térnyerésüket? Alaposan megnéztük, valójában kik húzzák maguk után a magyar gazdaságot.
A termelékenység egyre lassabban nő a fejlett világban, és mivel hosszú távon ez határozza meg a bérek emelkedését, fontos megérteni az okokat.
Egy brit agytröszt tanulmánya szerint a négynapos munkahét bevezetése nemhogy nem tenne rosszat a gazdaságnak, hanem egyenesen segítené a fejlődését.