Egy fizikai munkásért több százezer forintot kell fizetniük a cégeknek a közvetítőnek, egy irodai alkalmazottnál ez 1,5 millió forint is lehet.
Hiába egyre nehezebb munkaerőt találni, mégis a személyes képességek lettek egyre fontosabbak az álláskeresésnél. Mit néznek a munkaerő-közvetítők?
Megoldást jelenthetne a munkaerőhiányra, ha a munkaadók az előítéleteiket félretéve válogatnának. De ezt nem is olyan könnyű megvalósítani.
A munkaerőhiány jelentős változásokra sarkallta a cégeket. Elkezdett számítani, hogy mit akarnak az alkalmazottak, és a HR-szakma is átalakult.
Sokat javult az üzleti szolgáltatóközpontok presztízse, a szektorban dolgozó közel 50 ezer ember rengeteg lehetőség közül válogathat, miközben további ezrek helyezkedhetnének el az ágazatban.
Magyarországon több mint egymillióan dolgoznak gyáraknál. A kékgallérosok helyzete óriásit változott az elmúlt években: kezdenek emberként tekinteni rájuk.
A munkaerőhiány a korábban gyakran diszkriminált romák előtt is megnyitotta a gyárkapukat.
Valószínűleg meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a közeljövőben egy állásinterjún nem a leendő főnökünk, hanem egy chatbot teszi fel a kérdéseket.
A munkaerő-költségek növekedése az EU keleti régiójában messze meghaladja az uniós átlagot.
Azok válnak sikeresebbé, akik hivatásként tekintenek a munkájukra, állítója a Yale professzora. A vezetőknek sem árt, ha odafigyelnek arra, hogy az alkalmazottaik értéknek lássák a saját munkájukat.