Még a 2008-as válság idején sem kerestek annyian munkát, mint most a legnagyobb magyar munkaerő-kölcsönzőnél. Mit látnak a munkaerőpiacon a válságból?
Egyre több európai kormány másolja a német receptet, és állja a kieső termelés idejére a munkavállalók bérének egy részét. Magyarországon is érdemes lenne megfontolni a bevezetését.
A legfejlettebb országokban sem lehet már normális fizetést szerezni komolyabb iskolázottság és képzettség nélkül.
Eddig a munkavállalókért versenyeztek a cégek, és ez elfedte az oktatási rendszer már ismert, időközben egyre súlyosabbá vált problémáit. Ez hamarosan megváltozhat.
A munkahelyeken egyre fontosabbak azok a tulajdonságok, amelyeket nem lehet jól felmérni önéletrajzok és interjúk alapján, ezért kénytelen új megoldásokhoz folyamodni a HR-esek.
Nem mindenki tud lelki következmények nélkül túllépni a régi normán, miszerint a kenyérkereső szerepet a férfiaknak kell ellátniuk.
Több munkahely jött létre 2010 óta, mint amire akkoriban a legtöbben számítottak, ám az egymilliós plusz nem lesz meg.
Nem meglepő az adatok tükrében, hogy az Electrolux a létszámleépítés mellett döntött. Ha a közeljövőben több hasonló bejelentést hallunk majd, sajnos akkor sem lesz okunk csodálkozni.
A gazdaság állapota hatással van a keresetünkre a születésünktől a munkába állásig. Mit lehet tenni, hogy ellensúlyozzuk?
Még mindig több mint 300 ezer fiatal van az országban, aki nem foglalkoztatott, de oktatásban és képzésben sem részesül.